Nyelvtudományi Közlemények 10. kötet (1871)

Tanulmányok - Budenz J.: Jelentés Vámbéry A. magyar-török szóegyezéséről 61

JELENTÉS VÁMBÉRY Á. MAGYAR-TÖRÖK SZÓEGYEZÉSEIRŐL. 91 turuk két éves ökör­­ nincs meg St.-ben; ha hiteles, megfelelhet, a kevéssé szokott lér változás mellett is, a m.turok-nak mint [köles.], tekintve, hogy több ily állatnév került a törökségből a magyarba; tulán fiatal ló (St. öt éves ló) azonban elmarad • —• túró : cs. túrok túró | St. így: torak; [köles.];—turul: cs. turgul „kleiner, schwar­zer falke"­­ cs. turgunk „varjú" jobban elmarad [köles.]; —• tu­sakodni : jak. tu­sun- verekedni, küzdeni [ ez ellenében az ugorság­ból fölhozható: zürj. t'iskas- verekedni, küzdeni, votj. tiskask- vesze­kedni (ettől: t'iskal- verni, ütögetni); [? ő­sz.]; — d­ízok: cs. tugdak, tujdak u. a. | St. így : togdak ; hangalakra nézve v.ö. búza: bogdaj ; [köles.]; — tükör : csuv. tügik­, tügürt u. a. | a cseremiszben is van : Ugar; [köles.]; — tünni: cs. tűn­ (St. „sebemen, klar sein, leuch­ten") ; [köles.]; —• tűrni, türkőzni: cs. tür- tűrni, osz. dür- gyűrni, gyöngölni (? göngyölni), jak. tür- (corr. tür-) gyűrni, göngyölni (zusammenrollen); [köles.]; — tűrni (tolerare): ujg. tür- tűrni, -hatni, -hetni;­­ cs. tör- „tűrni", meg nem fér, minthogy az ujg. nem r-ező;­­ v.ö. Ugr. 245, föltéve hogy ujg. tür-nek mint egyenesen „tűrni" 6) hiteles, [­? ősz.]; — tyúk, tik. osz. tavik u. a. [köles.]; Ugrani: cs. irga- „springen, hüpfen" [ az átvetés rg—gr nem akadály; [? köles.]; — üdü (üdv), üdülni: jak. ütve jó, ütüör­üdülni („gesund w­erden"); ujg. etkü jó ! nem ide való ujg. üt or­vosság, ütei orvos, ütemek gyógyítani; ezek (v.ö. KB.) helyesen o­val valók; üt, tk­p. ot „fű" stb., miért jelenthet orvosságot is, magá­tól értetik;­­ meg kell vala említeni, hogy etkü, ütüö az osz.-ban ejü lett, s tudni kell, hogy ugyanez a csuvasban, bármily különös­nek látszik, 'ira-vé, vált (NyKözl. III, 240.) ; pedig láttuk már több­ször, hogy a tör.-magyar szók kivált csuvasos alakkal lépnek föl, a mihez képest azván:jak. ütüö-féle egyezés némileg föltetsző ;­ ezenkívül még meg kell jegyezni, hogy a m. üdvei üdü szó csak újabb divatú; régibb keltű csak : üdvöz „sospes, salutatus, benedic­tus", tájszó : üdülni „hízni, szépülni, növekedni", MA.-nél meg így: „evigilare, expergesieri"; hogy ide való üdnep (üdnap), ülleni (üd- 6) Ha a jelentés csak ezen igének mint segédigének való használatából van következtetve (p.o. jüri türmedi „er konnte nicht gehen"), azt még korántsem tar­tom biztosíttotnak. Mert az összefüggés alkalmasint más fordítást enged meg, az értelem fősúlya az alapigén (jüri) és a negation levén. Lehet azután a tör-nek ol­vasott szó akár tur­ is, mely ige („állani") törökség szerte használtatik mint ilyen segédige.

Next