Nyelvtudományi Közlemények 46. kötet (1923)
Tanulmányok - Gombocz Zoltán: A magyar őshaza és a nemzeti hagyomány - II. 1
4 GOMBOCZ ZOLTÁN PAULER GYULA jegyzeteivel a MHK. 466—472. lapjain jelent meg. A vatikáni kéziraton kívül RICHARDUS jelentése megvan a párizsi nemzeti könyvtárnak egy XV. századi kéziratában is, amely a vatikáni kézirat másolata.1) JuLIÁNnak és társainak vállalkozását kettős indíték magyarázza. Egyrészt a vallásos buzgalom. Jellemző e tekintetben III. HONORIUS pápa levele a kalocsai és az esztergomi érsekhez, (1219 körül), amelyben négy, három vagy legalább két «erőshitű és kipróbált tudományú» (quatuor viros opinionis sincere ac litterature probate) férfiút kér, lehetőleg cisztercitát, akik vállalkoznak arra, hogy a keleti országokban a pogányok között isten igéjét hirdessék s hitükért készek mártíromságot is szenvedni.2) A másik, s talán az erősebbik motívum a nemzeti motívum volt: felkeresni azokat az elszakadt testvéreket, akiknek emléke a XIII. század elején még haloványan élhetett vagy akiknek létezésében krónikásaink híradása alapján nem kételkedhettek. Világosan utalnak erre a Jelentés bevezető sorai: «Inventum fuit in Gestis Ungarorum christianorum, quod esset alia Ungaria maior, de qua septem duces cum populis suis egressi fuerant, ut habitandi quererent sibi locum, eo quod terra ipsorum multitudinent inhabitantium sustinere non posset, qui cum multa regna pertransissent et destruxissent, tandem venerunt in terram, que nunc Ungaria dicitur, tunc vere dicebatur pascua Romanorum». Már SZABÓ KÁROLY észrevette, hogy az idézett rész egyes kifejezései élénken emlékeztetnek ANONYMusra.3) De aligha tévedünk, ha feltesszük, hogy a Magna Hungária-hagyomány ébrentartásához a magyarokkal azonosított hunok őshazájának emlegetése külföldi forrásokban szintén hozzájárult. A RIcHARDus-féle jelentés szövege annyira ismeretes s proximum Jovis h. e. D. III. martii indicit atque ad ea concelebranda in vitat ord. phüosophici Decanus Car. Andr. Bel. — Inest: De avitis Hungarorum sedibus e Bibliotheca Vaticana monumentum. Lipsiae, 1763. IV—XI. De Facto Vngariae Magnae. !) MHfC 464. 2) THEINER, Mon. Vatic. I. 27; WENZEL, Árpádk. Új Okmt. I. 164. ZICHY JENŐ gr. Keleti kutatások a magyarság eredetének felderítése érdekében. ZICHY JENŐ gr. Harmadik ázsiai utazása. VI. k. 3) Vö. még PAULER : MHK. 466.