Nyelvtudományi Közlemények 10. kötet (1871)

Tanulmányok - Budenz J.: Denominativ igék az ugor nyelvekben. 1

4 BUDENZ JÓZSEF, B) Csak -l képzővel készülnek az alapnévszóban megmondott külső eszköz alkalmazását (kezelését, hasz­nálását) jelentő igék. Példák: bárdol, botol, beretvál, fésűl, hegedűlj fontol, ecsetel (ecselleni), csatol, csépel, dobol, kapál, kaszál, pecsétel, piszkál fodicare (v. ö. piszka-fa), rostál, sajtól (satul: sajtó, satu), sípol, szitál, trombitál. Szélesebb értelemben vévén az eszköz fogal­mát, még olyan igéket is számíthatunk ide, melyek általán (az alapnévszóban megmondott) rendesen concret tárgygyal való mű­ködést, annak cselekvésben való használását, alkalmazását j­elen­tik : csávás lixm­­o elaborare, keresztel, bélel, lánczol, meghálál, má­zol, ölel, palástol, orrol, padol, pózol, szemel, színel, terhel, zárol clau­dere, bírságol, bűvöl, bájol, bérel. Nincsenek ilyenek: fésűz, csépez, szitáz stb. Kivétel t. i. 7-es képzés itt is csak kevés van: fustélyoz fustigare (fustély fustis, v. ö. botol), esztergároz detornare (esztergáz tornus), csigáz torquere, trochlea t. (csiga trochlea), kormányoz, lánczoz, meghálóz, megkötelez intrigare, obligare, nyűgöz, övez (öve­z­), ösztönöz, zaboláz, vesszőz, színez, tömjénez, é­s ezek ré­szint mint a következő C) pont alatti z- képzéshez foghatók, szo­rosan véve nem is kivételek. Ezen A) és B) alatt jelzett állandó­­/-féle denominatív-kép­zések ellenében, hasonló kizárólagossággal találjuk a-z képzőt alkalmazva: C) oly igéken, melyek valamely külső, az alapnévszó­ban megmondott tárgygyal való ellátást, annak va­lamire ráalkalmazását jelentik. Példák: aranyoz, bélye­gez, árnyékoz adumbrare, boltoz, czifráz (czifra mint főnév, v. ö. czif­rás), enyvez, foltoz, deszkáz, gyantáz, jegyez, ónoz, sároz, rostélyoz cancellare, ruház, lóz, szappanoz, szennyez, ganéz (ganajoz), pártáz, koronáz, színez (colorare), megsaraz calcire, zománczoz. Nem alakult ugyanis p. o. sót, noha ez csak oly jó hangzású volna mint szól, nem aranyol, ruhás stb. Egykét kivétel nem ronthatja e meghatározá­sunkat, minthogy az más analógiához csatlakozván, meg is magya­rázható (v. ö. az alábbi E. pontot). Van ugyanis -1 képzővel színez mellett színes colorare, mázol, palástol (v. ö. ruház). D) Szintén csak 2-vel készülnek oly igék, melyek többnyire ik-esen használtatva mint önhatók lépnek föl, s melyek az alapnévszóban megmondott tárgy megtermését, előho­zását, vagyis az ik-es jellemet is vévén tekintetbe, azon

Next