Nyíregyházi Napló, 2019. július-december (26. évfolyam, 26-50. szám)

2019-08-02 / 30. szám

KéfesGYHto­l / »napló A lepkék - általában véve - szépek, színesek, kecse­sek és törékenyek. Szeretjük nézni őket, hiszen látvá­nyuk megnyugvást ad, a szabadságot szimbolizálják. Futótűzként terjedt a Nyíregyházi Állatpark újabb jöve­vényének, az atlaszlepkének a híre is, ami ugyan csak hét napig élt, mégis sokan a csodájára jártak. Szinte már megszokhattuk, hogy folyamatosan bébi­­bumm van a Nyíregyházi Állatparkban és nem telik el úgy hónap, hogy ne mutassanak be egy újabb különle­gességet. Így volt ez az elmúlt héten is, amikor kikelt a világ legnagyobb lepkéje, az atlaszlepke. Aki pedig kí­váncsi volt rá, az hét napig az állatpark Zöld Piramisában is megtekinthette. A Nyíregyházi Állatpark törekszik arra, hogy ne csak a ritka gerinceseket, de a különleges gerinctelen állatokat is bemutassa az ide érkezőknek. Jelenleg is a kulisszák mögött számtalan érdekességet keltetnek ki, amelyek kö­zül most az egyik leglátványosabb rovar a világ legna­gyobb lepkéje, az atlaszlepke volt. Fekete Andortól, az állatpark vezető állatgondozójától megtudtuk, a lepkék bábállapotban érkeztek a Nyíregyházi Állatpark Terrári­­um részlegébe Modróczki Tibor és Tóth Róbert lepkete­nyésztők jóvoltából, egy kezdődő együttműködés része­ként. GONDOSSÁGOT IGÉNYELT­ ­ Az atlaszlepke-bábok átlagosan három hét alatt kel­nek ki, de ezen időtartam alatt (is) nagy gondosságot igé­nyelnek. Figyelnünk kellett főleg a hőmérsékletre, de a páratartalomra is - utalt vissza az előzményekre.­­ Az idei év változékony időjárása azonban különlegesen meg­nehezítette a dolgunkat. 32 fokos melegre és 80 százalé­kos páratartalomra volt szükség. Szerencsés helyzetben voltunk, mert a mi bábjaink a fajon belül is a legnagyobb változatból származtak, így a kifejlett lepkénk megköze­lítette a 26 centiméteres szárnyfesztávolságot. Igazi óriás volt. A báb kelése az éjszakai vagy kora hajnali órákban történhetett, így reggel már egy gyönyörű kifejlett példány várt bennünket, mikor a reggeli rutin részét képező báb­ellenőrzésre beléptem. MÁR CSAK A SZAPORODÁSSAL TÖRŐDÖTT­ ­ A hatalmas lepkék hernyói 35-45 nap után bábozód­­nak be, és egy hónap alatt annyi táplálékot fogyasztanak, ami egész életükre elegendő, hiszen a kifejlett rovarnak nincs szájszerve, így képtelen élelmet magához venni. A kifejlett atlaszlepkék így mindössze egy hetet élnek, a mi lepkénk is tartotta magát az irodalmi adatokhoz 7 napos élettartamával. A faj egyedei kifejlett korban egyébként már csak a szaporodással törődnek. Ilyenkor szájszerv híján a hernyókorban felhalmozott tartalékokból élnek. Az atlaszlepke különlegességét tehát az adja, hogy rövid élettartama miatt csak ritkán mutatják be állatkertekben. Az élőlények életében minden életszakasznak meg­van a maga szerepe. Hernyóként annyit eszik, amennyit csak tud és tartalékot gyűjt. Bábként felkészül és átala­kul. Lepkeként pedig szaporodva gondoskodik a kö­vetkező nemzedékről és a faj fennmaradásáról. LEPKEBEMUTATÓT TERVEZNEK­ ­ Számunkra a személyes kihívást az jelentette, hogy a Nyíregyházi Állatpark ízeltlábú háttértenyészete éppen kialakulóban van. Az ilyen állatfajok bemutatása egyéb­ként nem igényel nagy erőfeszítéseket, fontosabb a tar­tós, precíz gondosság nevelésük során. Az állatpark hosszabb távú céljai között szerepel egy lepkebemutató létesítése, ahol hosszabb életű színes nap­pali lepkék világát tervezik megismertetni látogatóikkal. (Szerző: Bruszel Dóra) A KULISSZÁK MÖGÖTT: CSAK HÉT NAPIG ÉLT, DE A CSODÁJÁRA JÁRTAK HÓDSTORY NYÍREGYHÁZÁN: FACEBOOK-SZTÁR LETT A RÁGCSÁLÓBÓL Hetek óta találgatták a nyíregyháziak, hogy valóban él-e hód Sóstón. Többen próbálták megtalálni, az utóbbi napokban pedig néhány szerencsésnek sikerült is lencse­végre kapni a rágcsálót. Képe szinte azonnal felkerült a Facebookra, igazi sztár lett belőle, „pályafutását" azon­ban most már nem a Sóstói-tónál, hanem az állatpark­ban folytatja. Még tavasszal egy hód vette uralma alá a Sóstói-tavat, miután felköltözött oda az Érpataki-főfolyástól. A nyíregy­háziak hetekig találgatták, pontosan hol verhetett tanyát, de sokáig egyszerűen nem találták nyomát. A hód azon­ban folyamatosan nyomot hagyott maga után: megrágta a tó körüli fák törzsét. Múlt hét kedden viszont sikerült befogni az állatot és átköltöztetni új helyére, a Nyíregy­házi Állatparkba. %J rIA f­í­lAsJilVf V vJJLi J - A Sóstó-Gyógyfürdők Zrt. munkatársai 2019. május 27-én észlelték a sziget egyik koros, nagytermetű díszfá­ján az erőteljes hódrágást, mely a fa pusztulásán túl, je­lentős baleseti veszélyforrást is eredményezett. Ezt azon­nal jelezték, majd később többen látni is vélték a hódot, a Facebook-képek is ezt tanúsítják. Korábban hód jelenlé­tére a Sóstói-tóban nem volt példa, legalábbis nincs sem feljegyzés, sem említés ilyen esetről - tájékoztatta szer­kesztőségünket Papp Erzsébet, a Sóstó-Gyógyfürdők Zrt. munkatársa, aki hozzátette, a mostani hód viszont komoly károkat okozott, végül három fát is megrágott, melyeket ezek után ki kellett vágni. Ezért is vált szükségszerűvé a befogása. KOMOLY FELADAT VOLT­ ­ A hód befogása csapdázással történt, melyre a Sza­­bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Környe­zetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya adott enge­délyt. A befogást Czabán Dávid szakember végezte, aki egy élve fogó csapdát alkalmazott. A csapda kihelyezé­sét követően pár napon belül az állatot sikerült is befog­ni. A befogást egyébként az engedély szerint a Hortobá­gyi Nemzeti Park Igazgatóságának kellett jelenteni. A je­lentést követően azonban a nemzeti park és a Nyíregy­házi Állatpark megegyezett, hogy a hódot az állatkertben helyezik el. (Szerző: Bruszel Dóra)

Next