Nyelvtudományi Közlemények 117. kötet (2021)

Bácsi Enikő: Mihez kötődik a kötőmód? Kötőmódhasználat a Nádasdy-levelezésben

292 BÁCSI ENIKŐ (14) Azt állétom [’alítom’] vala, hogy én ez héten haza mehessek, de igen félek rajta, hogy még az innepre es király haza bocsásson (Nád. p. 14, 1555) A SZÜKSÉGESSÉG kifejezése fordult elő a mondatok 10,5%-ában (11 adatban), amely jelen alkalommal a LEHETSÉGESSÉG-hez hasonlóan a főmondatban megnyíló fogalmi keretet jelenti, a megállapítása pedig a konkrét kifejezés jelentése alapján történik. (15) nem volt szükség, hogy kövess, mert bizon nem bántottál ezzel enge­met; nem búsúlok is ez te leveledben. (Nád. p. 47–51, 1559) (16) nincs szükségem reája, Istennek legyen hála, hogy mással írassak. (Nád. p. 86, 1552) A főmondatban az AKARÁS kifejezése is befolyásolta a mellékmondati ige mód használatát. A misszilisekben levő konjunktívuszi mondatok 8,6%-a (9 találat) ehhez a csoporthoz volt sorolható. (17) de ha­dd azt akarja, hogy gyakran küldjek Kdnek gyümölcsöt, Kd bocsásson haza Sárvárra (Nád. p. 109, 1560) (18) de császár holnap Ujhelybe megyen és azt akará, hogy vele menjek, és hogy annál es közelb leszek hozzátok, annál nehezebb nekem, hogy haza nem mehetek. (Nád. p. 55–56, 1560) Konjunktívuszi mellékmondat kapcsolódott a MEGENGEDÉS-t, ENGEDÉ­LYEZÉS-t kifejező főmondati keretkifejezésekhez is (6 találat). Az alábbi két mondat az enged predikátummal is erre szolgál példaként: (19) engedje az kegyelmes Isten, hogy jobbat írhasson Kd ennél is (Nád. p. 71, 1541) (20) Istennek legyen hála, hogy megállotta, engedje a szent fölsége, hogy innét tova is megállja. (Nád. p. 5–6, 1551) Az előzőekben ismertetettekhez képest másként megalkotott típus a TIL­TÁS-t kifejezőké, ugyanis ez a csoport nem az igei alaptag szemantikáján alapul, hanem a beszédcselekvés-értéken (Kugler 2017b: 839). A korpusz három eleme így formálódott meg. Jól szemléltetik ezt a következő példák: (21) Továbbá az mit Kd Szabó Jánostól szent,­­hogy kin ne tudja Kd, hogy járjak, nem járok, mert közel vagyon most hozzánk Török Bálint, de még­­miket nem bántott. (Nád. p. 71, 1541)

Next