Nyelvtudományi közlemények 10. kötet (1871)

Tanulmányok - Budenz J.: Denominativ igék az ugor nyelvekben. 1

DENOMINATIV IGÉK AZ UGOR NYELVEKBEN. I. A magyar -L (-al, -ol, -el, -öl) és -Z (-az, -ez, -oz, -öz) deno­minativ ige képzők jelentése. Az 4 és -z képzők által névszókból alakuló igék (denomina­tiv igék, p. o. dalol, énekel; kínoz,falaz, nevez) az -úl, -ül (szabadul, keményül) és -ad, od­7 -ed) -öá-félék (nagyobbod-ik, fehéred-), vala­mint az -ít-íélék (nagyobbít, fehérít) ellenében egy külön osztályt tesznek, a mennyiben általán szólva az alapnévszó által jelentett valamivel való működést (bánást) fejeznek ki, míg emezek vagy azzá-levést, válást, vagy azzá-tevést jelentenek, azzá t. i. a mit az alapszó mond. Az 4 és -z denominativ igeképzöknek így bizonyos közös jelentési értékük levén, már ez oknál fogva is czélszerünek tartom, mind a kettőt együtt tárgyalni, nyomozásomnak különösen azt tűzvén ki feladatúi: kideríteni, mely és mily alakú képzők felelnek meg e magyar képzőknek a rokon ugor (finn-ugor) nyel­vekben, reménylvén, hogy ez úton talán tisztába hozhatom, hogy voltaképen mily alapon állott elé e képzőknek fent érintett egyfé­lesége, s nem lappang-e bennök a mostani nyelvtudat elől elrej­tező különbség is ? Ha ily irányban tárgyalván a két képzőt, t. i. ugor rokonságukat és közös ugor nyelvtörténeti alakulásukat fej­tegetvén, sikerül némi megállható eredményhez jutnom, meglesz egy bár csekély adalék a tudományos magyar, vagy, úgy is mond­hatom, összehasonlító ugor szóképzéstanhoz, melynek mily sok híja van még a teljesség és tökéletességhez, legjobban az fogja tudni, ki annak rendszeres eléadásával valaha megpróbálkozott. Tagadhatatlan, hogy az 4 és -z denominativ képzők egynemű igéket alkotnak, a minek legszembetűnőbb bizonyságául az szol­gálhat, hogy nem ritkán akár 4 akár -z minden észrevehető különb­ség nélkül, egyazon névszóhoz járulhat. így p. o. van botol és bo­toz, babonái és babonáz, lánc.ol és lánczoz, meghálál és meghálóz, NYELVTUD. KÖZLKMÉNYEK. X. .._"'- 1

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék