Nyelvtudományi Közlemények 49. kötet (1935)
Értesítő - Zsirai Miklós: † Gombocz Zoltán. V
VI ZSIRAI MIKLÓS és keresetlen nagylelkűségéről, míg édesanyja, Lehr Berta, a magyar közművelődésben nemzedékeken át sokszorosan kitűnt Lehr-család sarja, fényes nyelvtehetségével, bámulatos olvasottságával, finom műveltségével és az esztétikum iránt való fogékonyságával vívta ki környezete tiszteletét. — Lehetetlen már itt észre nem vennünk, hogy a szülőknek ezek a jellemvonásai Zoltánba is átöröklődtek, sőt emberi és tudósi egyéniségének alapelemeivé, kikristályosodási támpontjaivá váltak. Az öröklött tehetség meg családi hagyomány finom erezetének rendezése, összefogása és egy irányban vezetése az iskolára hárult. Bár minden tárgyban a legkitűnőbb tanulónak bizonyult — VIMVIII. osztályos korában a „mester" jelzővel tisztelték meg diáktársai —, érdeklődése és szeretete részben még ösztönösen, részben már célgyanító tudatossággal az irodalmi és nyelvi tanulmányokra kezdett összpontosulni. Tanárai közül Hanníel, Thiering és a ma is élő Fejér Lajos tett rá ilyen irányban legmélyebb, tán sorsdöntő hatást. Ezek a jeles tanáremberek nemcsak hogy figyelemmel kísérték a filológia körében történő eseményeket, nemcsak hogy maguk is dolgoztak — saját gyönyörűségükre —, hanem érdekes tapasztalataik, értékes ismereteik átadásához, tárgyuk megkedveltetéséhez is értettek, sőt arra is volt érzékük és bátorságuk, hogy tehetséges tanítványaikat ki-kicsalogassák, majd ki-kiküldjék a tankönyvtudomány szűkös celláin túl elterülő szabad mezőkre. Ha valahol, Gombocz Zoltán lelkében fogékony talajra hullott a mag, e szellemi kirándulásokon távlatokat és munkalehetőségeket látott meg, célpontokat és eljárásokat ismert föl. Nőttönnőtt most már szomjúsága, de a kielégülés bizalma, képessége is: egyre többet és bátrabb szemmel olvasott, közben el-elgondolkozott, az olvasottakról véleményt formált, bírálatot gyakorolt; ha hézagokat vett észre, saját erejéből iparkodott kitölteni, ha ellenmondásba botlott, próbálta áthidalni. Széleskörű olvasottsága, bámulatos emlékezőtehetsége, formaérzéke és önálló tudományos munkára való hivatottsága a líceum önképzőkörében, a történelmi nevezetességű Magyar Társaságban bemutatott dolgozataiban, pályamunkáiban tűnt először ki. Nem a bárkinek elérhető olcsó babérokra pályázott, a kérdéseknek nem a könnyű végét fogta meg, hanem a súlyos, a másoktól óvatosan elkerült problémák vonzották, amint már három éves korában sem elégítette ki igényeit a könnyű játék, míg pajtásai üresen tologatták a sámedlit, ő súlyos