Nyelvtudományi Közlemények 52. kötet (1944-1950)

1. rész - Tanulmányok - N. Sebestyén Irén: Fák és fás helyek régi nevei az uráli nyelvekben 3

Fák és fás helyek régi nevei az uráli nyelvekben.1) Quercus-nevek: 27. f. tammi. A Quercus neve a­ finnben tammi. A szó megvan az észtben és a lívben is: észt WIED. tamm 1. 'Eiche, Quercus pedunculata Ehrh.', 2. 'Lohe, Garberlohe', lív KETT. töm. Ny. tám.D 'eiche, quercus robur'. A tammi Quercus-névnek biztos etimológiáját is ismerjük: md. PAAS. (Chresth.) E. tumo, M. tumá 'eiche', vö. AHLQV. M. tum­é­nál, tuma-nal, tumi-nal 'Eichenwald' | cser. SZILASI tumo 'cserfa; * eiche' GEN., Bud., Tr., tumo Uf., Car., tuma Bk. id. vö. tumer, tu­merla | cserfaerdő; quercetum', RAMST. tuma 'Eiche', tu'mer 'Eich­wald', tume'rla rosa 'Eichenhain', WICHM. (Chresth.) KH. tum, U.. tu'md 'eiche'­ Nem lehetetlen, hogy a norvég­ lappban egy lazacnévben őrző­dött meg a Quercus finn tammi-nak megfelelő neve: ,FRIIS duovve 'salmo femina, rognlaks, hunlaks', NIELSEN duorive, P. DÜO­V[Vi, Kr. , Duov]vi 'salmon with roe, rognlaks', duov]vas dem. A lapp halnév­nek ősrokonsága ugyanis hangtanilag jól igazolható a cseremisz SZILASI tumo, tuma-kol 'garda, clupea alosa' halnévvel, amelyben *ajp hacsak nem népetimológiás alakulatról van szó — tumo, tuma ,, tumoytuma (~ f. tammi) 'Eiche'. Halneveknek fanevekkel való összes­­függése — mint „Az uráli nyelvek régi halnevei" c. dolgozatom­ban (NyK. XLIX, 48, 45. sz.) ezzel a haln­­vvel kapcsolatban ki­fejtettem — nem szokatlan a finnugorságban. . . „ A finn tammi szóval és mordvin-cseremisz megfelelőivel össze­tartozik a Quercus zűrjén neve: WIED. ZUS. typ.' typ­pu. Permi Szent István hittérítő XIV. sz.-ból származó felirataiban a fanév tupu alakban fordul elő (vö. WICHM. Wotl. Chresth. 112). A szó megvan !) A dolgozat első részét 1. NyK. LI. 412-434. Nyelvtudományi Közlemények LII. 1.

Next