Nyelvtudományi Közlemények 10. kötet (1871)
Tanulmányok - Budenz J.: Denominativ igék az ugor nyelvekben. 1
2 BUDENZ JÓZSEF. színei és színez (colorare), vacsorál, és vacsoráz, padol és padoz stb., s ezenkívül azt is tapasztaljuk, hogy hasönértelmű névszók régóta megállapodott nyelvhasználat szerint, egyrészt -Z-vel, másrészt -z-vel alakulnak igékké: ebédel—falatoz; munkál, mivel—dolgoz; tolvajol—oroz (ettől: orv, or) ; pecsétel—jegyez, bélyegez; mázol—sároz stb. Mindazonáltal az efféle denominatív igéknek túlnyomó nagyobb része kizárólag csak az egyik vagy a másik képzővel alakul az illető alapnévszókból, s e tényállásból azt kell sejtenünk, hogy a nyelv az egyik vagy a másik képző alkalmazásában bizonyos válogatás szerint járt el. A magyar leíró (descriptiv) grammatika a két képzőnek egymás ellentében való alkalmazásáról eddigelé még nem nyújt semmi szabatos meghatározást -1), oly meghatározást, melyet különösen a régibb, származtatott igékkel még .) A Magyar Nyelv Szótárához adott, különösen gyökfejtegetéssel és szóképzéssel foglalkozó Előbeszéd tanít ugyan valamit az ész képzők jelentéséről, de nem vizsgálva e tanítás mennyire alapos voltát, s azt sem tekintve, hogy nem is külön tárgyalja e képzőket mint névszóból származtatókat, hanem az ige-gyakorító l és z képzőkkel habozás nélkül azonosoknak veszi, sehogy sem találjuk benne a mit keresünk, t. i. a két képző jelentésköreinek egymás ellenében való meghatározását. Kiemelem itt a pontokat, melyek az l-re, mint denominatív képzőre vonatkoznak. Ugyanis (Előbeszéd 129. 130. 11.) „általán folytonos, gyakori, tevékeny működést, mozgalmat fejez ki; különösen b) mint hangszerekkel bánó, játszó , dobol, hegedül, sípol stb.; c) másféle eszközökkel, tagokkal, vagy érzékekkel működő : kapál, fülel, ölel, stb. ; d) valamit létrehozó, eszközlő, csináló, árnyékol, árkol, gőzöl stb.; h) midőn melléknevekből áthatókat k£pez, ezt jelenti: olyannak tart, vél, gondol, itél, amilyent az alapszó teszen: javal, roszal, helyesel stb. Az f) g) pontokban is fordulnak elő denominatív igék, de itt már nem is írja körül a képző jelentését: f) képez számos ik-es igéket: por-l-ik, nyak-l-ik; g) kettőztetve képez gyak. áthatókat: bérlel, kémlel, stb., és gyak. ik-eseket : kékellik, veresellik stb. Az z képzőt meg egyéb meghatározás nélkül, csak gyakorlatos igeképzőnek mondja az Előbeszéd, fölhozván denominativ igéket is példákul: ágyúz, levelez, ágzik, habzik, bélyegez, foltoz. V. ö. a Szótárban az az, oz (ez, öz) igeképzőről szóló czikket. — R e d 1 magyar grammatikája (Magyarische Grammatik) az ésZ-nek mint denominativ igeképzőknek szintén csak külső jellemzését adja : §. 85. -I (al, el, ol) bildet transitiva (kaszál, dobol, csókol stb.) und kann auch lautlich für eine nebenform des allgemeinen exponenten der transitiva gehalten werden" (?); l-ik (kéklik, piroslik) insbesondere nach adjectiven, die farben bedeuten ; -all, -ell, bildet aus nominalstammen transitive verba mit der nebenbedeutung des dafürhaltens (sokall, kevesell); -lal, -lel (-lál, -lel) bildet transitiva mit intensiver, oft frequentativer bedeutung (számlál, szemlélj . §. 94. -z (ez, ez, öz) bildet aus nominalstammen verba transitiva (sóz, követ, poroz stb.) ; mitik reflexiva (porzik, vérzik).