Nyelvtudományi Közlemények 32. kötet (1902)

Tanulmányok - Szinnyei József: Fonétikus írás a finnugor nyelvek számára 95

96 SZINNYEI JÓZSEF, palatális nasalisok jelölésére,*) s minket magyarokat legkevésbbé sem zavar az, hogy az s betűvel más nyelvekben az sz hangot szokás jelölni); hanem a ív betűt azért szeretném megtartani, mert az angolból mint bilabiális spiráns jelét ismerjük, meg is szoktuk, s mint szimbolikus jel alkalmasabb a /9-nál. Az utóbbi mellett az szólna, hogy ha azt alkalmaz­zuk, akkor a megfelelő' zöngétlen hang jelölésére magától kínálkozik a­­p, ámde ez megmaradhat a w mellett is, épp úgy, a mint a/ mellett is ott van y helyett a j. Abban teljesen igaza van BALASSÁnak, hogy az d0 jel zavart okoz­­hat, mert az olvasó könnyen kettő­shangzónak nézi; én sem tartom alkal­masnak, s helyette az " betűt ajánlom, a­melybe a labializálás jele bele van olvasztva, s ennek megfelelően az a helyett a-t. Az osztják nyelv­ben előforduló «lateralis explosivák» (­ BUDENZ l és l-je), a melyeket többféleképpen határoztak meg(v. ö. CASTRÉN, Ostj. Spr. 6; VOLOGODSZKIJ : "Suomi, II. Jakso, VII. 3; AHLQVIST: Suom.-Ugr. Seuran Aikakauskirja I. 86; PÁPAI K. és MUNKÁCSI, NyK. XXVI. 10, 11.) PAASONENnek levélbeli szíves értesítése szerint Szurgut vidékén spiráns í-hangok, az előbbi zön­­­gés, az utóbbi zöngétlen; már most, minthogy több spiráns jelölésére görög betűket használunk, a zöngés spiráns í-hang jelölésére a A-t, a zöngétlen jelölésére a kis kapitális ,i-t ajánlanám. (A /í-t BUDENZ is hasz­nálta a Szóegyezésekben). Mint ebből látszik, nem vagyok egy véleményen SziLASival, a­ki (FUF. I. 222) a görög betűket, valamint az oroszokat is, kiküszöbölen­dőknek tartja, kivévén az z)-t, a­melyet a latin n-től való csekély eltérése miatt nem akar a görög betűk közé sorolni, meg a j-t, a­melyhez hasonló a latin ábéczében is van (holott ha következetes akarna lenni, e helyett az x-et, a másik helyett pedig a latin n-hez még hasonlóbb y-t ajánl­hatná). A kis kapitálisokat szintén kiküszöbölendőknek tartja, mit BA­LASSA is, s megvallom, hogy eleinte magam sem igen tudtam velük meg­barátkozni, de jobban megfontolván a dolgot, mégis alkalmas betűknek tartom őket, mindenesetre alkalmasabbaknak, mint azokat, a­melyeket a zöngétlen médiák jelölésére SZILASI ajánl (b, d, g, stb.), mert az utóbbiak­nál gyakran két mellékjelt kell alkalmazni (pl. £‚,Λ/Λ, g^, a­mi bizony inkább tarkítja a szedést és nehezíti az írást meg az olvasást, mint a kis kapitálisok. Azt sem tartom szerencsés gondolatnak, hogy SZILASI a gutturális magánhangzók mellékjeléül a fölfelé nyitott félkör helyett a balfelé irá­nyuló nyílhegyet akarja alkalmazni, mert ebből többféle alkalmatlanság *) Természetes dolog, hogy lényegtelen typográfiai eltéréseket meg kell engedni, így pl. nem tartom bajnak, ha az r) helyett a hozzá ha­sonló y betűt használják.

Next