Nyelvtudományi Közlemények 46. kötet (1923)
Tanulmányok - Gombocz Zoltán: A magyar őshaza és a nemzeti hagyomány - II. 1
A magyar őshaza és a nemzeti hagyomány, II. Magna Hungária. A XIII. század közepe táján JULIÁN utazásaival kapcsolatban a magyar őshazára vonatkozó nemzeti és európai hagyomány középpontjába új név s egy földrajzilag is pontosabban meghatározott terület kerül: Magna Hungária, Hungária Maior, Hungária Vetus, szemben a magyarság mai hazájával: Hungária Minor, Hungária Nova sive Pannónia. Magna Hungária Julián előtti A Hungária Vetus—Hungária Nova, Hungária Maior— Hungária Minor szembeállításokkal egyébként már JULIÁN előtt a XII. század második felében találkozunk VITERBÓI GotiFRIEDnál az ANTEsson-monda egy sajátságos változatával kapcsolatban. GoTIFREflUS VlTERBIENSIS (1133 1196 V. 1198) III. KONRÁD, I. FRIGYES és VI. HENRIK udvari papja és jegyzője, a fiatal HENRIK király használatára összeírta negyvenesztendős búvárlatai eredményeképen a világtörténelem legnevezetesebb eseményeit, így keletkezett a Memoria seculorum vei Liber memorialis ab D. C.— 1185. A De regibus Cpthorum c. fejezetben olvassuk a következőket: «Ungarorum regna duo esse regimus, unum antiquum aput Meotidas paludes in finibus Asie et Europe, et alterum quasi novum a primo regno in Pannonia derivatur, quam Pannoniam nonnulli novam Ungariam vocant. Ungari etiam Huni sunt appellati. Sub quorum viribus Atila et Totila quondam regnantes multa regna in Italia et in Galliis desclaverunt». Majd alább: «Eo enim tempore, epo Eneas destructa Troia venit in Ytalia», Nyelvtudományi Közlemények XLVL 1