Numizmatikai Közlöny, 1941 (40. évfolyam)
Leszih Andor: A szuhogyi csorbakői vár XVI. századbeli pénzhamisító műhelye
A szuhogyi csorbakői vár XVI. századbeli pénzhamisító műhelye. A borsodmegyei Szuhogy község feletti Nagy hegy köralakú tetején, 312 m m magasságban van a középkori Csorbakő, vagy ahogy most a nép és a katonai térképek is elferdítve mondják: Csorbakő vár romja. A romokból nem sok látszik, első figyelmünk akkor fordult felé, mikor 1928. évben a hegy másik végén levő jégkorszakbeli barlangot ásatta a Borsod-Miskolci Múzeum. Diluviális őeálllatcsontok, különösen a gyapjas orrszarvú és ősló maradványai kerültek ott elő. Az ásatást vezető dr. Saád Andor ekkor egypár sima felületű, gyengén ezüstözött rézsapkát hozott be onnan, amiből nem volt nehéz megállapítani, hogy pénzhamisítás céljaira készültek. A lapkákat ott lelték Csorbakő romjainál. Később kőhordás és kőporszedés közben is találtak hol középkori kerámiai emlékeket, hol ilyen pénzlapkákat, így tervbe vettük, hogy ott próbaásatást végzünk. Nemsokára ezután Szegő András szuhogyi cipészmester hozott be vagy 200 darab réz és igen gyengén ezüstözött rézlapkát, egy csomó össze-vissza szabdalt lemezdarabot, nyiradékot, közte egypár olyant is, amiből a pénzsapkák ki voltak vágva. Nyilvánvalóan egy pénzhamisító műhely maradványait. Ő akkor már kilencedik éve kutatta a várat a legnagyobb figyelemmel, annál is inkább, mert azelőtt bányász volt. Ezt a munkáját olyan aprólékos gonddal végzi, annyira összegyűjt minden legkisebb leletet, darabkát és számot tud adni, hogy mit hol és hogy talált, hogy semmi különösebb rombolást és régészeti szempontból kártevést nem tapasztaltunk, mikor ott próbaásatást végeztünk. Ennek megtörténte után őt bíztuk meg azzal, hogy a további kiásást végezze, a leletek kötelező beszolgáltatása mellett. A vár alapfalainak romjai jórészben még a föld alatt vannak, így fel sem mérhető teljes pontossággal. Egy kb. 20 m hosszú, 15 m széles fellegvárból, ettől 6—7 m-re egy 1,60—2 m széles, kapukkal, ablakokkal áttört belső, — és ettől kb. 10 pn.-re eső s a belső várat látszólag köralakban övező külső falból áll. A külső fal előtt még egy földerődítmény is lehetett, — valószínűleg sáncárok. A falak két széle lapos, nagy kövekkel volt kirakva, közöttük oda bel lányt apróbb kövekkel kitöltve. A vár nyugati oldalán levő egyik helyiségből kerültek elő a leletek. Kifelé a völgy felé a fal egy részén bolthajtás nyomai bejáró ajtóra, vagy ablakra mutatnak. A kb. 6—6 m méretű szoba, a vár külső falaihoz igazodva, körnegyed alaprajzú,északi része a nyugati oldalra derékszögben merőleges, a déli fal pedig félkör alakú). Ebből a földszinti helyiségből egy lépcső vezet (15 lépcsőfokkal) az emeleti, természetesen már meg nem lévő szobákba. Nyomok vannak arra, hogy itt is folyt a pénzhamisítás, mert innen s a vár többi részeiből is kerültek elő hamisított pénzek, olvasztó tégelytöredékek. A szobából egy átjáró visz egy másik, kb. 3,5—5 mi méretű helyiségbe. Itt a sarokban van a kéménykürtő, előtte nagy hamuréteg, sok kormos kő, összeolvadt fémsalak s mind a két helyiségben olvasztótégelyek töredékei, melyek közül kettő teljesen épen maradt meg, 22-nek csak a fele, harmadrésze, 36 remekrész, 21 nagyobb és többszáz kisebb tégelytöredék. A számok mutatják, hogy sok olvasztótégelyt használtak. (L. szövegközti képet.) Ezek a tégelyek alul kerek, nyílásuknál háromszög alakúak, némelyiknél kis kiöntővel. Erősen kiégetett finom, homokos agyagból készültek. Soknál az eredeti alak a tűzben deformálódott. Van amelyikben belül csak egy kis bronzrög jelzi hogy olvasz-