Felsőkereskedelmi Iskola, Nyíregyháza, 1936

tak és amidőn köszönjük nekik iskolánk iránt tanúsított jóindula­tukat, azt a jövőre is bizalommal és szeretettel kérjük. Felszerelések, könyv- és szertárak. A nehéz anyagi viszo­nyok dacára beszerzéseinkben ez esztendőben sem szüneteltünk. Könyvtárunk, amelyről külön fog beszámolni annak vezetője, szintén nagy gyarapodást ért el. Több tanárunk ez évben is értékes falitáblát készített a ma­gyarázatok megértésének megkönnyítésére. Hálásan köszönöm a közreműködő kollégáknak az ő fáradozásaikat. A 89. sz. „Turul“ cserkészcsapatnak nagy öröme volt, mert régi álmuk végre valóra vált, új cserkészotthont kaptak. A régi cserkészszobával kapcsolatosan volt egy fáskamara, amelyet másfelé helyezvén el, helyére önálló cserkészszobát építtettünk. Cserkészeink így olyan otthonhoz jutottak, hogy büszkék lehet­nek erre és munkálkodásuknak semmi akadálya sincs. Az ösz­­szes költség berendezésekkel együtt kb. 1500 P-be került. Hálás köszönetet mondunk mindazoknak, kiknek közreműködése lehe­tővé tette ennek felépítését. Régi alapítványunkat használtuk fel erre a célra és Kollonay Zoltán cserkészparancsnok buzgólko­­dott azon, hogy az új cserkészotthon nemcsak lakályos, de csinos és barátságos­ is legyen. A cserkészavatás december 18-án folyt le és erről a Szabolcsi Hírlap az alábbiakban számolt be: „Bensőséges, kedves házi ünnepség színhelye volt pénteken este a városi felsőkereskedelmi iskola. A Turul cserkészcsapat otthont avatott. Hangulatos, cserkészrelikviákkal, nagyszerű cser­­készmúltnak emlékeivel ékes új otthonban fogadta a csapat szer­vezőtestületének elnöke, az iskola igazgatója Margócsy Emil fő­igazgató és Kollonay Zoltán parancsnok az érkező vendégeket, a cserkészcsapatok parancsnokait. És éppen ez a csaknem kivétel nélkül való összefogás tette kedvessé a Turul-cserkészek otthon­avató ünnepségét. Az ünnepséget a Cserkészinduló és a Magyar Hiszekegy nyitotta meg. Az otthon keletkezésének történetét Margócsy Emil főigaz­gató ismertette, aki visszatekintett a múltba, a csapat keletkezési korába s meleg szavakkal emlékezett meg azokról, akik a csapat megalakításában fáradoztak, az első parancsnokról s a csapat je­lenlegi vezetőjéről, Kollonay Zoltánról, aki áldozatos munkával és lelkesedéssel megteremtette az otthont. Tetszéssel fogadott szavai után báró Buttler Sándor a cser­­készifjak figyelmét arra a nagy és felelősségteljes munkára irá­nyította, amely a cserkészifjúságra vár. Az otthonban karácsonyi

Next