Numizmatikai Közlöny, 1943 (42. évfolyam)

Leszih Andor: Iskolai signum 1832. évből - Faludi Géza: Adatok a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűlései érmeinek történetéhez

— 64 — Iskolai s­if*-im in 1832. évből. Pár évvel ezelőtt Miskolcon, a Baross­ utca 16. számú ház kertjében végzett földmunkálatoknál egy sárgarézből készült kerek, 52 mm átmérőjű fémlapot találtak. Első oldalán bevésett írott betűkkel három sorban: SIGNUM/ NOVITORUM/ P. F. Hát­lapján szintén 3 sorban: CLASSIS/ GRAMATICAE/ 1832. Mindkét oldalán körül egy­szerű bevágott vonalszegély van.­­ Sem a feliratból, sem az 1832-ben már meglevő Adatok a Magyar Orvosok és Természet­vizsgálók Vándorgyűlései érmeinek történetéhez. 1. Pécs, 1845. A város az érem mintázásáért és a példányok kiveretéséért 816 frt 40 krt fizetett a művésznek. Összesen 500 darab bronz- és 25 darab ezüstpéldány készült; az előbbiek kiveretési költsége darabonként 50 krt, az utóbbiaké 6 frtot tett ki. A bronz­példányok egy részét galván úton beezüstölték, illetve bearanyozták. Az emlékérem mindegyik példányához kísérő leírást adtak, melyet ,,négy koncz természetzöld színű papíron Petrozsényi Trattner és Károlyi könyvnyomtató intézete, Pesten (Urak utcája 453. sz.) négy ezüstforintért készített el“. Ezen kísérő leírás eredeti példánya nem került szemem elé; szószerinti szövege a vándorgyűlés munkálatai szerint a következő volt: „Az emlékpénz leírása. Előlapi körirata: SZ. KIR. PÉCS VÁROSA A KEBELÉBEN 1845 AUG. 11. EGYBEGYÜLT MAGYAR ORVOSOK ÉS TERMÉSZETVIZSGÁLÓK­­NAK. Képvezete: A természetet ábrázoló Cybele anyaistennő, kőfalkoronával ékesített fővel, nyugalmasan lépdelő oroszlánon, mint hatalmas erőn félszak ülve az anyagi biro­dalmat éltető nap és hold között, jobbjában dárda, baljában dobo­zatosan tartatni szokott tiszteletének jeléül; az oroszlán­­alapján I. D. Boehm F. Aláirata: KERESVE LEL. Hát­­lapi képvezete: A mostani pécsi egyház a következő aláírattak SZÉKESEGYHÁZ. Pécs­nek, mely a rómaiak alatt Sopiana néven hivatok, e remek épületét római védvárból talán Sz. István (1000—1038) első királyunk változtatta egyházzá, mellyen folytatólag Péter király is épített. Lehet azonban, hogy ezen átváltozás mindjárt Nagy Károly csá­szár ideje alatt történt. Salamon királyunk az egyházban tölté a kibékült I. Béla fiaival, Gejza és László vezérekkel az 1065. húsvéti ünnepeket. Vannak, kik ez ünnepélyt, mivel Salamon akkori szokás szerint, koronás fővel és királyi díszöltözetben jelent meg az isteni szolgálaton, harmadik koronázásának tartják. Az egyház fedele ez ünnepély utáni éjszakán és 1345. újra elégett. 1526-ban a török felgyújta a várost, de az egyház csak 1543-ban került birtokába a vár elfoglalásával és azt másfél századig majd raktárnak, majd iskolának­­medvesse. Lásd Hammer-Purgstall értekezését a Tudománytár sept. fűz. miskolci iskolák, gimnáziumok történetéből nem lehet megtudni, hogy melyik taninté­zetben használták ezt a signumot. Lehet az is, hogy nem is Miskolcon volt használatban, csak idehozva kerülhetett itt a földbe. Negyven-ötven évvel ezelőtt sem emlegették az akkor már régen végzettek, hogy diákkorukban ilyen signumokat kaptak, illetve adtak volna Miskolcon. A signumot a Borsod-Miskolci Múzeum őrzi. L. A.

Next