Numizmatikai Közlöny, 1969-1970 (68-69. évfolyam)
Pohl Artur: Újlaki Miklós pénzverési rendelete Szeben városához 1445-ben
Újlaki Miklós pénzverési rendelkezése Szeben városához 1445-ben Hunyadi János a gyászos várnai csata után nagynehezen hazajutva, 1445 február 8-án Székesfehérvárott tanácsot tartott Széchy Dénes esztergomi érsekkel, Hédervári Lőrinc nádorral, Újlaki Miklós vajdatársával és Gatalóczy Mátyás veszprémi püspökkel. Húsvét nyolcadára (április végére személyes megjelenésre, országgyűlésre hívták össze a főrendeket. Addig a vesztett csata első híveinek beérkezése után kitört pánik lassanként elült. E zavaros helyzet numizmatikai emléke az a furcsa dénár (a CNH. II—194A változata) melyből néhány darab ismeretes budai verdejeggyel, a sas mellén a Habsburg pólyacímerrel. Ez, valamint a pólyacímer nélkül megjelent, de hasonlóképp királynév nélküli darabok, csakis az első zavaros időben keletkezhettek és az ún. „interregnum dénár”, a CNH. II.152 előfutárjainak tekinthetők. Valószínűnek látszik, hogy a végleges „interregnum” pénz, tehát a CNH. II. 152-es dénár és obulusa, a CNH. II. 153, korábban került kibocsátásra, mint eddig feltették, ti. már az áprilisi országgyűlés előtt. Erre mutat a most felfedezett okmány, a melyben Újlaki Miklós erdélyi vajda és macsói bán 1445. március 10-én felszólítja Szeben városát, hogy olasz kamarásának, Peponak engedjék meg a pénzverést. Tehát az új interregnum pénzek kiverését valószínűleg már a fent említett országtanács határozhatta el. Az interregnum dénár Szebenben I-h verdejeggyel jelent meg; ez a kamaragróf, Jacobus polgármester jegye, tehát a dénár a kamara hivatalos verete lehet. Az obulus azonban szokatlan H—H verdejeggyel ismeretes, így feltehető, hogy ez talán a Pepo által vert pénz. Újlaki pénzverő kamaragrófja, Kaspar de Kallis újlaki kapitány és Kövii comes az irodalomban ismeretes. Nyilván ő is Ulászlótól nyert pénzverési jogot, de pénzveréséről mindeddig nem voltak adataink. A kérdéses időszakról általában igen kevés pénzverésre vonatkozó adattal rendelkezünk, így I. Ulászló kora újabb részletek feltárásáig numizmatikailag nem dolgozható fel eredményesen. A közölt okmány tehát csekély hozzájárulás e zavaros korszak kérdéseinek tisztázásához. Függelék Újlaki Miklós pénzverési rendelkezése. Nicolaus de Wylak inter cetera waywoda Transsylvanus et Banus Machowiensis Circumspectis Judici Juratis et magister Civium vniversisque Civibus Civitatis Cibiniensis partis Transsyalvane-Salutem et favoris dilectionem — Quia nos de Industria et Sagacitate circumspecti Peponis Italici considerando ipsi Peponi concessimus et commissimus vt ipse ibi Cibinij in Camara Cusionis Monetarum pro parte nostro pecunias cudifaciat ideo dilectioni vestri commit - timus . . . . et districte quatenus vis presentibus praefato Peponi Italico camarario nostro in iamfata camara de ipsa Cibinio pro parte nostra pecunias cudifacare permittatis et permitti faciatis. Aliudque in hoc nequaquam facéré debeatis presentes per literas reddendo .... Datum in Castro nostro Palotha feria qvarta proxima post domenica letare Anno domini 1445. OL. Dl. 102494 (Sigillum) Pohl Artúr DIB MÜNZVERORDNUNG NICOBAUS UJUAKIS AN HERMANNSTADT 1445 Diese bisher unbekannt gewesene Urkunde bezeugt dass die Prägung der sog. Interregnummünzen R. II. 152 und 153 bereits am Anfang des Jahres 1445 begann, also bereits vor den Reichstag im April, denn einer der Vikare, der siebenbürger Wojwode Nicolaus Újlaki forderte bereits am 10. März Hermannstadt auf, für ihn Geld prägen zu lassen. Die geprägte Münze dürfte der Obol R. II. 153—154. mit dem ungewohnten Münzzeichen H—H sein, denn normalerweise wurden die Prägungen mit den Münzzeichen des Kammergrafen, des Bürgermeisters Jacobus h—I oder I—h versehen. 1 Pohl Artúr: Budai dénár a várnai csata utáni zavar idejéből. „Az Érem” 31—32. p. 214 és „Az Érem” 37—38. p. 362. 2 Básd: Püggelék. 3 Huszár Lajos: Kamaragrófok a középkorban. I. kiég. N. K. 1965—1966. p. 56.