Nyír, 1867 (1. évfolyam, 1-13. szám)

1867-12-29 / 13. szám

I. évfolyam. Szerkesztői és kiadó iroda: Nyíregyházán, Széna-tér, 121. szám alatti házban. Bérmentetlen levelek fogadtatnak. »1 NTIR 113. szám. Vasárnap, deczember 29. 1867. P előfizetési dij helyben házhoz hordva vagy postán küldve . Egész évre.....................6 írt. Fél évre Negyed évre .....................2 irt 50 kr. .... 1 Irt 25 kr Hirdetések dija : minden három hasábos petit-sor egyszeri hirdetésnél 5 kr., több­szörinél 4 kr. Bélyegdij 30 kr. Vegyes tartalmú hetilap, a gazdászat, kereskedelem és ipar körében. Megjelenít minden h­éten egyszer vasárnapon. Külföldre nézve kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad: Hansenstein és Vogler Bécsben, Hamburgban, Berlinben, M.­Frankfurtban, Baselben és Lipcsében. A nyíregyházi gabnacsarnokban jegyzőkönyvileg beigtatott terményárak 6. értékben. A pesti börze hivatalos árjegyzéke. Deczember 1­5. Alsó ausztr. mérő szerint. dec. 18. decz. 28. leg­alant leg­fent leg­alant leg­fent Búza.................... Rozs .................... Árpa.................... Zab......................... Kukoricza .... Köles.................... Bab......................... Repcze.................... Mák......................... Szesz, magyar k­eze Virágolaj, mázsánkint 1 1 1 1 1 1 1­1 I­ 1 1 1 1 1 1­1 I­ 1 11 4.60—4.70 3.45—3.60 1.90—2.00 1.30— 1.40 2.00—2.10 2.30— 2.40 4.00— 4.40 5.00— 5.20 8.00— 19—19y2 0.00 22—23­­ Q)c­é­zár­árfolyam ° ropénz­­áru I. Részvények darab­számra. Kereskedelmi bank .... 600 ___ 700 706 Pesti takarék-pénztár . . . 63 —13201320 Budai takarék-pénztár . . .— — 425 430 Ó­budai takarék-pénztár . . 40— 65 70 Pesti hengermalom .... 500— 16101625 Pannónia gőzmalom . . . 1000—22202240 Első budai gőzmalom . . . 500— 835 840 Budai gyárudvar..................... 400— 500 505 Keresk. kamra épület . . . 210— 390 400 Pestbudai lánczhid .... 325— 385 390 Alagút.................................... 105— 73­75 Magyar biztositó társaság 315— 668 672 Pannónia viszontbizt. társulat 210— 265 270 Pesti biztositó intézet . . . 300— 245 250 Magyar északi vaspálya . . 200— 84 86 II. Záloglevelek. 5%%-os Földhitelintézet . .. —89509090 6%-os Jövedékjegyek . . .— — — Az adott-vett értékek megnevezése 2 M N N­ ■-£ Tn Pesti gabonaárak decz. 17. Árak ausztriai értékben. Posta­kocsik menetrende : Nyíregyházáról Beregszász felé indul mindennap reggeli 7 órakor. Beregszászból Nyíregyházára minden­nap reggel 5 órakor. Nyíregyházáról N.­Károly, Szathmár és Nagybánya felé mindennap este 7 órakor. Nagybányáról Szathmáron és N.­Káro­­lyon át Nyíregyházára mindennap estve 9 órakor, leg­fent Búza, bánsági 183—845.55--5.85 „ . . . 88—896.15--6.60 „ tiszamelléki és pesti­­ 86—875.55--5.80 88—806.15--6.65 „ fehérmegyei 83—855.90--6.20 „ bácskai 83—865.60--5.80 Rozs 78 804.30--4.40 Árpa, sörnek való . 68—702.70--3.10 „ takarmánynak 68—702.50--2.35 Zab 45—471.70--1.75 Kukoricza, bánsági . — _3.75--3.85 Bab_ __5.60--6.75 Köles — _3.10--3.20 Repcze — —6.00--0.00 Alsó-ausztriai mérő szerint súly­pont szerint leg­alant Bécsi börze. Becs, decz. 27. 5% metaliques 54.30. 57» nemzeti kölcsön 64.30. 1860. államkölcsön 81.50. Bankrészvény 669. Hitelrészvény 182.70. London 121.50. Ezüst 119.50. Arany 5.77b. ÜZLET.­ ­ A nyíregyházai kereskedelmi ifjúság önsegélyző és önképző egyletet alakított. A segélyző egyletnek feladata lesz havonkint Szerkesztői példány összetett fillérekből vagyontalan, beteges és szerencsétlen kereskedőket és kereskedő­segédeket segélyezni, kik nem önhibájok ál­tal oly helyzetbe jutottak, hogy önmagukat fentartani képtelenek. Továbbá kereskedő­segédeknek állomást szerezni, kik betegség vagy más akadály miatt hely nélkül vannak. — Az önképző testület feladata pedig — felolvasások és eszmecserék által derék ke­reskedőket képezni, úgy értesültünk, hogy találkoztak kereskedők, kik ezen nemes tö­rekvést nem csak hogy nem pártolják, hanem még ellenzik; ily főnöknek­­ jó volna még egy­szer conditiouirozni menni és a világban ma­gát kereskedővé kiképezni, az ily főnököt nem számíthatjuk a kereskedők, hanem csu­pán a szatócsok sorába. Rajta fiatalság! ilyen egyes ellenvetések ne tántorítsanak el a szép és nemes őzéstől. — Nyíregyházán deczember 21-, 22-és 23-án a vasúti közlekedés egészen fennakadt, mert a vaspálya Nyíregyháza és Rakamaz közt, az orkánszerü széllel szórt hó által an­­­nyira eltemettetett, hogy több száz ember éjjel-nappal dolgozott, mig az akadály eltá­volíttatott. A Pest felől érkezett 90 utazó a 21 és 22 közti éjt az elakadt vagyonokban volt kénytelen tölteni, és iszonyú kint állot­tak ki, mert a borzasztó szó­ a coupée-kat hóval tele szórta; reggel felé a vonat vis­sza­tolatván a nyíregyházai pályá­udvarba, a­hol az utasok két napig szüneteltek. —■ Megem­lítésre és sajnálatra méltó a helybeli vasúti főnök, Id a fenakadt vonat felöli hírt véve, azonnal a helyszínére sietett, kellőleg intéz­kedni, de kivitelében a vihar által gátolva odáig nem juthatott, hanem a harmadik őr­­háznál megpihenni kénytelen volt, honnan az őr kíséretében tovább haladt; a pálya azon­ban annyira ellepetett hóval, hogy látható nem volt, miért is utat tévesztve a borzasztó időben egész éjen át járva reggel felé meg­dagadt arczczal, lábbal és kézzel hazaért, hol most az ágyat őrizni kénytelen. — Miskolcz, decz. 16-án. A ma tar­tott úgynevezett „Lázár“ országos vásár nem felelt meg a várakozásnak legkevésbé sem; — ez egyike szokott különben lenni az év­ben tartott legjobb vásároknak, de a kelle­metlen s rendkívül változó időjárás egészen elrontó, ugyanis a vásár előtti napokon igen nagy sár volt, előtte való nap ugyan megfa­gyott, de ekkor elkezdett a hó oly nagy mér­tékben esni, hogy bizony nagyon kevesen jöt­tek el a vásár kedvéért hazulról, — a ló, marha, juhvásár nagyon csekély volt, úgy szinte alig érdemel említést a terményvásár is; nagyon kevés élet s még kevesebb vevő lévén, minden pangásban volt, azaz a rendes piaczt lévén, nem emlitjük meg részletesen. — Miskolcz, decz. 18-án. Mindannak daczára, hogy a nagy vásár tegnapelőtt tar­tatott, a mai hetivásár meglehetős élénk volt; a vidékből nagyobb mennyiségű életet hoz­tak be, és csak annak — hogy nagyon gyé­ren volt a vevő — tulajdonítható , hogy az árak egy kicsit csökkentek, a mai­ hetivásá­ron volt búza mérőnkint 5 fiától 5 frt 40 kr. Kétszeres 3 frt, 80 kr. Rozs 3 frt 10 krtól 3 frt 40 krig. Árpa 1 fit 80 krtól 2 frt 10 krig. Zab 1 fit 20 kr. Kukoricza 2 fit 20 kr. Kása 5 fit 40 kr. Bab 4 fit 75 kr. Borsó 4 fit 25 kr. Lencse 4 fit 50 kr­. Krumpli 1 fit 20 kr. Szesz 30 fokú 35 kr. Marhahús 17 kr. egy segéd ügyetlensége által meggyul­­ván, szétpattant; erre az idősb testvér a pin­­czébe rögtön lefutott, — a segédet a lán­goktól menteni akarván, önmaga — úgy mint a pattanás alkalmával az utczán elhaladók közül többen a fuladásnak voltak kitéve, és csak is nagy nehezen több helybeli lakos közbenjöttével, úgy az itt, Párma-ezredtől álomásozó katona-alorvos ügyességével lehe­tett a megsértetteket, úgy az egész szomszéd­épületeket további veszélytől megmenteni. K. LEVELEZÉSEK. Tokaj, decz. 22. Városunkban tegnapelőtt (deczemb. 21.) 7­4 óra tájban a Liebwert testvérek s kereske­dők boltja alatti pinczében több, petróleum­mal telt hordók egyike gyertya-világ és . Bua. h. Népünk és a nagyvilág. Jellemrajz. (Berlin, decz. 8. 1867.) II. A német vagy az angol óriási hajlam­mal és kitartással bir a munkára, a tanu­lásra, a békés foglalkozások minden ágára; csodálatos szívóssággal munkálja fel a kezé­be vett anyagot­, komoly számitó czélszerü­­séggel értékesít minden hatalmában levő erőt és vagyont, nem szégyennek, hanem dicső­ségnél­ ás életfeladatnak tekint bárminemű munkát. A nemzeti jólét pedig nem nyugodha­­tik biztosabb és virágzóbb alapon, mint a népnek üdvös munkára serkentő érzületén. Ez az a kiapadhatlan forrás, melyből a nem­­­­zeti közn­dv hatalmasan fakad anyagi és szel­lemi tekintetben. Ez ad erőt, súlyt a nemzeti közakaratnak bel- és külfelé, ez teszi mi­­veltté, nagygyá, boldoggá az államokat. A mi ereinkben más vér forr. Amaz ezredes aczél, mely az ősi eskü megpecséte­­lésére vért fakasztott eldődeink oltárán, mely a Turul szárnyai alatt utat nyitott az Ural ormain, Etel mezején, a Sarmát rónaságon, a Kárpát béretem át mai hazánkba, az az aczél Hadúr hatalmas kardja, mely helyet és tekintélyt szerzett Árpád fiainak Európa ál­lammá szervezett népei között nem nyugod­hatott annyi századok élethalálharczának kö­zepette a békés hüvelyben, és igy jön, hogy mig más népek verseink árnyában tanulhaták a béke iskoláját, élvezheték a nyugalom ál­dásait , azalatt mi vészterhes csaták iskolá­jában neveledénk fel. Innen a magyarnak szi­laj, kön­nyed, harczias jelleme, mely inkább kedveli a kürt riadását, a habzó serlegek csengését, a vészharang kondulását, mint a földet, az ekét, az ásót, mert az ő kezébe nem ez, hanem a kard termett. Innen az, hogy ha­ az ég derült, és az ősi szablyát szegre kell akasztani , átviszi a harcz tüzet tanácstermeibe, mert neki nem eleme a bé­ke, ha egyébbel nem, szelleme hatalmával kell küzdenie, innen az, hogy a közügynek nálunk élénkebb tisztelete van mint másutt, innen népünknek azon magasan fejlett poli­tikai jelleme, melyre idegen népek mint pél­dára mutatnak. Nem csoda ily vérképződés mellett, ha a magyart lovagias foglalkozása a békés munka iránt balfogalmakra szoktatta; ha a kenyértermő dolgot szolgáinak tartotta és ha ezzel ellentétben önérzetében a nagy­­uriság gyökerezett is meg. Innen az, hogy a magyar nemesi irtózik az olyan dologtól, melynek a nyelét kézzel kellene megfogni. Innen, hogy a mi geniális nagyúri természetünk szinte követelni látszik, hogy olyan kiváltságolt népe legyünk az Is­tennek, a mely ne dolgozzék semmit, csak mulasson, korteskedjék, politizáljon, szóval felségesen éljen csiklandós vágyainak, az ura­ság asztalánál pedig szolgáljon fel a­­ nagy­világ. E kedélyes eredetiség annyira benne van kedves bőrünkben, hogy szinte hinni bá­torkodnék az ember, hogy ha az a goromba való kedvencz időtöltésünket nem háborgatná a nagyúri gyomor korgása, az udvariatlan idők pikkantsága és a népek szolgálni nem

Next