Nyelvtudományi Közlemények 10. kötet (1871)
Tanulmányok - Budenz J.: Denominativ igék az ugor nyelvekben. 1
DENOMINATIV IGÉK AZ UGOR NYELVEKBEN. I. A magyar -L (-al, -ol, -el, -öl) és -Z (-az, -ez, -oz, -öz) denominativ ige képzők jelentése. Az 4 és -z képzők által névszókból alakuló igék (denominativ igék, p. o. dalol, énekel, kínoz,falaz, nevez) az -úl, -ül (szabadul, keményül) és -ad, od-z -ed) -öá-félék (nagyobbod-ik, fehéred), valamint az -ít-félék (nagyobbít, fehérít) ellenében egy külön osztályt tesznek, amennyiben általán szólva az alapnévszó által jelentett valamivel való működést (bánást) fejeznek ki, míg emezek vagy azzá-tevést, válást, vagy azzá-tevést jelentenek, azzá t. i. amit az alapszó mond. Az 4 ész denominatív igeképzőknek így bizonyos közös jelentési értékük lévén, már ez oknál fogva is czélszerűnek tartom, mind a kettőt együtt tárgyalni, nyomozásomnak különösen azt tűzvén ki feladatul: kideríteni, mely és mily alakú képzők felelnek meg e magyar képzőknek a rokon ugor (finn-ugor) nyelvekben, reménylvén, hogy ez úton talán tisztába hozhatom, hogy voltaképen mily alapon állott elé e képzőknek fent érintett egyfélesége, s nem lappang-e bennök a mostani nyelvtudat elől elrejtező különbség is ? Ha ily irányban tárgyalván a két képzőt, t. i. ugor rokonságukat és közös ugor nyelvtörténeti alakulásukat fejtegetvén, sikerül némi megállható eredményhez jutnom, meglesz egy bár csekély adalék a tudományos magyar, vagy, úgy is mondhatom, összehasonlító ugor szóképzéstanhoz, melynek mily sok híja van még a teljesség és tökéletességhez, legjobban az fogja tudni, ki annak rendszeres előadásával valaha megpróbálkozott. Tagadhatatlan, hogy az ész denominatív képzők egynemű igéket alkotnak, aminek legszembetűnőbb bizonyságául az szolgálhat, hogy nem ritkán akár , akár -z minden észrevehető különbség nélkül, egyazon névszóhoz járulhat, így p. o. van botol és botoz, babonás és babonáz, láncol és lánczoz, meghálál és meghálóz. NYELVTUD. KÖZLEMÉNYEK. X.