Nyelvtudományi Közlemények 46. kötet (1923)
Tanulmányok - Losonczi Zoltán: A magyar tővéghangzók - I. 242
A MAGYAR TŐVÉGHANGZÓK 249 Dom.-k. 126; vydrek- Érdy-k. 124. Ez esetekben az e nagyrészt e-t jelölhet, ha pedig nyilt e-nek ejtették volna egyes kódexírók, az is e szavakban e-re megy vissza. Ugyancsak e'-t lehet olvasni azokban az esetekben is, ahol az e mai e helyén van; ilyen példák: héherek-Érdy-k. 153, 548; fyrek- Döbr.-k. 442; vö. még kinoc Guary-k. 93. Igen ritka a középzártságú tővéghangzó a t-tövekben. Csupán néhány esetben fordul elő e jelölés a nagyon erősen ö-ző kódexekben vagy azokban a nyelvemlékben, melyek erős magánhangzóilleszkedést mutatnak. Ilyen esetek: borok Döbr.-k. 223; hivok-Debr.-k. I. 45, 97, 124, 153, 89; huuok Ap.-k. I. 36; kormok- Nád.-k. 495; zyvok- Czech-k. 119; Érs.-k. I. 236; Tih.-k. 87, 319; zivok-Láz.-k. VI. 171; Debr.-k. V. 603; zivok- Döbr.-k. 27, 123, 175; zuvok-Münch.-k. 115. Kódexeink adatai tehát arra mutatnak, hogy a középzártságú tővéghangzó (o, é, o) a k többesjel előtt sokkal gyakrabban fordultelő, mint a mai nyelvben, s már csupán ez a körülmény is arra mutat, hogy a nyílt a, e, k többesjel előtt az esetek nagy részében újabb fejlődés eredménye. Az o ,~ a, e ,, e változást egyébként kódexeink nyilt tővéghangzót mutató adatai is bizonyítják; elég található közöttük, mely o, e, o-vel is előfordul. Példák a-ra: (mai a helyén) agak Erdy-k. 103 ; ayakak Czech-k. 103 ; ajkak Lobk.-k. I. 315 ; -atos u., pl. foglalato/sac Batthy.-k. 307, 310 ;bb középfokjel u., pl. nagyobak- Jókai-k. 11; bátorok- Thewr.-k. I. 42; derekak 1566 OklSz.; egyházak- Jókai-k. 97; fazokak Sánd.-k. 25; fogak- Döbr.-k. 381; gyorsak Sánd.-k. 7; hadak- Döbr.-k. 129; nagy apák- Érs.-k. 39 ; halak- Érs.-k. I. 31 ; halak- Marg.-k. 22; karmák Erdy-k. 187; hugak- Debr.-k. 213; igazak Nád.-k. 76; ynak-Érs.-k. III. 355; kosarak- Érdy-k. 446; kutak- Debr.-k. I. 223; labak-Thewr.-k. I. 100; lag'ac Münch.-k. 33 ; likak- Kaz.-k. I. 105; madarak Keszth.-k. 406; maghafiak Ers.-k. I. 176; nilak- Münch.-k. 165; nyulak Marg.-l. 4; oldalak Winkl.-k. I. 231; ollyak- Érdy-k. 26; pirosiak Tih.-k. 106; rudak- Münch.-k. 65; fokac Münch.-k. 27; zalak Weszpr.-k. I. 108; tálak- Marg.-l. 22; part. -ti., pl. mondottak-Jókai-k. 7; Vinac Döbr.-k. 253; viac- Münch.-k. 54; vadak Debr.-k. I. 145; vasak- Tih.-k. 311 ; vigak Horv.-k. 244; (mai a helyén) almak-Bécsi-k. II. 118, 208; Csem.-t. 196; Keszth.-k. 206 ; Aalmak- Fest.-k. 399; angyalak Érs.-k. III. 343; appaftalak Jókai-k. 1; apostalak-Tel.-k. II. 247; -ás u., byzonytafiak Lányi-k. III. 415; czappalak-Jókai-k. 30; -az u., gondolatait- Virg.-k. 144; Azak Birk-k. 2 ; foglyok- Keszth.-k. 163, 165, 208; galambok- Ap.-k. I. 15; Münch.-k. 17, 171; Peer-k. I. 104; galamboc Münch.-k. 31; habbak- Szék.-k. VI. 361 ; lancak- Lobk.-k. I. 272; langak Érdy-k. 507 ; nagyak- Ap.-k. I. 68; Ollyatannak Kulcs.-k. 293; -és u., lakossak- Kulcs.-k. 284; ostorak- Nád.-k. 266; raivazak- Ap.-k. I. 9; Rauacac- Münch.-k. 27; tykak- Peer-k. I. 340. Nyilt e-vel nyelvemlékeink oly adatait olvashatjuk, melyeket a Bécsi-k. ilyen e-nek megfelelő betűvel jelöl, vagy amelyekkel szemben ö nem fordul elő. Példák: -bb középfokjel u., pl. feketebbec-Bécsi-k. II. 111; konnebec- Bécsi-k. II. 270; Bobek- Debr.-k. I. 108;delm u., pl. fejedelmek- Bécsi-k. I. 12; ebek Debr.-k. I. 39; egerek-Kaz.-k. I. 105; egiebek Debr.-k. 21;él u., kotelec Bécsi-k. II. 21;