Nyelvtudományi Közlemények 66. kötet (1964)

Tanulmányok - Szántó Éva: Megjegyzések egy beszédtagolással foglalkozó elmélethez 151

MEGJEGYZÉSEK EGY, A BESZÉDTAGOLÁSSAL FOGLALKOZÓ ELMÉLETHEZ 155­ 2. 6. Dukelszkij kísérleti eredményeinek elemzése során a megkülön­böztető jegyekről szóló elméletnek még egy állításával polemizál. Ismeretes, hogy R. JAKOBSON az információemlélet bizonyos tételeiből kiindulva a nyelvi kód fonematikus szintjén informatív és redundáns jegyeket különböztet meg. Az informatív jegyek R. JAKOBSON szerint 1. a megkülönböztető (disztinktív) jegyek, amelyek kétdimenzionálisan, nyalábba kötve alkotják a minimális lineáris egységeket — a fonémákat; 2. konfiguratív jegyek, amelyek funkciója a kiemelés (a hangsúly), vagy a szétválasztás (határjelzés); 3. expresszív jegyek, amelyek a beszélő érzelmeit fejezik ki (R. JAKOBSON, Selected Writings, 468-471). A redundáns jegyek — Jakobson szerint —, elősegítik a disztinktív és a konfiguratív jegyek (illetőleg ezek kombinációinak) felismerését, ezért a redundancia kiegészítő szerepét az informatív jegyek felismerésében nem lehet figyelmen kívül hagyni (uo.). Bizonyos esetekben a redundáns jegyek helyettesíthetik az informatív jegyeket (uo.). A hagyományos fonológiai irodalomban (pl. a prágai iskola koncepció­jában) nem szerepel még az informatív és a redundáns jegyek fogalma. Trubetz­koy csak kétféle jegyet ismer: egyfelől morfémák megkülönböztetésére alkalmas disztinktív, releváns jegyeket (distinktive Eigenschaft; phonologisch relevante Eigenschaft, — Grundzüge der Phonologie, p. 35), másfelől irreleváns jegyeket, melyek az adott nyelven belül fonológiai síkon oppozícióba nem állíthatók — (phonologisch irrelevante Eigenschaft — Grundzüge ... p. 35). Dukelszkij szerint redundancia csupán a hanghullámokban van. A nyelv­vel a struktúrával kapcsolatban nem beszélhetünk redudáns jegyekről, mivel a nyelvben csak fonematikus jegyek vannak (i. m. 126 — 7). A jakobsoni diffe­renciális jegyek megkülönböztetése, szerinte, helytelen, mivel azt tételezi fel, hogy a nyelvben redudáns jegyek is vannak (uo.). A szerző állítása két okból vált ki meggondolást. a) Jakobsont bírálva Dukelszkij a megkülönböztető jegyet a redundáns jeggyel állítja szembe (uo.). Ez az osztályozás nem felel meg a jakobsoni koncepciónak, mivel a megkülönböztető jegyekről szóló elmélet szerint a nyelvi kódban redundáns jegyek és informatív jegyek vannak, az informatív jegyek közé viszont nem csupán a megkülönböztető jegyek sorolhatók (vö. feljebb). Dukelszkij nem támasztja alá gondolatát világosan kifejtett ér­veléssel, s így három mondatban összefoglalt polemizáló állítása nem meg­győző. b) DUKELSZKIJ állítása, hogy a nyelvben csupán fonematikus jegyek vannak, homályossá teszi az olvasó előtt, hogyan is értelmezi a szerző a nyelv fone­matikus szintjének rendszerűségét. Ti. ha a fonematikus jegyek rendszert alkotnak, — se gondolat a prágai iskola egyik alapvetően fontos vívmánya —, akkor felmerül a kérdés: a rendszeren belül milyen helyet foglalnak el azok a fonetikai sajátságok, amelyek nem fonematikusak (irrelevánsak), s amelyek­nek létezése bármely konkrét nyelv elemzése során nyilvánvaló. A szerző további publikálásra kerülő munkáiban remélhetőleg meg­győző, részletes érveléssel támasztja majd alá a redundanciával kapcsolatos állításait. 3. DUKELSZKIJ könyve rendkívül hasznos az általános nyelvészettel foglalkozók és különösen a beszédtagolás problematikájával foglalkozó nyel­vészek számára. SZÁNTÓ ÉVA

Next