Numizmatikai Közlöny, 2015-2016 (114-115. évfolyam)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Soós Ferenc: Kilényi Hugó nemesi és címereslevele
Kilényi Hugó nemesi és címereslevele Letters Patent of Nobility of Hugó Kilényi Kilényi Hugó nemesi és címereslevelét dédunokája, dr. Berend Katalin 2013-ban a Magyar Numizmatikai Társulatnak adományozta. Leírása: könyv formájú, négy lapból (nyolc oldal) álló, pergamenpapíron, magyar nyelven, kézzel írt, festett, piros színű, keménytáblás borítóba kötött, réztokban magyar királyi függőpecséttel ellátott, fekete fadobozba helyezett dokumentum. Címerkép az 5., címerleírás a 6. oldalon. Keltezés: 1891. Mindszent hava (október) 16. Iktatószáma: 514/eml 891. A királyi könyvbe beiktatva: 1895. augusztus 30. A címereslevelet Krahl Ede udvari címerfestő készítette, mérete: 38x30 cm. Kilényi Hugó (Pest, 1840. december 25. - Budapest, 1924. december 25.) Szülei: Kilényi János (1849-ig Klein Hermann) és Mandella Anna. Az elemi- és középiskola elvégzése után jogi tanulmányokat folytatott, 1864-ben a pesti ítélőtáblánál joggyakornokként kezdte meg pályafutását, majd ezt követően 1867 és 1889 között a Földművelési Minisztériumban töltött be állást. A Kereskedelmi Minisztériumban 1889-től miniszteri tanácsos volt. Rendszeresen publikált, főleg közgazdasági témájú írásai a Nemzetgazdasági Szemlében, a Pesti Hírlapban és egyéb szakfolyóiratokban jelentek meg. Az Adatok Magyarország gabonakivitelének kérdéséhez az utolsó évtizedben, különös tekintettel a tarifaviszonyokra (Ráth, Budapest 1880. 128 p.) című tanulmányáért a Magyar Tudományos Akadémia Lévay Henrik-díját kapta 1880- ban. Magas szintű elméleti felkészültsége révén több nagyvállalat és intézmény igazgatósági tagjává vagy elnökévé választották. 1891-ben nemesi és címereslevelet kapott. Mozgalmas élete során több neves kitüntetésben részesült: osztrák császári Ferenc József Rend középkeresztje (1898), osztrák császári Lipót Rend lovagkeresztje (1895), osztrák császári Vaskorona Rend III. osztálya (1885), török császári Oszmán Rend II. osztálya (1889-90), Bajor Korona Rend parancsnoki keresztje (1895-1896), szerb Takovo Rend III. osztálya (1889-1890), Román Korona Rend nagy tisztikeresztje (1895-1896), japán császári Szent Kincs Rend II. osztálya (1898-1899). Felesége Spitzer Jenny volt, házasságukból három gyerek született: Margit (Beck Lajosné, majd Radics Béláné), Júlia (dr. Berend Miklósné) és Erzsébet Sarolta Georgina (dr. Baranyi [Baranyi Andrásné, majd Parragh Endréné). Kilényi Hugó érdeklődéssel fordult a különböző művészeti és numizmatikai tárgyak felé, vagyonát vásárlás és csere útján műtárgyak beszerzésére fordította. Korának egyik leghíresebb műgyűjtője és műtárgyszakértője hírében állt, és ez határainkon túl is ismertté tette. Budapesten az elsők között cserélte fel hintóját személygépkocsira a 19. és 20. század fordulóján. A Magyar Numizmatikai Társulatnak alapító- és tiszteletbeli tagja. A társulat megalapítása után annak választmányi tagja, két éven át ellenőre, nyolc éven át alelnöke, hat éven át elnöke és négy éven át tiszteletbeli Numizmatikai Közlöny CXIV-CXV (2015-2016) 1. kép. Kilényi Hugó (Fotó: dr. Berend Katalin tulajdona)