Nyelvtudományi Közlemények 71. kötet (1969)

Tanulmányok - Vikár László: Cseremisz és csuvas népdalgyűjtés 1966-ban [Tscheremissische und tschuwaschische Volksliedsammlung im Jahre 1966] 3

1* Cseremisz és csuvas népdalgyűjtés 1966-ban Az a nyolchetes gyűjtőmunka, amelyet 1966 augusztusában és szeptem­berében BERECZKI GÁBORral a cseremiszek és a csuvasok között végeztünk, szerves folytatása volt korábbi közös és egyéni kutatásainknak. A munkánk középpontjában — miként az előző alkalmakkor is — a falusi felvételek készí­tése állott. A városokban, Joskar-Ol­ában és Csebokszar­iban talált kéziratos gyűjtemények tanulmányozása többnyire csak az új gyűjtésünk régebbi adatokkal történő kiegészítését jelentette. Nyelvész és népzenekutató együttműködése igen hasznosnak bizonyult. Utunk mind a zene-, mind a nyelvtudomány szempontjából gazdag eredménnyel zárult. A népdalok szöve­gének gondos, helyszíni lejegyzése megkétszerezte a gyűjtött zenei anyag érté­két. A dallamok rögzítése teljes értékűvé tette a népköltési gyűjtést. A kutatóút elején kettős célt tűztünk magunk elé. Az idő kétharmadában a még kevéssé ismert keleti és északi cseremisz járásokat volt szándékunkban felkeresni, hogy ott a falvakban is tanulmányozzuk a már hírből nem kvint­váltónak ismert népzenét. Csak egy utat terveztünk a délnyugati hegyiekhez, hogy ott meg a már külön-külön ismert, hegyi és erdei, egy- és kétrendszerű kvintváltás kapcsolatát keressük. Arra törekedtünk, hogy összefüggő adatsort kapjunk a cseremisz zenei dialektusokról s ha lehet — kellő számú dallam birtokában — egyelőre be is fejezzük a tíz éve kezdett zenei kutatást. A fenn­maradó időben a cseremiszek délnyugati szomszédainak, a Volga jobb partján élő csuvasoknak a felkeresését vettük tervbe. Egyrészt az északi, virjai zenei dialektusról 1964-ben szerzett ismereteinket akartuk bővíteni, másrészt a déli, anatri vidékre készültünk, ahonnét ez ideig semmiféle hangzó anyag nem állott rendelkezésünkre. A csuvas útiterv tehát részben folytatást, részben pedig csak egy kezdő lépést irányzott elő. Kodály Zoltán, aki évek óta maga is szorgalmazta újabb és újabb, közös, Volga-vidéki gyűjtőutak létrejöttét, a Szovjet Zeneművész Szövetségtől kérte a munka támogatását. A Szövetség készséggel sietett segítségünkre és lehetővé tette, hogy rövid moszkvai tartózkodás után a kutatás színhelyére utazzunk. Ott a Mari, illetve a Csuvas Tudományos Intézet már ismert munkatársai egyengették további utunkat. Közülük a cseremiszeknél Iván Ivanov nyelvész, a csuvasoknál pedig Jurij Iljuhin zenetanár kérésünkre útiterveket készített, minden vidéki utunkra elkísért s számos gondját vette le rólunk az énekesek összegyűjtésének, az elszállásolásnak, a falvak közötti közlekedésnek. De nekik köszönhetjük a szövegek revideálását, sőt részbeni lejegyzését is. A fővárosok­ból kiinduló vidéki gyűjtőútjaink során a helyi repülőgépeken, autóbuszokon, személy- vagy teherautókon 1700 kilométert tettünk meg. Ezen utazásainkat leszámítva 30 községben 30 napot fordíthattunk tisztán a kutatásra. Ezalatt

Next