Nyelvtudományi Közlemények 23. kötet (1893)
Ismertetések - Simonyi Zsigmond: Petőfi kritikai kiadása (Havas jegyzeteivel) 465
PETŐFI KRITIKAI KIADÁSA. 467 Ezek a variánsok érdekesen mutatják sokszor, minő gondot fordított a költő utólagos nyelvezete és verselése javítására, tökéletesítésére, s minő szempontok vezették a módosításokban. Műgondja a legapróbb dolgokban is mutatkozik. A mely szókban pl. az é és ö hangok fölcserélhetők, sokszor látjuk, hogy a szebb hangzás kedvéért változtatja meg utólag a szót: szegezek h. szögezek (Az árva lyány), övezlek fenn h. öveztek fönn (A ledőlt szobor) stb. Az -ól öl végű ablativusi ragokat -ul ül-xe többnyire a ritmus kedvéért javítja, pl. hogy trochaeusok legyenek: sírból h. sirbul (A szabadsághoz), fájárul (A királyokhoz) stb. Néha a kifejezést vagy a mondatszerkezetet változtatja meg utólag. Például többször találkozunk olyan módosítással, hogy egyenrangú mellékmondatokban a kötőszó ismétlését utólag elhagyja. Előbb pl. így volt: (Verítékemből ott sok elfolya, mert oly rögös, mert oly kemény az út», s aztán ezt tette helyébe: «mert oly göröngyös, oly kemény az út» (Hazámban). Vagy: «S mely a vihart elaltatá, mely földeríté az eget» — utóbb: «S mely a vihart elaltatá és földeríté az eget» (Az utolsó alamizsna). Az ismétlést Petőfi talán kissé mesterkéltnek találta, természetesebbnek, egyszerűbbnek tartotta a másik szerkezetet. Remélljük, hogy már most e pompás kiadás alapján nyelvészeink is többet foglalkoznak majd Petőfivel. Ami eddig történt e téren, az nem sok. Tüzetesen tárgyalta Szarvas Gábor a János vitéz nyelvét Nyr. I. k. Veress Ignácz néhány nagyobb nyelvtani értekezését teljesen Petőfi nyelvszokására alapította. Thewrewk Árpád, ha jól tudom, Petőfi chiasmusairól írt (hol?). Sok becses anyag van Radics jegyzetes iskolai kiadásában és Lehr Albert Toldi-kommentárjában is. Ezen nyomokon haladva már most az új kritikai szöveg alapján sokkal rendszeresebben és eredményesebben lehet tanulmányozni nyelvi oldaláról is népünk nagy költőjét. SIMONYI ZSIGMOND, kerta, Porvoossa 1892.»Petőfi Sándor, Költemények. Gyűjtötte N. Szever Petőfi életrajzával. Porvooban (Borga) 1892. 8-r. 64.) A kiadó fordításain kívül benne vannak a Krohn Gyula, Genetz, Schrove, Cajander, Uotila, Tuokko fordította darabok. A Valvoja ismertetése szerint legjobbak a Krohn Gyulától mesterileg fordított szabadsági dalok. Hol harsog, az egész világ irodalmában, oly teljesen, oly hatalmasan az egyénnek vagy a nemzetnek szabadságért való lelkesedése, mint Petőfi dalaiban . Ha az isten ... Szabad a magyar nép, szabad valahára. .. Föltámadott a tenger . . . .?»• A gyűjteményben a nagyobb költemények közül megvan a Szilaj Pista fordítása is, a kiadótól. 30*