Nyelvtudományi Közlemények 70. kötet (1968)

Tanulmányok - Bańczerowski, Jerzy: A gyengülés–erősödés folyamata a finn nyelvben [Über den Prozeß der Verstärkung und Lenierung in der finnischen Sprache] - 3

l* A gyengülés-erősödés folyamata a finn nyelvben I. Bevezetés Jelen munkánkban azt a célt tűztük magunk elé, hogy új megvilágítás­ban vizsgáljuk meg az egyik legérdekesebb nyelvi jelenséget, amellyel a külö­böző finnugor nyelvekben, mindenekelőtt a balti finn nyelvekben és a lappban találkozunk: a fok­váltakozást, és megkíséreljük feltárni keletkezésének belső törvényszerűségeit. A fokváltakozás problémája a finnugor nyelvtudomány legvitatottabb kérdéseihez tartozott és tartozik még ma is. A vélemények különbözősége arra utal, hogy messze vagyunk még e probléma végleges megoldásától. Ha a fokváltakozással akarunk foglalkozni, két egymástól különböző utat választ­hatunk: vagy felülvizsgáljuk azokat a már meglevő elméleteket, amelyek ezzel a problémával foglalkoztak és új következtetéseket próbálunk levonni az elért eredmények egybevetése alapján, vagy pedig egy új, általunk felállí­tott elméletből indulunk ki. Ha azonban figyelembe vesszük azt a terjedelmes irodalmat, mely e témával foglalkozik, nyilvánvalóvá válik előttünk, hogy nehéz dolog meg­alapozni egy újabb elméletet ezen a téren. Miután megismerkedtünk a leg­fontosabb fokváltakozás-elméletekkel, arra a következtetésre jutottunk, hogy a legbiztosabb kutatási alapot ZABROCKInak a gyengül­és­ről és erősödé­s­r­ő­l szóló elmélete nyújtja. Munkánkban megkíséreljük bebizonyítani, hogy a fokváltakozást a gyengülési és erősödési folyamat eredményeként kellene felfognunk. Nem az a célunk, hogy mesterségesen gyarapítsuk a már meglevő fokváltakozás-elméletek számát. Szemünk előtt fogjuk tartani mindazt, amit a nyelvtudomány ezen a téren elért, és főleg azokra a mozzanatokra akarunk nagy figyelmet fordítani, amelyeket eddig elhanyagoltak. Vizsgálódásaink anyagát a finn nyelv szolgáltatja. Arról szeretnénk meggyőződni, hogy alkalmazhatók-e erre a nyelvre a gyengülésnek és erősö­désnek azon törvényszerűségei, amelyeket ZABROCKI az indoeurópai nyelvek területén megállapított. Mit akarunk tulajdonképpen elérni munkánkkal? LETALA és SZENNYES fokváltakozás-elméletének statikus felfogásával szemben azt hangsúlyozzuk, hogy a fokváltakozást a gyengülés és erősödés fonetikai folyamata eredményé­nek kell tekintenünk, és megkíséreljük bebizonyítani ezen állításunkat. Tehát nem értünk egyet SETALA és SZENNYEI azon felfogásával, mely azt tartja, hogy a fokváltakozás az uráli alapnyelv valamennyi hangját kvalitatív és kvantitatív szempontból egyaránt egyidejűleg érintette. Mi az egyik finn­ugor nyelvből, a finnből vett anyag alapján fogjuk felvázolni, hogyan jöhetett létre a fokváltakozás a gyengülés és erősödés folyamatának hatására. Emellett szeretnénk szemléletesen bemutatni, hogy milyen ellenállást tanúsítottak a

Next