Nyelvtudományi Közlemények 10. kötet (1871)
Tanulmányok - Budenz J.: Jelentés Vámbéry A. magyar-török szóegyezéséről 61
JELENTÉS VÁMBÉRY Á. MAGYAR-TÖRÖK SZÓEGYEZÉSEIRŐL. 91 turuk két éves ökör nincs meg St.-ben; ha hiteles, megfelelhet, a kevéssé szokott lér változás mellett is, a m.turok-nak mint [köles.], tekintve, hogy több ily állatnév került a törökségből a magyarba; tulán fiatal ló (St. öt éves ló) azonban elmarad • —• túró : cs. túrok túró | St. így: torak; [köles.];—turul: cs. turgul „kleiner, schwarzer falke" cs. turgunk „varjú" jobban elmarad [köles.]; —• tusakodni : jak. tusun- verekedni, küzdeni [ ez ellenében az ugorságból fölhozható: zürj. t'iskas- verekedni, küzdeni, votj. tiskask- veszekedni (ettől: t'iskal- verni, ütögetni); [? ősz.]; — dízok: cs. tugdak, tujdak u. a. | St. így : togdak ; hangalakra nézve v.ö. búza: bogdaj ; [köles.]; — tükör : csuv. tügik, tügürt u. a. | a cseremiszben is van : Ugar; [köles.]; — tünni: cs. tűn (St. „sebemen, klar sein, leuchten") ; [köles.]; —• tűrni, türkőzni: cs. tür- tűrni, osz. dür- gyűrni, gyöngölni (? göngyölni), jak. tür- (corr. tür-) gyűrni, göngyölni (zusammenrollen); [köles.]; — tűrni (tolerare): ujg. tür- tűrni, -hatni, -hetni; cs. tör- „tűrni", meg nem fér, minthogy az ujg. nem r-ező; v.ö. Ugr. 245, föltéve hogy ujg. tür-nek mint egyenesen „tűrni" 6) hiteles, [? ősz.]; — tyúk, tik. osz. tavik u. a. [köles.]; Ugrani: cs. irga- „springen, hüpfen" [ az átvetés rg—gr nem akadály; [? köles.]; — üdü (üdv), üdülni: jak. ütve jó, ütüörüdülni („gesund werden"); ujg. etkü jó ! nem ide való ujg. üt orvosság, ütei orvos, ütemek gyógyítani; ezek (v.ö. KB.) helyesen oval valók; üt, tkp. ot „fű" stb., miért jelenthet orvosságot is, magától értetik; meg kell vala említeni, hogy etkü, ütüö az osz.-ban ejü lett, s tudni kell, hogy ugyanez a csuvasban, bármily különösnek látszik, 'ira-vé, vált (NyKözl. III, 240.) ; pedig láttuk már többször, hogy a tör.-magyar szók kivált csuvasos alakkal lépnek föl, a mihez képest azván:jak. ütüö-féle egyezés némileg föltetsző ; ezenkívül még meg kell jegyezni, hogy a m. üdvei üdü szó csak újabb divatú; régibb keltű csak : üdvöz „sospes, salutatus, benedictus", tájszó : üdülni „hízni, szépülni, növekedni", MA.-nél meg így: „evigilare, expergesieri"; hogy ide való üdnep (üdnap), ülleni (üd- 6) Ha a jelentés csak ezen igének mint segédigének való használatából van következtetve (p.o. jüri türmedi „er konnte nicht gehen"), azt még korántsem tartom biztosíttotnak. Mert az összefüggés alkalmasint más fordítást enged meg, az értelem fősúlya az alapigén (jüri) és a negation levén. Lehet azután a tör-nek olvasott szó akár tur is, mely ige („állani") törökség szerte használtatik mint ilyen segédige.