Nyelvtudományi Közlemények 46. kötet (1923)
Tanulmányok - Losonczi Zoltán: A magyar tővéghangzók - II. 402
A MAGYAR TŐVÉGHANGZOK 405 föredelmem- Bécsi-k. II. 242, éppúgy az -at, -et képző után következőt is, pl. lakattam Bécsi-k. I. 39; fordulattam uo. A nyilthangzós illeszkedés található a következő szótövek után is: agyam- Keszth.-k 367; nyakam- MargL. 33; ajakad- Döbr.-k 32; hayad-Érs.-k. I. 38; hatam Dobr.k. 76; házam Szék.-k. II. 309; házad- Czech-k. 69; hazam- Szék.-k. II. 302; hazad- Münch.-k. 125; lábam Kulcs.-k. 134; lábad Kulcs.-k. 159; magam- Jók.-k. 35; magad- Nád.-k. 37; nakam-Nagysz.-k. 37;nakad Dobr.-k. 477; oldalam- Münch.-k. 224; zdkalad- Érs.-k. I. 38; Harnyad- Pozs.-k. I. 6; Talpat- Pozs.-k. I. 5; (mai a helyén) Almám Döbr.-k. 163 ; almám- Döbr.-k. 516; Érdy-k. 653; Érs.-k. III. 339; Fest.-k. 350; Csem.-t. 14b*; 17b; Tel.-k. I. 223; III. 301; almád- Érs.-k. I. 34; Horv.-k. 234; arahnam- Bécsi-k. II. 209; arattam- Erdy-k. 264; aztalad- Göm.-k. IX. 86; farmam- Münch.-k. 347; karad- Bécsi-k. I. 30. (A hangfejlődésre nézve vö. aztalom e x, aztalad, almom co álmád, hazom co hazam példákat s a kosár, pohár, társ szavak a tővéghangzós eseteit.) Magashangú példák: kezem- Bécsi-k. I. 33; kezed- uo. 7; zékered-Bécsi-k. II. 261; tejem Weszpr.-k. I. 2. Nyilt hangzó van továbbá a v tövekben: fiam Jók.-k. 13; fiad* Döbr.-k. 334; gapiam- Bécsi-k. II. 182; lowad- Erdy-k. 265; zaruam-Ap.-k. I. 52; feyem Jók.-k. 72; feyed- MargL. 76; yuem Kulcs.-k. 106; mued- Bécsi-k. I. 5; neuem- Bécsi-k. I. 84; nelved- Nád.-k. 201; ziued Debr.-k. I. 28; zeued- Bécsi-k. I. 32. Ezek analógiáját követte számos egytagú szó: nilad- Battyh.-k. 325; Vram Nád.-k. 8; írtad- Göm.-k. III. 4; földem- Bécsi-k. II. 203; földed Bécsi-k. II. 227 ; feled- Bécsi-k. I. 100; népem Bécsi-k. I. 2; zyned Erdy-k. 191; igyed Érs.-k. 115. Analógiás alakulás lehet a derekad- Láz.-k. VI. 184 s a voltam- Lobk.-k. I. 191; alunrtam- Ers.-k. III. 341 féle ritkán előforduló esetek is. Hasonló a tővéghangzó nyíltabbá válása a többes 2. személyű -tok, -tek, -tök rag előtt is, azonban a tővéghangzónak sok esetben való hiánya vagy az e tekintetben mutatkozó ingadozás itt az esetek túlnyomó részében újabb fejlődésre enged következtetni. Példák az ingadozásra: zumtuchel HB. CP zombilok- Tih.-k. 234; eztekbe Jók.-k. 25 o,ezetok- Tih.-k. 146; ezotok Kaz.-k. I. 1; gonoffagtoc- Debr.-k. III. 386 oc zomorufagotok Virg.-k. 123; byhitok- Tel.-k. I. 215 co byvnotok uo. 79; ellentek Ers.-k. I.191 ; ellenotok Debr.-k. I. 132. Kódexeink korában még elég gyakran hiányzik itt a tővéghangzó, amint ezt a következő példák is mutatják: -ás, -és után, pl. aldomaftok- Bécsi-k. II. 229; zokastoc Münch.-k. 209; -at, -et után, pl. akarattok- Winkl.-k. I. 111; Tih.-k. 307; azzontoka Tih.-k. 295; baytok Érs.-k. I. 485; byvntlok- Tel.-k. I. 215; bintlkbt Döbr.-k. 331; bűntbcben Münch.-k. 186; bimtoc Münch.-k. 190; Untok Nád.-k. 243; edentek Corn.-k. 69*; Egytek Érs.-k. I. 88; ellentek Érs.-k. I. 191; enekteket Bécsi-k. II. 228; eztekbe Jók.-k. 25; Keszth.-k. 120, 251; Szék.-k. VI. 368; eztekben Érdy-k. 135; Érs.-k. I. 3; eztekben Érdy-k. 525; eztecbe Bécsi-k. II. 202; eztekben Lobk.-k II. 141; eztegbe Döbr.-k. 103; erdemiek Döbr.-k. 412; Láz.-k. III. 32; erdemtec Münch.-k. 20; erdemtec Münch.-k. 20; erdemtek Münch.-k. 120; erdemtec Münch.-k. 121; erdemtek Debr.-k. V. 605 ;Etheltek- Érs.-k. 225; halaltok-Félá.-k. II. 49 ;halalthok- Érs.-k. I. 18; haragtkok- Érs.-k. I. 190; hvgtok- Bécsi-k. II. 182; Jungtokka Tih.-k. 295; Italtok- Érs.-k. I. 225; Jegyeftek Érs.-k. I. 211, 252; Jegyoftok-Érs.-k. I. 239; gozaghtok- Érdy-k. 195; gozagtok - Érdy-k. 298, 424; leantok Bécsi-k. II. 186; leantok uo. 209; martok- Érs.-k. I. 88; maradéktok- Jók.-k. 220; mestertek Münch.-k. 74; mestertek ua. 46; mestertek