Nyelvtudományi Közlemények 6. kötet (1867)
Hunfalvy Pál: Némely újabb nyelvtudományi jelenség. 1
2 VUNFALVY PÁL, a 16-dikat megint angol fordításban adták ki Londonban 1852-ben ; a 17-diket újra az éjszakamerikai tudós Conant, most a New- Yorki tanár fordítá s e fordítások újabb kiadásaiba mind fölvevék a német kiadások javításait is. Látható ebből, hogy a Gesenius-Rödiger féle tankönyv csak ugyan egyike a leghíresebb könyveknek. 1863. márcz. 2-kán szerencsém vola Mutler Miksa felolvasásait a nyelvtudományról ismertetni, melyeket Böttger Károly 1863-ban németül ada ki. Müller könyve is nagyon híressé válik. Angliában már 1861 ólta 5 javított kiadása jelent meg angol nyelven. 1864-ben Harris György és Perrot György , segítve Egger Emile és Bréal Mihály által, francziára fordíták . 1866-ban Böttger Károly német kiadása másodszor jelent meg, a 4 dik angol kiadás után, de részben már az 5-ik után is; Böttger azonban a franczia tudósok némely észrevételeit is követte. Így hát ez a második német kiadás sokban meg van igazítva , de az első kiadás híányai, melyek a tarán nyelvek téves felfogásából erednek, az új kiadásban is megvannak. Ezeknek helyrehozása bennünket illetne ugyan, hanem itt kevesen vagyunk még, akik tüzetesen az áltaji nyelvekkel foglalkozunk, s mi kevesen is bizonyára kevesebbet tudatunk a külfölddel, mint valóban tehetnénk. Müller és mások az árja és sémi nyelvű népeken kívül egész Ázsiában és Európában, a sinai birodalmat kivéve, csak túrán nyelvű népeket látnak. De vájjon másképen tesznek-e, mint a régi írók, kik Plutarchus szerint *) azokat a földeket, a melyekről mit sem tudtak vala, a térképek széleire tolák, azt írván okul: „A mi még azon túl van, az víznélküli vadon, vagy beláthatatlan ingovány, vagy sküth jég, vagy fagyos tenger" ? A részletesebb tudomány alkalmasint el fogja oszlatni a Müller-féle turánságot, mint az ismeretlen szküth országok eltűntek már a mai térképekről. A történelem előtti korban milyen volt az emberek állapota, ez nagy érdekű kérdés, mellyel kivált az angolok, de a skandináv tudósok is, akiknél a régészet ezen fajtája keletkezett, nagyon foglalatoskodnak. Az nem árt az érdeknek, hogy eme régészetben sok régészet is van; a regék mind jobban enyésznek, a régi állapotok pe *) Plutarchus, Theseus. "Qarcep áv TCCI? yeioypacpíaií ol íatopixoí xá Siacpeúyovta trjv yvóűatv ataoiv TOI? éa^áxois p-épeat xúiv IUVCÍXUOV meCoűxes, aWa? Ttapaypcítpouaiv, ó'xt Ta S' éitáxeiva, Q-ÍVEÍ avuSpot xa\ íh)pi<í)Seic, \ TTTJXÓS á't'Svrjs, \ Zxu&txöv xpúo;, \ tiéXa yo; Ttenrjydí" stb*