Nyelvtudományi Közlemények 39. kötet (1909)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink eredetéről 1

Szláv jövevényszavaink eredetéről."­­ A­mikor ASBÓTH MuNKÁcsinak egy értekezését bírálta, akkor ez értekezésben azt állapította meg, hogy a hangtani bizonyí­tékok a mellett szólnak,, hogy­­ a magyar nyelv szláv jövevény­szavainak többsége bolgár nyelvjárásból való. Az átvételek e bolgár nyelvjárásból hazánkban történtek, a­mit két dolog bizonyít: Pest város neve és a magyar nyelv keresztény terminológiája. Ez­ értekezését aztán A. így fejezte be: «Senki jobban nem fog örülni,­­ mint én, ha róluk [értsd: szláv jövevényszavainkról] valaki igazán tudományos munkát írva új szempontokat jelöl ki, ha ennek következtében még annyira is módosítanom kellene e szláv szók átvételének helyéről és idejéről vallott, nézetemet* (NyK. 30:230.). - ".. ', \, • • Az a bírálat, a­melyet «Szláv jövevényszavaink)) ez. munkám első részéről írt,**) sehol ezt az örömet el nem árulja, mert a dolgozat olyan kifejezéseit, hogy: «a­ józan ész nevében hangosan tiltakoznom kell» (19. 1.), «józan észszel nem is lehet tagadni)) (25.1.), «dehogy valaki olyan balga lehet» (30. 1.), felborul Melieh elméje» (33. 1.), még ASBÓTH OszKÁRnál sem tartom az öröm jelének. . ... . . *) Felolvastatott a M. T. Akadémia I. osztályának 1909. évi február hó 1-én tartott ülésében. **) Az én művemnek ez a czíme: «Szláv jövevényszavaink. 1. köt.,­ 1. rész. Az­ óbolgár nyelvemlékek szókészlete és a ma­gyar nyelv szláv jövevényszavai. Budapest, 1903. — I. köt., 2. rész. A" magyar ,nyelv keresztény terminológiája. Budapest, 1905.» — A bírálat czíme':­­«Szláv jövevényszavaink. I. Beveze­tés és a külömböző rétegek kérdése. Budapest, 1907. (Értekezé­sek a nyelv- és széptudományok köréből XX.-. 3.)» ; ,?,­‹ ›.‹ Nyelvtudományi Közlemények, XXXIX.

Next