Tiszavidék, 1869 (3. évfolyam, 1-51. szám)
1869-09-26 / 39. szám
gisi modoráért: a kaüL papokat ügyes társalgásokért, mely szerint mindenkivel nyájasan beszélnek, ügyes bókokat mondanak, elnevezik jezsuitáknak, a prot. papokat pedig a kik hajlongani és bókolni nem tudnak és nem akarnak, műveletlenek és még talán pimaszoknak is. Csodálatos de úgy van! □ (Vége köv.) Kenyeret a földönfutóknak! Tegnap délben a városunk felé mindinkább gyülekező füstfelleg sötét sejtelemmel töltött el bennünket; a bővebbi vizsgálódás e sejtelmet valósággá emelte: a tőlünk egy órányira fekvő Sármellék község egy lángban állt. Nem késtünk a vész helyén fecskendőkkel megjelenni, de hasztalanul, mert oltásról víz hiányában szó sem lehetett, a kevéssel előbb feltámadt szél ördögi kedvvel űzte jobbra-balra a füstgomolyokat, — mentésről nem, de mentségről — és itt is késedelem nélkül lehetett szó. Mindkét házsor egyszerre égvén, egy óriási lángboltozat tetőzte be az utczát; itt veszni kellett mindennek, a lakosok úgy, a mint voltak, menekültek ki a rétekre, hol egy-egy család tagjait, a végínség tudata egymás nyaka köré fűzte; — hófehér üregek, kikről azt hinnők, hogy életerejükkel együtt könyforrásaik is kiapadtak, keservesen zokogtak, — a fájdalom tán utolsó könyeiket csalta ki! És ez emberi jajkiáltásokba oly rémesen szövődött be az enyészettel küzdő apró marhák sikitozása, hogy mi nézők egy utolsó ítéleti próbatéren képzelhettük magunkat! Közönséges kutak kávái, gémesek gémjei égtek porrá, s még a vizet is ihatlanná tették. A házak előtt ültetve volt szép akáczok, mintegy élettelen felkiáltó jel nyújtózkodnak egy-egy család nyomora mellett. — A kétszáz és egynéhány házból 197 égett porrá. Nem kétkedem, hogy a helybeli hatóság a minisztériumnál már eddig megtette jelentését; de addig is, mig onnan segély érkezhetnék, — miután a nyomorúság oly borzasztóan szivreható, s halaszthatlan segédeimért esedezik — a szerencsétlenek nevében édes hazánk könyörületességéhez folyamodom : ők is testvéreink, pár órával előbb hasonló színben nézték a világot mint mi, elégedettek és nyugodtak voltak. •— most a házatlanság készül őket szárnyaira venni, hogy tán barátságtalan vidéken hordozza keresztül s ha már kifáradt velők, valahol az éhhalál gödrébe rázza. — Adakozzunk számukra legalább annyit, hogy egyelőre elegendő erejük legyen a koldusbotra támaszkodhatni; most van arra szükségük, midőn a tél van nyakukon. Felkérem az összes hazai lapok t. szerkesztőségeit jelen felhívásom közzétételére s egyszersmind arra, hogy a könyöradományokat elfogadván, azokat kiosztás végett a zalamegyei szántói járás tisztabiróságához, Keszthelyre beküldeni ne terheltessenek. Keszthelyen 1869. szept. 11. Bajcsai Mihály, a „Keszthelyi hangok“ szerk. E felhívásnak a legkészségesebben tért engedve, a befolyandó könyöradományokat nyílt számadás mellett küldjük rendeltetésük helyére. Szerk. 2) Ezen jegyzőkönyvnek, és az y. alatti ívnek melléklete mellett részvények gyűjtésével számosan megbizattak. 3) A megbízott részvény gyűjtők, az aláírások eredményét a f. év October 7-én d. 4 órakor N.Kállóban tartandó érdekeltségi gyűlésnek szíveskedjenek bemutatni, a midőn, ha a kellő részvények összegyűlnek a társulat alakulván, a szükségesek iránt fog intézkedni. 4) Mindazok, kik az előleges munkálatokra aláírtak, és befizetéseket tettek, jelen jegyzőkönyv másolata által, fel fognak szólííttatni, miszerint, ha az előbbi határozatok nyomán biztosított jogukkal élni akarnak, 1. év ok. 7-ig a fent nevezett gyűjtők egyikénél elsőbbségi részvényeket aláírhatnak, ellenkező esetben, a társulat megalakulása után, az eddig befizetett összegek, az illetőknek vissza fognak adatni, további igényeik megszűntetteknek nyilváníttatván. — Ezen határozat hirlapilag is közzé lévén teendő. Jegyzőkönyvi kivonat a Nyiregyháza-Uungvár között építendő vasút tárgyában f. hó 21-én II.-Kállóban tartott értekezletből. Elnöklő b. Vécsey József ő maga a jelentékeny számmal egybegyült érdekletteknek a pénzügyminisztérium részéről Buday Sándor miniszteri tanácsos ő méltóságát, és Markos György kincstári igazgató ő nagyságát mutatja be, felkérvén a pénzügyminiszteri tanácsos urat, miszerint a kormánynak a fent nevezett vasút iránti állását, és nézetét előterjeszteni szíveskedjék. A miniszteri tanácsos úr előadta, hogy azon vonal kiépítése iránt az értekezleti elnök úr ő méltóságának közbejöttével is folytatott puhatolások, és alkudozások nyomán a vállalat létesítése a következő feltételek mellett látszik biztosítottnak, és pedig, miután a vonal kiépítése az előleges költség kiszámítás szerint mértföldenkint készpénzben 300,000 frtba kerül, amelyből 260,000 frt. a felszerelésre számittatik, ennek fedezésére az állam az 1868 : 49. t. ez. értelmében mértföldenkint 100,000 irtott fogna adni, vagyis kibocsájtási árban azon összegig részvényeket fog elvállalni, az utóbb keletkezett országgyűlési határozat azon engedményével, mely szerint az állam befektetett pénze után csak akkor részesüljön kamatokban, amidőn a vállalkozók kötvényei, és részvényei az egyesség szerinti kamatokkal kielégítve lesznek. Továbbá egyharmad részben elsőbbségi kötvények lennének kibocsájtandók mértföldenkint befizetett 100,000 ft 130,000 forint névleges értékben, amelyek után 6% kamat, és tőke törlesztésben, 1% fogna fizettetni, s a kötvények 32 év alatt kisorsolandók lennének. Maradna még egyharmadrész fedezendő, s erre 5%-ot kamatozó elsőbbségi részvények bocsájtassanak ki, melyeket 200 frt névleges érték után részvényenként 133 és frt lenne készpénzben befizetendő, s azon esetben, ha az érdekeltség legalább 350,000 frt készpénzerejéig fogad el részvényeket, amelyek az elsőbbségi kötvények kikötött 6% kamatának, és 1% tőke törlesztésének kifizetése után részesülnek kamatban , az Ungvári kincstári uradalom vas- és faanyagokban mintegy 500,000 forint készpénz értékéig hajlandó elsőbbségi részvényeket a kibocsájtási árban átvenni, s reményleni lehet, hogy a vállalkozó a még hátra levő részvényeket el fogná fizetésül fogadni. Határozat: A miniszteri tanácsos úr által előadottakat az értekezlet örvendetes tudomásul vévén, elhatározta miszerint. 1) Bocsájtassék ki a jelen értekezletben egy aláírási ív, amelyre a jelenlevők 5% elsőbbségi részvényeket jegyezzenek úgy, hogy az aláírók minden elvált 200 frtos részény után 13314 ftott fognak annak idejében készpénzül befizetni, amely aláírásnak y. alatt csatolt eredménye 635 darab 200 frtos részvény, vagyis névleges értékben 127,000 forint. LEVELEZÉSEK. Tisztelt szerkesztő úr! Pár hétig távol lévén hazulról, csak most volt alkalmam olvasni Patay András másodalispán ur czáfolatát, mely azon hir éle ellen van intézve, melylyel t. szerkesztő ur a börtönök átalakításáról való véleményadásra kiküldött deputatio hanyag eljárását érinti. Ezen hir t. szerkesztő urnak tett szóbeli közleményemen alapul, s csak a számokban történt némi tévedés, a lényeg tökéletesen való, s másodalispán urnák úgynevezett czáfolata némileg téves tudomásból eredhetett; mert igaz ugyan hogy 1868. jan. 3 án tartott bizottmányi közgyűlésben egy küldöttség bízatott meg javaslattétel végett a rabok jövőbeni mikénti foglalkoztatása tárgyában, s ezen küldöttségnek jeles munkálatait. azon év okt. 7-én a m. bizottmányban tárgyaltatott is, s bár ezen javaslat egész terjedelmében nem fogadtatott is el, de mindamellett a minisztériumhoz egy a börtönügy rendezését kérelmező felirat intéztetett, melyre egy dec. 21-én kelt rendeletben, ezen ügy fontossága és sürgős volta elismertetvén, igértetik, hogy az annak idejében el fog intéztetni. Azon küldöttség melyről az említett hir szólott és mely nem 1868. jun. 3-án s nem a rabok jövőbeni mikénti foglalkoztatása tárgyában, s nem ugyanazon személyekből volt alakítva, hanem a mely 1869. február 3-án volt kiküldve, „a szűkké vált börtönhelyiségeknek a szükségszabta kivánalmaknak megfelelő átalakítások és építkezések feletti tervezet készítése és véleményes jelentéstételre.“ Ezen küldöttség, melynek egyik tagja én is vagyok, munkálatát daczára a t. másodalispán úr állításának a bizottmányhoz még be nem adta! Hogy ezen küldöttség munkálatát be nem adta, abból következtetem : 1-ör, mert az a bizottmányban eddig nem tárgyaltatott. 2-or, mert ezen küldöttség főleg egészségügyi javaslattételre lévén utalva, született orvosok hiányában szakértő csak magam lévén, jegyzőkönyv általam alá sem írathatott, a minthogy én azon jegyzőkönyvet nem is láttam. 3-or, valószínőleg nem adathatott be a jegyzőkönyv, mert a bizottmány értesülne a börtönök egészségtelenségéről, az általa kiküldött küldöttség munkálatát figyelembe vette volna, a börtönök pedig épen azon állapotban vannak most mint voltak febr. 3-ika előtt. Hány rab volt akkor midőn én megbízatásomban eljárva a tömlöczöket és rabokat megvizsgáltam tisztán nem emlékszem (bár beterjesztésemből az bármikor meglátható); arra világosan emlékszem, miszerint 92 rabnál találtam oly természetű nyirkmirigy dagokat, melyek a görvélykórnak (scrophulosus) kórjelei, megjegyezvén hogy ezen nyavalya köznépünknél ritkán fordul elő. Ha 413 fegyelet közt 92 görvélyes egyén mutatkozik igen kedvezőtlen körülmény, s biztos jelei a börtönhelyiségek egészségtelen voltának, s mentül kevesebb egyén között találunk 92 görvélyest annál súlyosabbak a kedvezőtlen egészségi viszonyok, s annál sürgősebben kell ezen viszonyokat javítani. Egy ember középszámitással 250—300 köbláb tiszta léget emészt fel 24 óra alatt. A szab. m. börtönökben , mint azt a küldöttség elnökének átadott, s pontos felmérések nyomán bebizonyított táblás kimutatásomból kétségtelenné vált egy egyénre nem 20, hanem saját térfogatának leszámítása mellett csak 18 köbláb jég jutott, s miután ezen börtönökben csakis nem szakértők véleménye szerint létezhetik ventilatio, s a padozatban gödrös alap, a naponkint egyszer kiürített minden emberi hulladékkal teli fa edény, még a nem létező vetilationak is ellensúlyozná határát, már a priori eltűnt minden argumentum mellyel ezen börtönök egészséges voltát védelmezni lehetne. Csodálom hogy másodalispány úr, ki megtestesült humanitás és erély ily nyilvánvalóságot igyekszik czáfolni tisztelettel dr. Jósa András, tiszth. m. főorvos. Magyar könyvészeti. Közli ifj. Csáthy K. könyvkereskedése Nyíregyházán. Kerencz József, első nyilvános Unitárius isteni tisztelet Pesten ára 20 kr. György Ödön hátra hagyott munkái ára 1 ft. Deák Farkas, fogságom története 1 frt. 40. Gaboriau Emil, Paris rabjai, magyarra forditá Mártonffy Frigyes 3 k. 3 frt. Madarasy László és Gáspár Lajos, Polgári törvénykezési eljárás ára 1 ft. 50. Madarassy László, örökösödési gyámi és gondnoki (árva) ügyekbeni eljárás. 80 kr. Szeniczey Gusztáv, a magyar váltó eljárás 2 fr. 50. Tersánszky József, a pinczegazdálkodás korszerű könyve 117 ábrával ára 3 ft. Gr. Pongrácz Károly, Harcztan. első kötet ára 1 frt. Asbóth Lajos, Párisból második kiadás ára 80 kr. Szana Tamás, nagy szellemek ára 1 frt. 50. Szendrői Geőcze István utazás Brazíliába és vissza két kötet ára 1 fr. 80 kr. Szilágyi Virgil, a katholikus autonómia kérdéséhez ára 40 kr. Roberhon Révész Imre egyházi beszédek III füzet ára 1 frt. BEL- ÉS KÜLFÖLDI HÍREK. — Karkkóból írják „N. F. Pressének“ : Alig csilapultak le a kedélyek az apácahistoria miatt, máris egy másik botrányról beszélnek. Az ottani vicárius ugyanis egy beteghez hivatván az utolsó kenet feladása végett, a haldoklótól 3 ezer forintot készpénzben és papírokban ellopott. A lopás úgy sült ki, hogy az értékpapírok számait a volt tulajdonos a váltóüzletekben följegyeztette. A papok el akarják a dolgot simítani, azon mentséget hozván fel, hogy ez összeget maga a haldokló ajándékozta a papnak. — A romániai belügyminisztérium mezőgazdasági telepeket szándékszik alapítani a Duna torkolatánál, s a fekete tenger partján. Indokul erre azon körülmény szolgált, hogy Románia az utóbbi időkben csavargókkal annyira el lett lepve, hogy mint a minisztérium jelentésében mondatik, azok a vidéki lakosságnak valóságos csapásaivá váltak. A minisztérium reméli, hogy e csavargók a Feketetenger partján békés és szorgalmas mezőgazdákká lesznek. — F. hó 12-én a Sámsoni pusztán a kukoricza között egy embert agyonverve találtak, a tetteseket erélyesen nyomozzák. — A serviták terén egy házat renováltak. Egyszer egy kőműves a járókelők borzalmára zuhan lefelé, de oly szerencsével, hogy semmi baja sem történt. Nevezetesen egy halom homokra esett s igy ez a salto morale nem került nyakába. —• Kossuth Lajosnak egy kassai polgár egy átalag hegyaljai bort küldött Turinba. — A magyar orvosok és természetvizsgálók, legutóbbi Fiuméban tartott nagygyűlésének emlékére ugyanott egy iskolát szándékoznak alapítani, melyben a fiumeiek a magyar nyelvet, — melyre az alföld-fiumei pálya megnyitása után még nagyobb szükségük lesz, mint eddig, — megtanulhassák. Ezen terv az utolsó ülésen merült fel s átalános pártolásra talált. Az alapitáshoz megkivántató összeget részint a vándorgyűlés feleslegéből, részint a társulat tagjainak hozzájárulása által, részint aláírási íveken fogják összegyűjteni. Fiuméban szept. 11 -kén az aláírást 45 tag azonnal megnyitotta, mégpedig szép eredménnyel. — A magyar román határkérdés elintézése végett, erdélyi lapok szerint , a románia meghatalmazottak : Negi, Constantin, Donicuiu volt miniszter és Tenkovics ezredes e czélból Brassóba megérkeztek. A vegyes bizottság már ülésezett s a jegyzőkönyvet Béldy indítványára franczia nyelven szerkesztik. — Berlinben jelenleg Ausztria-Magyarország uralkodója és a porosz király legközelebb történendő találkozásáról beszélnek. A berlini „Lithogr. Corresp.“ Bismarck grófnak a kormány vezetésétől való hosszas visszavonulását ezen hírekkel összeköttetésbe hozza. — Az állítólagos miniszter változásról a „F. Lt.“ Írja : Illetékes helyről a következő határozott czáfolatot vesszük : Andrássy gr. ez idő szerint nem gondol arra, hogy a honvédelmi miniszterségről lemondjon. A külön földmivelési minisztérium felállítása jelenleg épen nincs napirendre tűzve. A betegeskedő Wenckheim b. elbocsáttatásaért még épen nem folyamodott. — Mulatságos intermezzorul ir a „Szab. Egyh.“ mely katonai gyakorlat közben felmerült. Ugyanis egyik ezred egy ház mellé hátrált s onnét hatalmasan tüzelni kezdett. Egyszerre csak kirohan a házból az egész lakó népség, térdre esik és rémitő jajveszékelést visz végbe. Asszony, gyermek összefogózva várták a rémitő halált, s alig lehetett őket felvilágosítani hogy az egész csak játék. — Egy fiatal emberre, midőn a városligeti fasorok közt sétálna — őrülési rohamok jöttek. Levetkezett, majd ugrálni kezdett s kezeit úgy himbálta, mintha szárnyak lettek volna. Szegény azt képzelé, hogy ő madár. Később meg is csípték az árvát, s kalitka helyett, tébolydába záratott. — Jász-Mihálytelken f. hó 9-én délután fél egy órakor ismét földrengés volt. A múlt éviekhez hasonló erős lökés folytán az emberek kiszaladtak házaikból. — Önsegélyző-egylet alakult közelebb Egerben, melynek czélja a szegényebb néposztályt kölcsönökkel segíteni. Talán nálunk sem ártana. (Szerk.) — Egy angol és amerikai, Dieppeben fogadást tettek, hogy miből lehet többféle ételt készíteni, a burgonyából-e vagy a tojásból. Az amerikai lett a nyertes, mert a tojásból 103 ételt készíttetett, míg a burgonyából csak 102 telt ki. Tehát egy tál étellel vesztette el a fogadást. De boldog emberek, hogy még az ilyesmire is ráérhetnek. — A sorozás ez évre alig múlik el, — már a jövő évi, márczius hóban tartandó sorozás előmunkálatai folyamatba vannak véve. A sorozás ezentúl mindig márczius hóban történik; ezúttal az országgyűlés rendelkezése folytán maradt el ily későre. — Az orosz császár egészsége felől aggasztó hírek keringenek. A czára mint hírlik nem csak testi, hanem szellemi bántalmakban is szenved. Livadiában hol most időzik, a búskomorság lepte meg, s napokig senkit nem akar látni s elfogadni. — Talán a kivégzett s Szibériába hurczolt lengyel vértanuk árnyai zavarták meg a minden oroszok szárjának legmagasb kedélyét ? — A debreczeniek Kossuth Lajosnál. Volt említve lapunkban, hogy a fiumei természetvizsgálók gyűlésében részt vett polgártársaink közül többen, hazánk dicső fiát, a nagy száműzöttet is meg fogják látogatni Túrinban, hogy hódoló tiszteletüket nyilvánitsák azon férfiúnak, kinek már csak neve hallatára is magasabban dobog minden igaz magyar kebel, s kit a magyar nép már megszokott a szabadság és alkotmányosság megtestesült eszmény-képeként tekinteni, s kit fájdalom nem minden az után vágyódó hazafinak lehet szerencséje