Nyelvtudományi Közlemények 117. kötet (2021)

Bácsi Enikő: Mihez kötődik a kötőmód? Kötőmódhasználat a Nádasdy-levelezésben

Kötőmódhasználat a Nádasdy-levelezésben 291 (7) Az több marhát megvetetem, az szekereket, az mint megírtam, küldd el Pozsonba, hogy mehessek haza rajta. (Nád. p. 12, 1554) (8) De viselj gondot reá, hogy vagy az­tánon vagy az vizen mehessek által. (Nád. p. 56, 1560) A vizsgálat harmadik egysége a főmondati keretkifejezés elemzése volt. A keretkifejezések alapján a következő csoportokat tudtam elkülöníteni: CÉL; LEHETSÉGESSÉG; VÉLEKEDÉS; SZÜKSÉGESSÉG; AKARÁS; MEGENGE­DÉS; ENGEDÉLYEZÉS; TILTÁS; DEONTIKUS JELLEGŰ ÉRTÉKELÉS; SZÁN­DÉK, HAJLANDÓSÁG; HIÁNY és GONDOSKODÁS. Legnagyobb számban a CÉL-t kifejező, célhatározói mellékmondatok­ban jelent meg a kötőmód. Az anyag 34,3%-át (36 adat) ez a típus adta. (9) Ha­dd azért írat mással, hogy én is mással írassak [...] (Nád. p. 86, 1552) (10) Ha mától fogva egy hétig semmi leveledet nem vehetem, nem tűrhe­­­tem tovább, eggy emberemet hozzád bocsátom, hogy meglássa, mint vagy (Nád. p. 4–5, 1551) Nagy arányban szerepeltek a tanulmányozott mondatokban LEHETSÉ­GESSÉG-et kifejező elemek, amelyek létrehozták a kötőmódú formákat. Ebben az esetben a LEHETSÉGESSÉG modális (nem episztemikus) meta­kifejezés, a főmondatban megnyíló fogalmi keretet jelenti. A konjunk­tívuszi mellékmondatok 21,9%-ában (23 alkalommal) ez a fogalmi keret aktiválódott. Példák erre a lehet igealakkal megalkotott mondatok: (11) de ha az nem lehet, hogy hd most megjűjjön, avagy csak írjon Kd gyakrabban az Ed egészsége felől. (Nád. p. 109, 1560) (12) Továbbá azt írhatom Kdnek az kevély nádrispánné asszony felől, hogy viselő szoknyája egy szál sincs; a ki volt,­­azt immár nem lehet, hogy viselhesse, mert meg vagyon [...]. (Nád. p. 91–92, 1554) A VÉLEKEDÉS-t kifejező szemantikai tartalmak is kötőmódot vonzottak. Ez a kategória az elemzett mondatoknak a 11,4%-át (12 eset) érintette. Az alábbi példapár is ezt illusztrálja: (13) Ezt én arra írom, hogy nem vélem, hogy én az menyekezőre haza érkezzem. (Nád. p. 21–22, 1558)

Next