Nyelvtudományi Közlemények 4. kötet (1865)

Tanulmányok - Hunfalvy Pál: A finn nemzet történetírásáról. - I. 1

A FINN NE­MZET TÖRTÉNET­ IRÁSÁRÓL. ELSŐ FOGÁS. A finn újabb irodalom örvendetes haladásban van, a­melyet az ország szerencsés politikai helyzete nagyon támogat. Ugyanis az orosz kormány, érdekével egyezőnek találja fentartani Finnor­szágnak különös, más orosz tartományokhoz képest kiváltságolt állapotját, mely sok tekintetben önállóság. Mert Finnországnak sa­ját és külön törvényei vannak, külön igazgatás és külön törvény­székek alatt él; az országbeli hivatalokba csak született finneket szabad kinevezni. A nyelvre nézve külön vált ország vallásával is különbözik Oroszországtól; a buzgó protestáns finnek közt nincse­nek orosz hitű községek, kivéve a keleti határokon, a­hol a karja­lai finn nép régi időkben a keleti egyház vallása szerint fogadta be a keresztyénséget. Még a Nagy Péter által meghódított Ingerman (Inkerin man , Ingerország) nevű tartományból se pusztult ki a protestánsság, mert Pétervárott (az Orosz birodalom székvárosa Ingermanban , finn tartományban van) két finn nyelvű evangélikus egyházi község virágzik. A svéd uralkodás ideje alatt (1157—1809) a nyilvános élet svéd nyelven folyt vala nagyobb részint, jóllehet Finnország lako­sai egyenlő joguak valának az anya­ország lakosaival. De a finnek­­ a keresztyén vallásra a svédek által téríttettek meg, s midőn a hit­újítás Svédországban felkapott, az a finnek közt is akadály nélkül terjed vala el. Országlati és vallási egyenlőség, a kitűnő nemzetsé­gek egyaránti honossága mind a két országban, végre a tudományi közösség — mert Finnországban 1640-ig nem lévén főiskola vagy egyetem, a finn országbeliek, a­kik papi, tanári, bírói vagy bármi egyéb pályára készülni akartak , svéd egyete­m­eken, különösen NYELVT. KÖZLEMÉNYEK. IV. .

Next