Nyelvtudományi Közlemények 31. kötet (1901)

Tanulmányok - Munkácsi Bernát: A vogul nép ősi hitvilága. (VIII.) 1

2 MUNKÁCSI BERNÁT.­ erV I . 77.) szintén «szent», melyet ép úgy mint a «medve égből való leszállásának énekét» három jó ruhába öltözködött férfi sapká­val fején s övvel derekán hajlongva s kezeiket egymáséval kis ujjuk­kal egybekapcsolva énekel. Kétségtelen, hogy a népköltés e termé­keinek főtartalma igen régi időknek hagyománya, a­mint ez kitet­szik az egymástól messze eső vidékeken följegyzett változatok kö­zös költői kifejezéseiből is. PATKANOvnak egyik közleményében (II . 174—6.) «régi regék» (jis ai­ket) mondója a hősnő, midőn «az ég hogyan keletkezett, arról beszél; az ülő bőrös föld, szőrös föld hogyan keletkezett, arról beszél­ (turum yota tivöt tu­lda padardet­, ömésta sögon még, punén még yota tivöt, tu­lda padardet). Tartalmuk szerint a följegyzett kosmogoniai népköltés szövegei két főtípus csoportjába sorakoznak. Egyik a déli, melyhez a BEGTILY-tól följegyzett teremtési ének (I : 100.) s ennek tőlem jegyzett változata (I : 77.) tartoznak; ezek az ősvízről s a földnek innen való előbuktatásáról nem tudna­k, «egy méh szülte hét ősemberről» beszélnek, kiknek hirtelensége hozza létre a földön a szivódást, betegséget és halált, úgyszintén a medvét, mely állat a déli monda szerint a legidősebb ősembernek a dühtől elváltozott mása. A má­sik az éjszaki típus csoportja, melyben a regék és énekek összekötő szálai az ősvíz, a tüzes özönvíz, az embernek földből való teremtése. Külön alcsoportkép közelednek itt egymáshoz egyrészt a szigrai szent rege (I : 1.), a tüzözön-ének (I: 38.) s az egyik tüzözön-rege (I : 73.), másrészt «a föld körülövezésének regéje» (I : 33.) s «az ember teremtésének regéje» (I : 128.). Amazokban ugyanis az Ég­atyán kívül a legifjabb Tarém-jinak, a Világ ügyelő-férfinak jut na­gyobb szerep a teremtésben, ezekben pedig a legidősebbnek, a «Tapél-öreg» névvel is jelölt pekimi istenségnek. A Tarém-nak he­lyett Xul'-atér közreműködését emlegetik a szintén éjszaki típusi PIEGULY-féle teremtési rege (I : 135.), az «Ördögfejedelem-rege» (I : 160.) s a tűzözönregék egyike (I : 68.), mely démonról külöm­ben szólnak a fentebbiek közül a tűzözön­ ének s az ember terem­tésének regéje is. Bibliai elbeszélésnek pogány hagyományú kép­zetekkel való egybeszövése az «Atom (­ Ádám) nevű öreg­em­berről és feleségéről)) közölt kondai monda. Mindezeknek tartalmát más források ide tartozó följegyzéseivel kiegészítve s tárgyak sze­rint csoportosítva a következő vázlatos összeállításban foglalhatjuk össze :

Next