Katolikus Gimnázium, Nyíregyháza, 1923
Iskolánk múltja. Iskolánk az 1921. évi szeptember hó 1-én nyílott meg, mint Kir. Kath. Főgimnázium. Az iskola ideiglenes elhelyezésének gondját a római katholikus egyházközség vállalta magára. Ugyancsak a római katholikus egyházközség gondoskodott az iskola telkének megvásárlásáról is. A telket néhai gróf Dessewffy Dénes és Béla továbbá gróf Dessewffy Emil és dr. Hoffer Kunó urak áldozatkészségének köszönjük. Intézetünk még ma is ideiglenes helyen, a róm. kath. elemi iskola épületében működik. Ez az elhelyezés az iskola céljainak nem felel meg és fejlődését sem biztosítja. A róm. kath. egyházközség a lakásrendeletek intézkedései folytán bérhelyiségeit felszabadítani nem tudja és igy vállalt kötelezettségének kellő módon eleget tenni nem tud. Épen ezért már két ízben fordult az egyházközség és az intézet igazgatósága a nm. VK. Minisztériumhoz olyan irányú kéréssel, hogy az építkezés megkezdése iránt minél előbb intézkedjék. Kérésünk támogatására felkértük az egri Érsek Ur Önagyméltóságát is. Eddig, sajnos, nem sikerült eredményt elérnünk. Újabban olyan kéréssel fordultunk a nm. VK- Minisztériumhoz, hogy az intézeti ütéletnek részletekben való megépítésére tegye meg a szükséges intézkedéseket. Reménnyel várjuk újabb kérésünk kedvező elintézését. Hogy újabb középiskolára Nyíregyházán szükség van, azt bizonyítja az a körülmény, hogy amíg intézetünk 5 osztályába 166 rendes és 19 magántanuló iratkozott be, addig a helybeli ág. h. ev. főgimnáziumnak a főiskolai évben is közel 500 növendéke van, és a polgári fiúiskola is zsúfolt, 7 osztállyal működik. A katholikus jellegű középiskola létjogosultságát pedig az a körülmény igazolja, hogy növendékeinknek 65.4 százaléka róm. kath., 22,2 százaléka pedig gör. kath. vallásu; a katholikus tanulók tehát az intézet növendékeinek 87.6 százalékát teszik. II. Iskolánk az 1923 —24. tanévben. 1. Az iskolai év lefolyása. A tanév nyugodt menetét sem járványszünet nem zavarta, sem a tüzelőanyagok hiánya miatt nem kellett a tanítást félbeszakítanunk. Az intézet részére utalványozott tüzelőanyag nem volt ugyan elég, de az intézet jóakarói és a szülők áldozatkészsége pótolták a hiányt. A zord tél és tanten