Nyelvtudományi Közlemények 47. kötet (1928)

Tanulmányok - Tolnai Vilmos: A nyelvújítás - II. 1

2 TOLNAI VILMOS — 4. -vány, -vény (‹» tanítvány, ásvány), cselekvény, nyomtatvány, növevény (később: növény), választvány (később: választmány), festevény (később: festmény), foglalvány (tartalom, később: keret); — 5- -ány, -ény: termény; — 6. -at, -et: felület (~*‚ régi kövület), tudat, mondat, *mondolat (szónoki beszéd); — 7. -tyú, -ty­ű (­*­ csengetyű, cságatyű), *lábtyú; — 8. -á­s­z, -é­s­z (~ kertész): ügyész (prókátor), *ermész (testőr), Hábítász (nótárius), *hadrász (verbunkos); — 9. -es, -es: önkéntes, helyettes, *árkos (oppidum), *mindnyájas és *nehányos (generális és partialis, pl. ülés); — 10. -ság, -ség, *mindnyájság (nos universitas), őség, őseged (uraságod, kísérlet az általános megszólító szóra, SZÉCHENYI én-jének előhírnöke); — 11. -es (po­kövecs): könyvecs, *gobocs (serét); — 12. -ászt, -észt (­*­ fáraszt): meneszt; — 13. -lel (~ érlel): észlel; — 14. -ál (~ kínál): *kínál (meghív); — 15. -ol, -el: *mondol, *nézeget. B) Kikövetkeztetett (koholt) képzők: 1. -ne (po labanc, virgonc): vadonc, ifjonc, újonc, Hovanc; e képzőt fél­századdal később a német -ling­gel azonosították: — 2. -n o­k, -n­e­k, -nök (~ pohárnok, bajnok, álnok; nem a szláv -nik-et veszi át, hanem ősmagyar képzőt sejt mintáiban): titoknok (később: titkár), tanácsnok, tábornok, *előlülnök (később: elnök, utótagja: ülnök máig él), *kormánynok, *tanaknok (miniszter), *közbönök (mediator), *helybenök (locumtenens);—3.-or, -ör: *gúnyor, tömör (ezred, később: compact); — 4. -ék (~ kerék): *borék (levélboríték), *keríték; — 5. -lag, -leg (~ felleg, tólag): állag (al-f-lag, mint fel -f- leg; később : alag-út), paplag (ív papiros), *gyepleg (gyeppad), pamlag (pamutból való nagy -lag); — 6. -da, -de, -ta, -te (TM kapta), *szabda (szabály), Hanoda, *bőrönde (ma: bőrönd), *csoporda (brigáda), *dobda (pulsus), *hírde (prédikáció), *köröte (periódus), *vita (attak, nem azonos FALUSI vita: polémia szavával); — 7. -zat, -zet (~ nemzet): szerkezet; — 8. -lat, -let (oo fele­let): véglet; — 8. -le; *leble (enyhe szellő, később a költők ked­venc lebel szava); — 10. -ér: fellengér (léghajó; ez nem a szláv pár magashangú párja). C) Összetétel: 1. csontváz, naptár, szempont, belváros, belföld, külváros, külföld (a későbbi sok bel- és kül- előtagú össze­tételek mintája), képház (ma: képtár); — 2. igetős (az ortológia szerint: csonkított előtagú) összetétel: láthatár, essernyő; — 3. össze­rántott szavak, szókeverés, mely szintén a gyökérelméleten és a

Next