Nyíregyházi Mezőgép, 1981 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1981-12-01 / 12. szám
Vetélkedő? Ez már hagyomány Döntő a „Művelt munkásért" sorozatban Mondhatjuk, hogy már hagyománya van vállalatunknál a szellemi vetélkedőknek. S nem csupán hagyománya, sikere is. Ez az önművelő célú játék évről évre szocialista brigádjaink tucatjait mozgatja meg. Nincs gyáregység, ahonnan ne kapcsolódna be több szocialista közösség is az esztendőről esztendőre meghirdetett vetélkedőkre. A többfordulós versenyek során év közben sokan „elvéreznek”, s csak a legjobbak kerülnek az év végi vállalati döntőbe. Az idén is lehetőséget kívánt adni a vállalati művelődési bizottság a gyáregységekben dolgozó szocialista brigádoknak ismereteik bizonyítására, összemérésére. Ezért hirdette meg az év elején a „Művelt munkásért” elnevezésű egész évre kiterjedő, azonos feltételeket biztosító és egységes követelményt támasztó vetélkedősorozatot. A verseny nyitott volt valamennyi szocialista brigád számára. Egyetlen kikötés volt csupán; a szóbeli vetélkedőkön a csapattagok általános iskolai végzettségűek, vagy szakmunkás-bizonyítványnyal rendelkezők lehettek. Az írásos fordulók feladatait természetesen minden brigád kollektíván dolgozta fel. A vállalati döntőt december 12-én, a nyíregyházi törzsgyár ebédlőjében rendezték meg. Az összesített eredmény szerint legjobb 12 brigád 5—5 tagú csapata vett részt. Azért 12, a korábbi gyakorlattól eltérő tíz helyett, mert az elődöntőkben szerzett pontszámok összeszámlálásánál kitűnt, hogy két helyen azonos pontszám, holtverseny alakult ki. A zsűri elnöke Hajting Jánosné, a VSZB tagja volt, a zsűri tagjai: Máriás János, központi alapszervezeti párttitkár, Fodor Tamás, a vállalati KISZ-bizottság tagja, Kiss József központi, törzsgyári ÜSZB-titkár és Tolnai Istvánná, az ÜSZB propaganda- és kultúrfelelőse. A játékvezető, Krasznai László, a művelődési bizottság titkára volt. A döntőben hat feladatot kaptak a csapatok. Az első fordulóban munkahelyi, szakszervezeti témából írásban kellett választ adniuk a kérdésekre. Ezután megyepolitikai villámkérdésekre válaszoltak, majd egy politikai fotót töltöttek ki. A következő negyedik fordulóban ismét szóbeli feladatot kaptak, amelynek témaköre hazánk, Magyarország, közelebbről az Alföld volt. Majd ismét ,fotóztak”, tudományok, művészetek, események, évfordulók címmel. Végezetül az évközi fordulók anyagából összeállított villámkérdésekre válaszoltak a versenyzők. Mindvégig szoros küzdelemben zajlott a nívós, jó hangulatú vetélkedő. Ezt bizonyítja a végeredmény, a helyezési sorrend is; a harmadiktól a tizenegyedikig holtverseny alakult ki a pontszámok alapján. Csupán a harmadik és a negyedik helyezett között kellett eldönteni a sorrendiséget a díjazás miatt. Végeredmény: 1. Váci Mihály szocialista brigád (Nyírtelek, 32 pont), 2. Dózsa György szocialista brigád (Fehérgyarmat, 31 pont), 3. Béke szocialista brigád (Nyírtelek, 27 pont), 4. Haladás szocialista brigád (Nyírtelek, 27 pont), 5—6. Szamuely Tibor szocialista brigád (Nyíregyháza) és a Báthory István szocialista brigád (Nyírbátor) egyaránt 26—26 ponttal. 7.—8. Béke szocialista brigád (Nyírbátor) és a Kun Béla szocialista brigád (Nyírtelek) egyformán 25—25 ponttal. 9.—11. III. Rákóczi Ferenc szocialista brigád (Mátészalka), Zalka Máté szocialista brigád (Nyírbátor) és a Váci Mihály szocialista brigád (Baktalórántháza) 23—23 ponttal. 12. Kossuth Lajos szocialista brigád (Mátészalka, 20 pont). A résztvevő csapatok — teljesítményük arányában — jutalomban részesültek. Az év elején jeleztük a kapott információ alapján, hogy a korábbi évek gyakorlatától eltérően 1981-ben nem egy újítási hónapot, hanem negyedévenként újítási hetet rendeztek vállalatunknál. Hogy végül is a négyből csupán kettő lett, s úgy véljük, annak nincs különösebb jelentősége. Hiszen az újítómozgalom nem kampány, egész éven át „él”, s akinek jó ötlete támad, benyújthatja javaslatát versenyhéten kívül is. (Kétségtelen, hogy a meghirdetett akcióhétre kiírt külön jutalmaknak vonzerejük van.) Az első félévi újítási hét szekeres volt. Eredményéről akkor, az értékelés után részletesen beszámoltunk. A másodikat november végén rendezték meg. Éppen egy esztendeje, az újítási hónap eredményeiről szólva rendkívül sikeresnek neveztük az akciót, mert 175 javaslat érkezett. Most aztán kereshetjük a méltató jelzőt, mert ezúttal egyetlen hét alatt 124 újítást adtak be dolgozóink. Néhány olyan témát is feldolgoztak az újítók, amelyek megoldását éppen az újítóktól várta, kérte a vállalat. Az elfogadottak közül a legtöbb ötlet az ésszerű takarékosságot szolgálja, számukat tekintve ezután a munkavédelmi jellegűek következnek. De született javaslat importanyag helyettesítésére is. A termelést „forradalmasító”, nagy horderejű javaslatot most sem találtak a benyújtottak között. De tudjuk, minden újítás előremozdítója a műszaki fejlődésnek, a termelés és a gazdálkodás hatékonysága növelésének, a dolgozó ember védelmének. Ez adja a rangját. Ez napjainkban — ha szabad így fogalmazni — még nagyobb hangsúlyt kap, mert ez a tartalékunk, helyettesítendő a kevesebbnél is kevesebb műszaki fejlesztési, beruházási anyagi eszközeinket. A benyújtott nagy számú javaslat is azt bizonyítja, dolgozóink megértették, hogy soha ennyire nem volt még szükség a gondolkodva dolgozó munkások, műszakiak alkotó fantáziájának „gyümölcseire”. S hogy ez nem szólam csupán! Gazdasági életünk „alapszabályává” vált a hatékonyság, a gazdaságos termelés, a jó minőség. Valamennyi gyáregységből érkeztek javaslatok. Onnan is, ahol — szóvá is tettük akkor — az előző újítási héten még „gyengélkedtek”. A legtöbb, összesen 46 a központból, 26 nyírteleki gyáregységünkből, 13—13 Nyírbátorból, illetve a nyíregyházi törzsgyárból, kilenc a fehérgyarmati gyáregységből. Hét, öt, négy, egy a további számszerű sorrend. „Életerős”, gyáregységünk, a mátészalkai áll a sorvégén. Erejükből többre is tellett volna. Ezek szerint a gyáregységek között a hétre meghirdetett újítási verseny első három helyén sorrendben Nyíregyháza, Nyírtelek és Nyírbátor osztozik. A versenyfelhívás értelmében az első három helyezett gyáregység újítási előadójának sikeres munkáját külön értékelte a vállalat, és jutalomban részesítette Juhász Zoltánnét (Nyíregyháza), Mészáros Istvánt (Nyírtelek) és Nagy Istvánt (Nyírbátor). Az újítási versenyhéten a legeredményesebb három szocialista brigádot, illetve egyéni újítót — a kiírás értelmében — külön jutalom illeti meg. Az első helyezett a Március 21. szocialista brigád (Nyíregyháza), a második a Széchenyi István szocialista brigád (Nyíregyháza), a harmadik helyezett Borbély Béla (Nyírtelek) lett. Az év végén természetesen külön értékelik az 1981. évre kiírt újítási versenypályázat eredményét. újítók — újítások Egy hét alatt 124 újítás I •• Ünnepség a magyar sajtó napján Az első magyar kommunista sajtó, a Vörös Újság 1918. december 7-i első megjelenésének évfordulója alkalmából ünnepséget rendeztek Nyíregyházán, december 5-én a megyei tanácson. Elsőként Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára köszöntötte a megyében dolgozó újságírókat, a megyei lapkiadó vállalat, valamint a Nyírségi Nyomda és a lapok terjesztését végző posta vezető munkatársait. Tisza László, a megyei tanács elnöke mondott ünnepi beszédet. A megemlékezésen részt vett Ekler György, a megyei pártbizottság titkára, és Csatári Ernő, a megyei tanács vb-titkára. A köszöntők után a megyei pártbizottság és a megyei tanács vezetői baráti eszmecserét folytattak a sajtó és a rádió dolgozóival. ★ __ December 7-én ünnepséget rendeztek az évforduló alkalmából a megyei lapkiadó vállalatnál, ahol a pártlapok legjobb terjesztőit köszöntötte Mádi Lajos igazgató. Első ízben adományozták a Kelet-Magyarország emlékplakettjét — Tóth Sándor szobrászművész alkotását —, amelyet vállalatunk dolgozója, Tomasovszky Gyula osztályvezető, harmadmagával vett át Kopka János főszerkesztőtől. Elismerés a társadalmi munkáért A PÁRTTITKÁRRAL, Űz Jánossal szerettem volna beszélni. Rá vártam nyírbátori gyáregységünk igazgatói irodájában. Az emberek jöttek, mentek, ötpercenként csöngött a telefon, Lehoczki Péter, az igazgató tárgyalt, aláírt és leveleket bontott. Szótlanul nézelődtem, a vitrinben elhelyezett serlegek, plakettek feliratait böngésztem. Aztán a vitrinből kiemeltem egy plakettet, amely felirata szerint „Szabolcs-Szatmár megye Tanácsa társadalmi munkáért” kitüntetés volt. Az első ilyen a gyáregység történetében, ezért némi szemrehányással megjegyeztem, ez a kis kollektíva megérdemelte volna, hogy az üzemi lapban közre adjuk elismerésüket. (Műanyag borítóban a plakett mellett volt a tenyérnyi dokumentum is, mely szerint a város fejlesztését segítő társadalmi munkában végzett tevékenységéért a Petőfi Sándor tmk-s szocialista brigád kapta ez év nyarán.) S bár nem az igazgató dolga lett volna elsősorban, mégis látnivaló volt, bántja, hogy elmulasztották értesíteni erről a kitüntetésről szerkesztőségünket. Kiváltképp hogy nem ez a jellemző a kapcsolatunkra. Pedig éppen ennek az aranykoszorús brigádnak is nagy része van abban, hogy állíthatom, a korábbinál több termelési feladat elvégzése nem vezetett a szocialista munkaverseny, illetve a brigádmozgalom egyéb területeinek elhanyagolásához. Nem vethetjük brigádjaink szemére, hogy a munkán kívül semmi mással nem törődnek. Csak példaként mondom, hogy általában nőtt a társadalmi munkaórák száma, több újítást adtak be és javult a munkavédelmi helyzetünk. Ezekre vonatkozóan pontos adatokat Vass Sándortól, a versenyfelelősünktől kaphat. Vass Sándort keresve tűvé tettük a gyáregységet. Végül sikerült egy rövid időre kiragadni a munkából. — Elnézést kérek, de nem is magyarázkodom. Látta, hogy mennyi a dolgunk. Egyébként nem baj, hogy most december elején az I—III. negyedévi adatokat mondom? Az azóta eltelt időszakról csupán annyit fűzhetek hozzá, hogy ezek a számok tovább növekedtek. Például a benyújtott újítások száma szeptember végén 12 volt. Azóta már bizonyosan több. De tavaly egész évben fele ennyi újítás sem futott be. Gondolom, ez így egész szép eredmény. Munkavédelmi helyzetünk javulását mi sem bizonyítja jobban, mint a balesetek a múlt évivel összehasonlító adata. Lényegesen csökkent a balesetek száma. AZ ELVÉGZETT társadalmi munkákról is érdeklődtem. — Szeptember végén négyezerkétszáz óránál tartottunk... Ez is sokkal több már azóta. A kommunista műszakokról, a gyáregységen belül végzett munkákról most nem is beszélnék. Viszont számos iskolával, óvodával van szocialista szerződésük brigádjainknak, de magának a gyáregységnek is. És ezekben az intézményekben nem csupán a kétkezi munkákat végzik el bigádjaink, hanem például a zanyi utcai iskola tanulóit a Bánki Donát brigád gépkocsituladonos tagjai a nyáron „kifuvarozták” úszó oktatásra. Tudj , elég messze van a várostól a fürdő Negyven órát fordítottak ki. Végeznek ki 5 munkát brigádjaink a tanács kérésére. Éppen az előbb eml do^11 Erre^lém tette" a brigádnaplójukat. Többek között megtaláltam benne a nyírbátori számú óvoda vezetőinek a bejegyzését is. Ebben az óvodában sokat dolgozott a brigád.a nyáron. A bejegyzés szerint össze ^Erről Kvass Sándor mond ki 01Ez az óvoda lakótelepi, még Áurdnvgartn * A kieshet nincs tehet a tűző napra pedig nem lehet Ezért a kivinni hosszabb °venként 24 Petőfi bngad két, egy fával tett az óvoda udvarán. ..„tót “ hűsítő lumaja tatni. _ . Petőfi brihád, a 1 . A PETUti aranykoszorus egység efgy~aktívájának vezetdén kijutott fummin a tmk_ egysegünknek a k Ennek dani, mint btzony’ elárasztja az. sok munka bizony , pártjaembereket D ezeknek a g ° k’ ^Lnek vezetőségi tagjai szervezetekben V ember is közöttünk. Úgy monvan.a ^ban, ata'üg^ . danam viszi alaB , legyek, persze, hogy iga £ | nem is van aki nem rtteg, KISZ-tag, me ®^* , jelentkezik, munka van aznnnl ] lak á s mondja ^ko^f > magunk és csináljuk. • ov_egy munis örülünk, ha egy dául aZ kán^,elneis Éhezzük jó, célt óvodában is. jóleső erszolgáltunk vete^ B mondhatom, zés. Meg azt se nyírhátorhogy valaFne”nerít a brigád igle ak vagyunk mert^ajg ^ bejáró. Az hogy a más gyetem reméltóbb, ^ S ellenvetés nélkül vesznek,részt ^ Se munkáinkbanérte ^ Méltán kaptak meg elismerést. — k. —