Pávó Elemér: Török pénzek a hódoltság kori Magyarországon (1986)
Balkáni veretű török pénzek a magyarországi hódoltságban
Balkáni veretű török pénzek a magyarországi hódoltságban A 16—17. században, az oszmán hódítás következményeként, török pénzek kerültek be Magyarország pénzforgalmába. Bár a maguk idején igen nagy tömegben áramlottak az országba, ma viszonylag keveset őriznek a köz- és magángyűjtemények. Meghatározásuk az átlagosnál nagyobb nehézségekbe ütközik, hiszen szövegüket egy gyakorlatilag kizárólag arab formulákból összeállított nyelven, arab betűkkel és számokkal vésték. A helyzetet csak nehezíti, hogy az oszmántörök numizmatikának nincs hazai szakirodalma, a külföldi is jórészt hozzáférhetetlen. Ezzel a munkával az éremgyűjtőknek kívánunk segítséget nyújtani a török pénzek meghatározásához. Minthogy az óriási kiterjedésű oszmán birodalom több évszázados, teljes pénzverését lehetetlen összegezni, a magyar hódoltságban pedig túlnyomóan a balkáni verdék pénzei voltak forgalomban, csak a balkáni vereteket dolgoztuk fel. Elvben már az első drinápolyi (edirnei) és konstantinápolyi (isztambuli) pénzek is forgalomba kerülhettek Magyarországon, ezért munkánk legfontosabb része,a korpusz az 1402-től 1718-ig (a pozsareváci béke évéig) vert balkáni török pénzeket tartalmazza. Nagy súlyt helyeztünk az ún. zsoldakcsékra és a bronzpénzekre, amelyekkel a szakirodalom keveset foglalkozik. 1718 után a török birodalom balkáni pénzverése a fővárosi verdére korlátozódott. Bár innen sok és változatos pénzféleség került ki, ezekkel érdemben nem foglalkozunk, mert a magyarországi pénzforgalomban nem kaptak szerepet, szakirodalmuk is bőségesebb a megelőző korszakokénál A korpusz a szövegrészen kívül a pénzek rajzát és a verde nevét is közli. Elöljáróban kitérünk mindazokra a legfontosabb ismeretekre, amelyek a hódoltságban forgalomban volt balkáni pénzek meghatározásához elengedhetetlenül szükségesek. Kiegészítésként közöljük a balkáni verdék legfontosabb adatait, a szultánok uralkodási éveit és a munkánkban átfogott időszak hedzsra-éveinek (928—1130) megfelelő keresztény időszámítást. Arany-, ezüst- és bronzpénzek Az első aranypénzt a Balkánon, pontosabban a meghódított Bizánc Monetájában, II. Mehmed szultán vezette a hedzsra 882. évében, 1477-ben. Ez az aranypénz, török nevén altin, a velencei dukát 3,5 g súlyához hasonlóan 3,43 g súlyban készült, mégpedig többféle - 18,19,20 és 21 milliméter - átmérővel.