Nyelvtudományi Közlemények 3. kötet (1864)
Értekezések - Budenz József: Cseremisz tanulmányok. I. 397
410 BÜDENZ JÓZSEF, torok R. tűsek pulvinar C. tat. tüzek, csuv. tüzek; igéje tör. tusének kiteríteni. tora, tora bíró , tat. tőre (Troj.-ban bíró, a keleti-törökben most királyfit teszen), csuv. tűre bíró (Elsögr. szólajstromában, hol tür-duvsis is van ( ítélni, szószerint: bíró[ság]ot tenni, mintegy törvényt tenni). tuarsis kifogni (lovat a hámból) = tat. tuvarmak, csuv. tuvar&s. tuna tinó = csuv. t'ina, tat. tana. Az u, 'i, a végett v. ö. uto alatt. tuno füstnyilás = csuv. tünö — tat. tünlük, jak. tünnük (kojb. tümnük, karagasz tümnük. Nincs köze e szónak az orosz dimnikhez, a mint Castrén vagy Schiefner sejti a kojbál nyelvtanban 112. 1.; dimnik-höl soha sem lehetett tünlük, melyet már Abulgáziban találunk 5 tünlükön alapszanak a többi alakok: tuluk árva, tuluk vate özvegy asszony , csuv. tuluk árva, özvegy, jak. tulajai, tör. tul. — votjákúl özvegy sepsisno, mordvinúl árva ur'is. túrna daru = tat. túrna, csuv. túrna, kolb. túrna, jak. turuja. turfas kitisztulni (zavaros viz) = csuv. turul&B, tat. turulmaik; v. ö. csuv. turo csendesen álló, tangal megmerevedni, fagyni = tat. tormak, mely az egész törökségben megvan (oszm. donmak), a csuvasban már kissé elváltozott alakkal : s én&s. tülas megfizetni a tat. Bernek, csuv. tüle-8, (kojb. tat. tőle, jak. tölüö) ; — más szó mordv. pandan, finn maksan. türlö különféle , tat. türlü (köpt. sokféle, türlü türlü különb-különb), csuv. türle tarka (azaz: sokszínű). tüzö ékesség (putz), meg származékai: tüzlan (felékesíteni magát), fact. tüzlandarsifítat. tüzű rendbeszedés, ékesítés (v. ö. oszmanli düzgan ékesség, putz, a düzmék igétől), csuv. tűző verzierung (csuv. retör. z; azonban az e hangváltozás nélküli tüs forma, minta is ide tartozhatik). pagar zúza — csuv. pagarda zúza R. (payard'i máj V.), tat. bay'ir, baur máj (oszm. bay'ir általában belek). pojan gazdag, pojanluk gazdagság R. (pajan, pajanluk Bbl.), votj. baj , csuv. pojan, tat. baj gazdag. Az ige is megvan a cseremiszben : pojás, tat. bajmak, a melytől a csuv. pojan egy a tatár bajban meggazdagodott részesülőnek megfelelő alakot tüntet elé.