Tiszavidék, 1871 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1871-11-26 / 48. szám

kieszközlése végett egy elbocsájtó bizonyítván­nyal ellátandó. Egy ily elbocsájtó bizonyítvány nélkül cselédet szolgálatba venni annál inkább tilos, mert azon eset­ben a foglaló elvész, és a gazda­g cseléd közt kötött uj szerződés érvén­­telennek nyilvánittatik. Ha a cseléd hat héttel uj év előtt gazdájával tisztába nincsen, ez a szolgálatbani tovább maradás szándékának tekintendő.“ — Mirama­r L­ászló és B­e­r­c­s­é­n­y­i Béla „Egy év múlva“ ezimír szimnüvet írnak, mely de­­czember közepéig készen lesz, s a debreczeni szín­házban adatik elő. A nevezett színmű egy jeles da­rabbal fogja szaporítani a szinházi játéksorozatot. — Révész Imre „Magyar protestáns egy­házi és iskolai Figyelmező“ jének okt. és novemberi füzete megjelent s beküldetett szerkesztőségünkhöz; e jeles füzet most is a szokott gazdag tartalommal jelent meg; nevezetesebb czikkek benne: „A nazaré­ : Húsokról,“ Szőllősi Antaltól: „Mutatvány gymn. pae­­i­dagogiából“ Varga Jánostól; a tárczában Csokonai szobrának leleplezési ünnepélye. Balogh Ferencztől;­­ s több egyháztörténelmi okmány. Ezenkívül a rendes rovatok ismert változatossággal és tartalmasan van­nak betöltve ismételve ajánljuk olvasóink figyelmébe­­ Révész e nagybecsű füzeteit, — Szerkesztőségünkhöz be­küldetett : „Emlékbeszéd“ Imre Sándortól, felolvastatott a Cso­­konai-szobor leleplezési ünnepélyén, 1871. okt. Il­kán, 20 lap. Ára? — „Dicsköltemény“ 40 aranynyal jutalmazott és a Csokonai-szobor leleplezési ünnepé­lyén elszavalt pályamű; írta Szász Károly. Ára? —­­a gazdasági felsőbb tanintézeten az el­múlt őszi szünidők alkalmával tartott néptanítói ok­tatás bevégeztével, azok a kertészetből különböző feladatok megoldására szólíttattak fel. Ezen alkalom­mal többen gyümölcsfanemesítési mintákat készítet­tek; a minták közzü­l különös figyelemre méltó volt a Levandovszky István unghvári néptanítóé, ki ezért egy aranynyal jutalmaztatott, — Pazár István nyír­egyházi néptanító pedig dicsérettel tüntettetek ki. — Szabolcs megye bizottmányi gyűlése — mint értesülünk, — deczember 5-dikén tartatik meg Nagy-Kállóban. — Pánkovics István munkácsi püspök ur egy Hajdu-Dorogban felállítandó kisdedóvoda alapjára 400 forintot adományozott. E nagylelkű és nemes irányú tényt a b.-doroghi közönség f. hó 14-kén tartott közgyűlé­se zajos éljenzések között a legörvendetesebb tudomá­sul vevén— elhatározta, miszerint részéről nem kirakand semmi áldozatot, hogy e már régtől közszükséget képezett üdvös intézet felállítását, a kegyes főpásztor óhajához képest, mielőbb lehetővé tegye; e végből az ügy tovább vitelére egy 7 tagú bizottmányt nevezett ki. Ha meggon­doljuk, mily szerényen van a munkácsi püspökség dotálva,­­ e mellett mily számosak azok, kik e terjedelmes megyé­ben úgy a papság és éneklészek, mint ezek özvegyei, árvái és a szegény hívek részéről a püspök ur kegyeire szorul­nak, s kik közül vigasztalás nélkül ismert jó szive senkit sem hagyhat: előttünk áll (írja a tudósitó,) e tényben a legnemesb áldozat, melynek becsét kitünőleg emeli az , hogy — mert ő tőle származik — eredménye biztos! Az áldások égi adója jutalmazza meg a nagylelkű főpásztort e kegyességéért, s fordítja kedvezőbbre püspökségének anyagi helyzetét, hogy ekkép legnemesb szive sugallatát mindenkoron követhesse. — A magyar keleti vasai gyulafehérvár­­maros­vásárhelyi vonala f. hó 20-kán átalakulott a köz­forgalomnak. Hiteles helyről nyert értesülésünk szerint a megnyitás minden ünnepélyesség nélkül ment végbe, a­mint ez a már forgalomban levő nagyvárad-kolozsvári vonalon is történt, miután a társulat csak összes vonalai­nak kiépítése után szándékozik ünnepélyes megnyitást rendezni. — A kassa-oderbergi pálya legkésőbben deczember 1 -jén fog a közforgalomnak általadatni. — Kállai István és Hőgy­es Károly úr egy nyilatkozatot küldtek hozzánk, melyben kérik a szerkesztőséget, hogy nyilatkoztassa ki, miszerint a h.-szoboszlói újdonságokat nem ők írták, — mit is ezennel kinyilatkoztatunk. — HL.-Szoboszlón ugyanazon jó madarak, kik a múltkor a „kontyos“-beli csapiárt s'nejét csak­úgy magyarosan elpáholták, kiszabadulván börtönük­ből, jelenleg a Szt.-György-beli korcsmárost s vejét verték meg. Úgy látszik, hogy sorba akarják verni a korcsmárosokat. Persze most már a hűvösön ülnek, hogy nem soká, mutatja azon körülmény, hogy a múltkori esetért is alig voltak bent pár hétig. — MM*-Szoboszló. A­mit a bölcsek nem tud­tak feltalálni, feltalálja azt a nép. A napok­ban­ a szo­­boszlói erdőben lévén vadászni, azt hallottam a csősz­től, hogy a ki Sz.-Mihály naptól Sz-György napig akar aludni s tehát félévre elakarja tenni a hasát, Sz-Mihály nap körül, midőn a kígyó téli szállására megy, vegye ki a szájából az általa vitt füvet s egye meg s bizton elalszik tőlle. — Ez aztán a valami. — SS »•Szoboszlém jobb szellem uralt már a vendéglőben is; az uj vendéglős más alakot adott neki. Ízletesebb ételek, jobb bornemüek, csinosabb berendezés vehető észre, de még a dorbézolások napirenden vannak. — reményijük, hogy vendéglő­sünk ennek is orvosa leend. — MS.-Szoboszlóról és H.­Nánásról több­­ levelet kaptunk, melyben az ivóvíz miatt panaszkod­­­­nak. Az illető városok elöljárói helyesebb dolgot alig tehetnének, mint azt , hogy kellő számú ártézi kuta­kat csináltatnának, melyek képesek lennének a la­­­­kosságot jó, egészséges vízzel ellátni. — MM.-Szobosz­lón az uj vendéglő felszente­­­­lési ünnepélyére legközelebb táncz- estélyt fognak rendezni; a tiszta jövedelem, — mint halljuk, — jó­tékony czélra lesz felajánlva. — A szabolcsmegyei s hajdú-kerületi is­kolai tanács folyó hó 16-kán N.-Kállóban a megye­ház kis termében tartá meg évnegyedes gyűlését Mely alkalommal Tokai Nagy Lajos ur jelentést tett a népnevelés terén a tankerületben történt legújabb mozzanatairól, egyszersmind egy alaposan kidolgozott javaslatot terjesztett a gyűlés elé. Ezen javaslatban különösen felemlítendő, miszerint a megyei iskola­­tanács oda törekedjék, hogy törvényhozás útján az iskolai tandíj fizetések eltörlendők, minden iskolában az ingyen iskoláztatás behozandó. Miután pedig a tandíj eltörlésével a népiskolák költségei fedezésére az állami adó 5­­­ C-je kevésnek bizonyul, intézked­jék a törvényhozói testület, miszerint ezen iskolai adó úgy a községi, mint a felekezetek iskoláinál is az iskolai tanács belátása szerint felemeltessék. Az isko­lai adók a megyei tisztviselők útján szedessenek be és tisztán mint iskolai alap külön kezeltessenek. — A tanyai iskolák szaporításának és fentartásának terhét ne csupán a község viselje, hanem az állam is kellőleg gondoskodjék azokról. Miután a felekezeti iskolák felett jelenleg az állam csupán felügyel, a községiek felett pedig ren­delkezik, a népiskolai törvény 116. §-sa akkép mó­dosítandó, hogy „mindennemű népoktatási intézet közvetlenül a község hatósága alatt álljon.” Hogy pedig a népnevelés terére készülő ifjak ne csupán kenyér­kereseti menhelyül tekintsék a tanítói hivatalt, hanem tisztességes évi fizetés által is édesgetessenek e pályára, a népiskolai törvény 142. §-ban foglalt tanítói fizetések 100 frttal felemeltesse­nek, úgy hogy a népiskolai tanító fizetésének mini­muma ne 300 frt, hanem tisztességes lakás mellett legalább 400 frtot tegyen. A munkaképtelenné vált tanítók és tanítónők állami segélyzése a törvény 145. §-sa szerint a hit­­felekezeti tanítókra is kiterjesztessék, 30 évet kiszol­gált és elaggott tanítók illő nyugdíjban részesüljenek. Ezen üdvös javaslatok a megyei iskola­tanács által közhelyesléssel fogadtattak, s a megyei rendes gyűlésen bemutattatnak, hogy ezúton a törvényhozás elé terjesztessenek. Ugyanezen megyei iskolai tanács gyűlésen a tanfelügyelő ur bemutatta Sperlách Hermin kisas­­­szony leánynevelőnő folyamodványát, melyben a kisasszony a Nyíregyházán megnyitott IV. osztályú leány­ neveldéje részére nyilvános jogért esedezik. Miután a kérelmező nevelőnő folyamodványa­­­i képesség­­bizonyítványokkal felszerelve s a törvény­­ értelmében kellő tanerők által ellátva találtatott, a­­ megyei iskola­tanács Sperlách Hermin nevelőjének i­s nyilvános jogot adományozott.­­ A „Nyíri Közlöny” s­z­e­rk­es­ztője K.­­ Km­ethy István ur, alattomos ármány következtében, a szerkesztőségről lelépni kényszerülvén, helyette a szerkesztőséget ideiglenesen Dobay Sándor ur, as „Nyíri Közlönyt­ kiadó tulajdonosa szerkeszti. Mély­­ sajnálattal vettük a volt szerkesztő úr visszaléptét, s annál inkább, mivel a „Nyíri Közlöny“ szerkesztése­­ szakavatott kezeket igényel, e nélkül pedig nincs jövője. — A nyíregyházi dalárda folyó hó 25- kén a nagy vendéglő termében táncz vigalom­mal egy­bekötött dalestélyt rendez, óhajtandó, hogy ezen szel­­­lemképző mulatságba minél számosabb pártoló közön­­­­ség részt vegyen, s a dalárda előadását pedig siker i­­s koronázza! _ Nyíregyházán t. hó 22-én a debreczeni­­ vonat midőn az átjárónál robogott, Kovács nevű gaz­­­­dálkodó, a vasúti őr tiltakozása daczára is, szekeré­­­­vel át akart hajtani, s az egyik sorompót kocsisával s kinyittatván , azonnal hajtatott által s szekere már a­­ sínek közepén volt, de az idő rövid lévén, hogy ko­csissá a másik sorompót is kinyithassa, a mozdony­t vörös szemei pedig nagyon látszottak : szekeréről­­ hirtelen leugrott s éles késével a szerszámokat elvág­­­­ván, lovait szerencsésen kimenté, szekere pedig a­­ szó szoros értelmébe véve darabokra tört. Ez aztán a szabolcsi lélekjelenlét ! A mozdonynak nem lett semmi baja, hanem azért mások példájára, az igazgatóságnak nem ártana az ilyen urakat keményen megbüntetni. — Ki látott sárfolyót s bengáliai világi­tást? A ki nem látott az utazzék a délutáni vonattal Nyíregyházára, s ott feltalálja ezt. De különösen a „Szarvas“ csapszéknél, hol e sorok írója szemtanúja volt, midőn két nyíregyházi fiáker, (azaz csak taliga) dűlt fel, szerencsére csak ládával megrakodva, mert itt valóban veszedelmes járni, hozzájárulván még a világítás is. Nem tudnának ezen a városatyák segí­teni ? vagy ez is addig fog maradni, míg az uj ven­déglő felépül ? Mi pedig a világítást illeti, miért nem égnek lámpák ? talán ismét befagytak a javított nyír­egyházi utczai petroleumos lámpák, mint januárba? Felelős szerkesztő : ifj. Csáthy Károly. JB r tesztér. Az 1870-dik évi XLII. törvényczikkely értelmében ujonan szervezendő városi bizottság, (képviselőtestület) felerészben a törvényhatóság területén legtöbb egyenes­­ államadót fizető honpolgárokból állván, ezen bizottsági tagok névjegyzékének öszszeállitásával 1. évi 209. sz. köz­gyűlési végzés folytán küldöttség bízatott meg. Hogy a városi lakosok közül azok, a­kik ezen név­jegyzékbe való felvételre jogosítva vannak, vagy a­kik az adó kétszeres beszámításának kedvezményében részesülni kívánnak, az erre nézve megkívántató kellékekről maguk­nak bővebb ismeretet szerezhessenek, az elől említett törvényczikkelynek ide vonatkozó pontjai ezennel közzé tétetnek. MM. Fejezet: A törvényhatósági bizottságról. 19. §. A bizottság áll felerészben a törvényhatóság területén legtöbb egyenes államadót fizető azon nagykorú honpolgárokból, kik országgyűlési képviselő választásra jogosítva vannak; hason fele részben pedig a választó­kö­zönség választottjaiból. 20. §. Bizottsági tag­otalában nem lehet: a) a­ki írni és olvasni nem tud; b) a­ki a törvényhatóság területén legalább két év óta nem bír, vagy ugyanannyi idő óta ott nem lakik és adót nem fizet; c) a­ki a törvényhatóság közjavadalmait haszonbéri vagy a törvényhatósággal más számadási viszonyban áll. 23. §. A sorrend megállapításánál csak a törvényha­tóság területén fekvő ingatlan vagyon s a törvényhatóság területén élvezett jövedelem összes egyenes államadója és a személyes kereseti adó vétetik számításba; továbbá az állami, felekezeti, községi és magán tanintézetek tanárai( a tudományos akadémiák tagjai, a folyóirat és lapszer­kesztők, a lelkészek, az ipar- és kereskedelmi kamarák bel- és kültagjai, úgy­szintén a magyar államban érvényes oklevéllel ellátott tudorok, ügyvédek, orvosok, mérnökök, gyógyszerészek, sebészek bányászok, erdészek és gazda­tiszteknek összes egyenes államadója kétszeresen szá­­míttatik. A férj vagy atya államadójába a nő valamint kiskorú gyermekek államadója is beszámítandó, ha a nőnek vagy a kiskorú gyermekeknek vagyonát kezeli stb. 24. §. Azok, a­kik a 23. §. kedvezményét igénybe venni kívánják, az ülések tartama alatt az igazoló választ­­m­ány előtt szóval vagy írásban jelentkezni, s jogosultsá­gukat igazolni kötelesek. A­ki nem jelentkezett, vagy jogosultságát igazolni nem tudja, az adó kétszeres beszámításának kedvezményé­től azon egy alkalomra elesik.“ Ezeknek előre bocsátásával figyelmeztetik a lakos­ság, hogy a legtöbb adót fizetők névjegyzékének össze­állítására nézve a kellő intézkedés megtétetett; továbbá, hogy ezen névjegyzék a városház nagy tanácstermében •— mindenki általi megtekinthetés végett •— kitétetik, s az a ki abban fel nem­ vétetett valamint az is, a ki a 23. $. kedvezményét igénybe venni kívánja, a névjegyzéknek e tekintetbeni megigazitásáért f. évi deczember 3-4. 5. napjain a nagytanácsteremben üléseit nyilvánosan tartandó küldöttség előtt szóval vagy írásban jelentkezhetik; ké­sőbbi felszólamlásnak hely nem adathatván. Kelt Debreczenben, 1871. november 20. Simonffy Mmres Pap Perencz. főkapitány, mint küld. elnök, küldött, jegyző.

Next