Nyelvtudományi Közlemények 43. kötet (1914)

Tanulmányok - Kertész Manó: Finnugor jelzős szerkezetek 1

2 KERTÉSZ MANÓ. Más a jelző és a jelzett szó viszonya. Ha e kifejezés he­lyett , attól függ — azt mondták a régiek: azon függ — akkor csak egyetlen igének a határozójához való viszonya vál­tozott meg. De pl. akkor, ha a magyar a számnévi jelző után a jelzett szót többes számba kezdené tenni, nem egyetlen szó­nak a másikhoz való viszonya változna meg, hanem a szám­névi jelzőnek és jelzett szavának a viszonya, tehát egy olyan viszony, a­mely szinte minden mondatunkban előkerül, s ez a sokszor való előfordulás természetesen útjában áll annak, hogy a változás általános és végleges legyen. Ez a gondolat már eleve azzal biztatott, hogy ha a ma­gyar mondatnak vannak még eddig ismeretlen finnugor saját­ságai, azokat bizonyára legnagyobb számmal a jelzős szerkezetek közt találhatjuk. A magyaron kívül átvizsgáltam a vogul, osztják, zűrjén, votják, mordvin és cseremisz nyelvet, s munkám főbb eredmé­nyeit az itt következő kilencz fejezetben adom.*) *) A magyar anyagban felhasználtam a NySz. és az OklSz. adatait. Magam gyűjtöttem a népnyelvi és újabb irodalmi példákat, ugyancsak a régiségből: TOLDY, Régi M. Pass. cz. kiadványából, a Régi M. Költ. Tárá­ból, a Tört. Tárból és a Leveles Tárból való adatokat; az oklevelekből származó adatokat az OklSz., a többit a NySz. szolgáltatta. A rokonnyelvi szövegeket nem írtam át; csupán MuNKÁcsinak ne­hézkes vogul n­-jét helyettesítem 97-vel. A PATKANOW szövegeiből vett pél­dákban az IOSzj. hangjelölését alkalmaztam. A rokonnyelvi források rövidítései: MUNKÁCSI, "Vogul Népköltési Gyűjtemény I—IV. (VNGy.). — PÁPAY JÓZSEF, Északi-osztják Népköltési Gyűjtemény (ONGy.). — Ua., Északi-osztják nyelvtanulmányok (PÁPAY, Nyelvt.). — PATKANOV, Die Irtysch-Ostjaken und ihre Volkspoesie II. (PATK.). — LYTKIN, Syrjanische Sprachproben, SUS. Aik. X. (LYTK.). — MUNKÁCSI, Votják népkölt. hagyományok (MONK. Votj.). — WICHMANN, Wotjakische Sprachproben, SUS. Aik. XIV XIII (WICHM. I., II.). — PAR­SONEN, Proben der mordwinischen Volkslitteratur, SUS. Aik. IX, XII.. (PAAS. I., II.). — GENETZ, Ost-tscheremissische Sprachstudien. I. Sprach­proben, SUS. Aik. VII. (GEN.). — PORKKA, Tscheremissische Texte mit Übersetzung, SUS. Aik. XIII. (PORK ). — WICHMANN, Mutatv. az urzsumi cseremiszek nyelvéből, NyK. XXXVIII. (WICHM. Cser.). — A finn és a lapp nyelv ide tartozó jelenségeinek a tárgyalása külön értekezésre ma­rad, mert a finnben néhány jelzős viszonynak a történetét kell előbb tisztázni.

Next