Numizmatikai Közlöny, 1963-1964 (62-63. évfolyam)

Soós Gyula: Madarassy Walter éremművészete

Iskola és a magyar művészet legjobbjai kitüntetésére (Liszt-díj, Balázs Béla-díj). Az eddig említett számos konkrét éremtéma mellett a mithológia és vallási vonatkozású kompozíciók is meg­találhatók munkásságában: Fiatal Bacchus 1929, Réda, Jézus születése 1940, Krisztus sírba­­tétele, Feltámadó Krisztus, Szt. Antal 1929, Szt. Imre herceg 900 éves évfordulójára tervezett érem. Érmei a plasztikai kompozíció és kidolgozás szempontjából három, egymástól eltérő cso­portba sorolhatók. Ezek a csoportok három különböző korszakát képviselik munkásságának. Pályája kezdetén első érmeit az 1920-as évek végén és az 1930-as évek legelején mesterének, Reményi Józsefnek a hatása alatt antikizálóan a reneszánsz éremművészetre emlékeztetően szabályos kerek, vagy szögletes mezőben, részletező, meglehetősen naturalisztikus kidolgozás­sal fomálta meg. Pl. Gyógyszerészek jutalomérme, Nemzetközi Főiskolai játékok érme és még néhány sportérem stb. A „Léda” c. egyoldalas érme a köralaknak megfelelően komponált, erősen rajzos, alig kiemelkedő formáival majdnem megismételése Reményi József azonos témájú, hasonló kompozíciójú érmének. Madarassy éremművészi munkásságának nagy korszaka az 1930-as évek közepén a Római Collegium Hungaricumban folytatott tanulmányai során bontakozott ki. Az akkori művészet­szemléletnek megfelelően modern vonások figyelhetők meg érmein. Kompozíciói egyre erő­teljesebbek lettek. Nem részletez, hanem összevont formákkal igyekszik mondanivalóját kife­jezni. Az előlapon az arcmás magasan, majdnem félkörplasztikában domborodik ki és erőtel­jesen tölti ki a mezőt. A felirat betűi is ennek megfelelően elnagyoltak, plasztikusak, pl. Jeges Ernő, Csúcs Ferenc művészek 1934, Gombos Imre 1935, Huszár Lajos 1935, Horváth Henrik 1936, Radnai Béla 1937 stb. érmek. Egyes érmein a tér kitöltése, a formák hangsúlyozottan dekoratív kialakítása pl. Rotz Károly emlékérem 1933 és a néhány évvel korábban készült ,,S HARJUNK BÁR SZÁZ HABÁRT IS” feliratú ősi nyilazó vitézt ábrázoló téglalap alakú plakettjének formai kultúrája a szecessziós éremművészetre emlékeztet. Legúj­abban az 1950-es évek eleje óta lényeges változáson ment át művészete. A napjainkban divatos éremművészi ízlés szellemében, sima, keskeny, többnyire szabálytalan kerek lapon, alig kidomborodva, csak részben mintázva, főleg negatívba vésve készíti érmeit, pl. Hunyadi János, Dobó István 1951, Nagyajtai Teréz 1953, Farkas Éva, Móricz Zsigmond 1953, Halmos Béla 1950, Bordás Gézáné 1953, stb. Érmeinek hátlapja nem annyira változó és ötletdús mint Reményié, hanem bizonyos motívumok különböző érmeken ismétlődve figyelhetők meg. Repülő madarak láthatók Radnai Béla 1937, Nagy Lajos 1938, Rosanna Casella 1934, Frankel Mária érmének hátlapján. Kedvelt motívumai sorába tartozik a pegazus is. Zakariás G. Sándor művészeti író a pegazus farkához van kötözve, Mussolini quadrigáját négyesfogat röpíti a levegőbe. Önarcképe érmének hát­lapján pedig valóságos pegazusokból verbuvált ménes száguld a végtelen térben. Bizonyos érmeinél az ábrázolt foglalkozása adott indítékot a hátlap attribútumának meg­választásához. Jeges Ernő festőművész érmén műteremben heverő modell, szép testű női akt, Mihalik Sándor művészettörténész régi ötvösszakértő érmének hátlapján két reneszánsz ser­leg, Huszár Lajos numizmatikus érmén szarka csőrében pénzdarabot tart, Horváth Henrik régész ér­mén szfinksz könyvvel, Gombos Imre jogász érmén szőnyegen ülő női akt baljában karddal, jobbjában az igazság kétserpenyős mérlegével, Riszt Ferenc érmén nyitott fedelű zongora lát­ható. Érmeinek átlagos formátuma 30—70 milliméter között változik, de van néhány nagyobb méretű kompozíciója is, pl. Trianoni érem, Antonin Dvorák, Tersztyánszky-család stb. érmei. A nagy felület formáit nem nagyította fel, hanem a szo­­kásos aprólékos kidolgozású kompozí­cióval töltötte meg pl. Tersztyánszky érmen lépcsőzetes elhelyezésben, egymás mellett a csa­lád három tagjának profilja látható. Madarassy Walter éremművészetünk mai középidős gárdájának egyik legtermékenyebb tagja. Eddigi munkássága is jelentős helyet foglal el éremművészetünk történetében. Érmei megtalálhatók a hazai és a külföldi múzeumokban és magángyűjteményekben. A Magyar Nem­zeti Galéria 89. db. érmét őrzi. Éremművészi munkássága elismeréséül 1960-ban a Munkácsy-díj II. fokozatával tüntették ki. 1937-ben a magyar iparművészeti aranyérem pályázatát nyerte meg.6 Munkássága nem vált egyoldalúvá, a művészi fejlődésnek megfelelően korszerűségre törekedve készítette és készíti napjainkban is éremalkotásait. 6 Egyéb díjai és kitüntetései: 1930. Műcsarnok, Lipótvárosi Kaszinó kitüntető elismerése. — 1933. Műcsarnok, Fiatal művészek kiáll. kitüntető elismerés. — 1933 — 34. állami, római ösztöndíj. — 1935. Bp. Székesfőváros szobrászati ösztöndíja. — 1936. Iparműv. Társ. jub. kiáll. elismerő oklevél. — 1937. Iparművé­szeti ezüstérem. — 1937. Párisi kiáll. Diplome de Honneur. — 1937. Ferencz József jub. díj. — 1938. Iparműv. Társ. állami elismerő oklevél.

Next