Tiszavidék, 1871 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1871-11-26 / 48. szám
kieszközlése végett egy elbocsájtó bizonyítvánnyal ellátandó. Egy ily elbocsájtó bizonyítvány nélkül cselédet szolgálatba venni annál inkább tilos, mert azon esetben a foglaló elvész, és a gazdag cseléd közt kötött uj szerződés érvéntelennek nyilvánittatik. Ha a cseléd hat héttel uj év előtt gazdájával tisztába nincsen, ez a szolgálatbani tovább maradás szándékának tekintendő.“ — Miramar László és Bercsényi Béla „Egy év múlva“ ezimír szimnüvet írnak, mely deczember közepéig készen lesz, s a debreczeni színházban adatik elő. A nevezett színmű egy jeles darabbal fogja szaporítani a szinházi játéksorozatot. — Révész Imre „Magyar protestáns egyházi és iskolai Figyelmező“ jének okt. és novemberi füzete megjelent s beküldetett szerkesztőségünkhöz; e jeles füzet most is a szokott gazdag tartalommal jelent meg; nevezetesebb czikkek benne: „A nazaré : Húsokról,“ Szőllősi Antaltól: „Mutatvány gymn. paeidagogiából“ Varga Jánostól; a tárczában Csokonai szobrának leleplezési ünnepélye. Balogh Ferencztől; s több egyháztörténelmi okmány. Ezenkívül a rendes rovatok ismert változatossággal és tartalmasan vannak betöltve ismételve ajánljuk olvasóink figyelmébe Révész e nagybecsű füzeteit, — Szerkesztőségünkhöz beküldetett : „Emlékbeszéd“ Imre Sándortól, felolvastatott a Csokonai-szobor leleplezési ünnepélyén, 1871. okt. Ilkán, 20 lap. Ára? — „Dicsköltemény“ 40 aranynyal jutalmazott és a Csokonai-szobor leleplezési ünnepélyén elszavalt pályamű; írta Szász Károly. Ára? —a gazdasági felsőbb tanintézeten az elmúlt őszi szünidők alkalmával tartott néptanítói oktatás bevégeztével, azok a kertészetből különböző feladatok megoldására szólíttattak fel. Ezen alkalommal többen gyümölcsfanemesítési mintákat készítettek; a minták közzül különös figyelemre méltó volt a Levandovszky István unghvári néptanítóé, ki ezért egy aranynyal jutalmaztatott, — Pazár István nyíregyházi néptanító pedig dicsérettel tüntettetek ki. — Szabolcs megye bizottmányi gyűlése — mint értesülünk, — deczember 5-dikén tartatik meg Nagy-Kállóban. — Pánkovics István munkácsi püspök ur egy Hajdu-Dorogban felállítandó kisdedóvoda alapjára 400 forintot adományozott. E nagylelkű és nemes irányú tényt a b.-doroghi közönség f. hó 14-kén tartott közgyűlése zajos éljenzések között a legörvendetesebb tudomásul vevén— elhatározta, miszerint részéről nem kirakand semmi áldozatot, hogy e már régtől közszükséget képezett üdvös intézet felállítását, a kegyes főpásztor óhajához képest, mielőbb lehetővé tegye; e végből az ügy tovább vitelére egy 7 tagú bizottmányt nevezett ki. Ha meggondoljuk, mily szerényen van a munkácsi püspökség dotálva, e mellett mily számosak azok, kik e terjedelmes megyében úgy a papság és éneklészek, mint ezek özvegyei, árvái és a szegény hívek részéről a püspök ur kegyeire szorulnak, s kik közül vigasztalás nélkül ismert jó szive senkit sem hagyhat: előttünk áll (írja a tudósitó,) e tényben a legnemesb áldozat, melynek becsét kitünőleg emeli az , hogy — mert ő tőle származik — eredménye biztos! Az áldások égi adója jutalmazza meg a nagylelkű főpásztort e kegyességéért, s fordítja kedvezőbbre püspökségének anyagi helyzetét, hogy ekkép legnemesb szive sugallatát mindenkoron követhesse. — A magyar keleti vasai gyulafehérvármarosvásárhelyi vonala f. hó 20-kán átalakulott a közforgalomnak. Hiteles helyről nyert értesülésünk szerint a megnyitás minden ünnepélyesség nélkül ment végbe, amint ez a már forgalomban levő nagyvárad-kolozsvári vonalon is történt, miután a társulat csak összes vonalainak kiépítése után szándékozik ünnepélyes megnyitást rendezni. — A kassa-oderbergi pálya legkésőbben deczember 1 -jén fog a közforgalomnak általadatni. — Kállai István és Hőgyes Károly úr egy nyilatkozatot küldtek hozzánk, melyben kérik a szerkesztőséget, hogy nyilatkoztassa ki, miszerint a h.-szoboszlói újdonságokat nem ők írták, — mit is ezennel kinyilatkoztatunk. — HL.-Szoboszlón ugyanazon jó madarak, kik a múltkor a „kontyos“-beli csapiárt s'nejét csakúgy magyarosan elpáholták, kiszabadulván börtönükből, jelenleg a Szt.-György-beli korcsmárost s vejét verték meg. Úgy látszik, hogy sorba akarják verni a korcsmárosokat. Persze most már a hűvösön ülnek, hogy nem soká, mutatja azon körülmény, hogy a múltkori esetért is alig voltak bent pár hétig. — MM*-Szoboszló. Amit a bölcsek nem tudtak feltalálni, feltalálja azt a nép. A napokban a szoboszlói erdőben lévén vadászni, azt hallottam a csősztől, hogy a ki Sz.-Mihály naptól Sz-György napig akar aludni s tehát félévre elakarja tenni a hasát, Sz-Mihály nap körül, midőn a kígyó téli szállására megy, vegye ki a szájából az általa vitt füvet s egye meg s bizton elalszik tőlle. — Ez aztán a valami. — SS »•Szoboszlém jobb szellem uralt már a vendéglőben is; az uj vendéglős más alakot adott neki. Ízletesebb ételek, jobb bornemüek, csinosabb berendezés vehető észre, de még a dorbézolások napirenden vannak. — reményijük, hogy vendéglősünk ennek is orvosa leend. — MS.-Szoboszlóról és H.Nánásról több levelet kaptunk, melyben az ivóvíz miatt panaszkodnak. Az illető városok elöljárói helyesebb dolgot alig tehetnének, mint azt , hogy kellő számú ártézi kutakat csináltatnának, melyek képesek lennének a lakosságot jó, egészséges vízzel ellátni. — MM.-Szoboszlón az uj vendéglő felszentelési ünnepélyére legközelebb táncz- estélyt fognak rendezni; a tiszta jövedelem, — mint halljuk, — jótékony czélra lesz felajánlva. — A szabolcsmegyei s hajdú-kerületi iskolai tanács folyó hó 16-kán N.-Kállóban a megyeház kis termében tartá meg évnegyedes gyűlését Mely alkalommal Tokai Nagy Lajos ur jelentést tett a népnevelés terén a tankerületben történt legújabb mozzanatairól, egyszersmind egy alaposan kidolgozott javaslatot terjesztett a gyűlés elé. Ezen javaslatban különösen felemlítendő, miszerint a megyei iskolatanács oda törekedjék, hogy törvényhozás útján az iskolai tandíj fizetések eltörlendők, minden iskolában az ingyen iskoláztatás behozandó. Miután pedig a tandíj eltörlésével a népiskolák költségei fedezésére az állami adó 5 C-je kevésnek bizonyul, intézkedjék a törvényhozói testület, miszerint ezen iskolai adó úgy a községi, mint a felekezetek iskoláinál is az iskolai tanács belátása szerint felemeltessék. Az iskolai adók a megyei tisztviselők útján szedessenek be és tisztán mint iskolai alap külön kezeltessenek. — A tanyai iskolák szaporításának és fentartásának terhét ne csupán a község viselje, hanem az állam is kellőleg gondoskodjék azokról. Miután a felekezeti iskolák felett jelenleg az állam csupán felügyel, a községiek felett pedig rendelkezik, a népiskolai törvény 116. §-sa akkép módosítandó, hogy „mindennemű népoktatási intézet közvetlenül a község hatósága alatt álljon.” Hogy pedig a népnevelés terére készülő ifjak ne csupán kenyérkereseti menhelyül tekintsék a tanítói hivatalt, hanem tisztességes évi fizetés által is édesgetessenek e pályára, a népiskolai törvény 142. §-ban foglalt tanítói fizetések 100 frttal felemeltessenek, úgy hogy a népiskolai tanító fizetésének minimuma ne 300 frt, hanem tisztességes lakás mellett legalább 400 frtot tegyen. A munkaképtelenné vált tanítók és tanítónők állami segélyzése a törvény 145. §-sa szerint a hitfelekezeti tanítókra is kiterjesztessék, 30 évet kiszolgált és elaggott tanítók illő nyugdíjban részesüljenek. Ezen üdvös javaslatok a megyei iskolatanács által közhelyesléssel fogadtattak, s a megyei rendes gyűlésen bemutattatnak, hogy ezúton a törvényhozás elé terjesztessenek. Ugyanezen megyei iskolai tanács gyűlésen a tanfelügyelő ur bemutatta Sperlách Hermin kisasszony leánynevelőnő folyamodványát, melyben a kisasszony a Nyíregyházán megnyitott IV. osztályú leány neveldéje részére nyilvános jogért esedezik. Miután a kérelmező nevelőnő folyamodványai képességbizonyítványokkal felszerelve s a törvény értelmében kellő tanerők által ellátva találtatott, a megyei iskolatanács Sperlách Hermin nevelőjének is nyilvános jogot adományozott. A „Nyíri Közlöny” szerkesztője K. Kmethy István ur, alattomos ármány következtében, a szerkesztőségről lelépni kényszerülvén, helyette a szerkesztőséget ideiglenesen Dobay Sándor ur, as „Nyíri Közlönyt kiadó tulajdonosa szerkeszti. Mély sajnálattal vettük a volt szerkesztő úr visszaléptét, s annál inkább, mivel a „Nyíri Közlöny“ szerkesztése szakavatott kezeket igényel, e nélkül pedig nincs jövője. — A nyíregyházi dalárda folyó hó 25- kén a nagy vendéglő termében táncz vigalommal egybekötött dalestélyt rendez, óhajtandó, hogy ezen szellemképző mulatságba minél számosabb pártoló közönség részt vegyen, s a dalárda előadását pedig siker is koronázza! _ Nyíregyházán t. hó 22-én a debreczeni vonat midőn az átjárónál robogott, Kovács nevű gazdálkodó, a vasúti őr tiltakozása daczára is, szekerével át akart hajtani, s az egyik sorompót kocsisával s kinyittatván , azonnal hajtatott által s szekere már a sínek közepén volt, de az idő rövid lévén, hogy kocsissá a másik sorompót is kinyithassa, a mozdonyt vörös szemei pedig nagyon látszottak : szekeréről hirtelen leugrott s éles késével a szerszámokat elvágván, lovait szerencsésen kimenté, szekere pedig a szó szoros értelmébe véve darabokra tört. Ez aztán a szabolcsi lélekjelenlét ! A mozdonynak nem lett semmi baja, hanem azért mások példájára, az igazgatóságnak nem ártana az ilyen urakat keményen megbüntetni. — Ki látott sárfolyót s bengáliai világitást? A ki nem látott az utazzék a délutáni vonattal Nyíregyházára, s ott feltalálja ezt. De különösen a „Szarvas“ csapszéknél, hol e sorok írója szemtanúja volt, midőn két nyíregyházi fiáker, (azaz csak taliga) dűlt fel, szerencsére csak ládával megrakodva, mert itt valóban veszedelmes járni, hozzájárulván még a világítás is. Nem tudnának ezen a városatyák segíteni ? vagy ez is addig fog maradni, míg az uj vendéglő felépül ? Mi pedig a világítást illeti, miért nem égnek lámpák ? talán ismét befagytak a javított nyíregyházi utczai petroleumos lámpák, mint januárba? Felelős szerkesztő : ifj. Csáthy Károly. JB r tesztér. Az 1870-dik évi XLII. törvényczikkely értelmében ujonan szervezendő városi bizottság, (képviselőtestület) felerészben a törvényhatóság területén legtöbb egyenes államadót fizető honpolgárokból állván, ezen bizottsági tagok névjegyzékének öszszeállitásával 1. évi 209. sz. közgyűlési végzés folytán küldöttség bízatott meg. Hogy a városi lakosok közül azok, akik ezen névjegyzékbe való felvételre jogosítva vannak, vagy akik az adó kétszeres beszámításának kedvezményében részesülni kívánnak, az erre nézve megkívántató kellékekről maguknak bővebb ismeretet szerezhessenek, az elől említett törvényczikkelynek ide vonatkozó pontjai ezennel közzé tétetnek. MM. Fejezet: A törvényhatósági bizottságról. 19. §. A bizottság áll felerészben a törvényhatóság területén legtöbb egyenes államadót fizető azon nagykorú honpolgárokból, kik országgyűlési képviselő választásra jogosítva vannak; hason fele részben pedig a választóközönség választottjaiból. 20. §. Bizottsági tagotalában nem lehet: a) aki írni és olvasni nem tud; b) aki a törvényhatóság területén legalább két év óta nem bír, vagy ugyanannyi idő óta ott nem lakik és adót nem fizet; c) aki a törvényhatóság közjavadalmait haszonbéri vagy a törvényhatósággal más számadási viszonyban áll. 23. §. A sorrend megállapításánál csak a törvényhatóság területén fekvő ingatlan vagyon s a törvényhatóság területén élvezett jövedelem összes egyenes államadója és a személyes kereseti adó vétetik számításba; továbbá az állami, felekezeti, községi és magán tanintézetek tanárai( a tudományos akadémiák tagjai, a folyóirat és lapszerkesztők, a lelkészek, az ipar- és kereskedelmi kamarák bel- és kültagjai, úgyszintén a magyar államban érvényes oklevéllel ellátott tudorok, ügyvédek, orvosok, mérnökök, gyógyszerészek, sebészek bányászok, erdészek és gazdatiszteknek összes egyenes államadója kétszeresen számíttatik. A férj vagy atya államadójába a nő valamint kiskorú gyermekek államadója is beszámítandó, ha a nőnek vagy a kiskorú gyermekeknek vagyonát kezeli stb. 24. §. Azok, akik a 23. §. kedvezményét igénybe venni kívánják, az ülések tartama alatt az igazoló választmány előtt szóval vagy írásban jelentkezni, s jogosultságukat igazolni kötelesek. Aki nem jelentkezett, vagy jogosultságát igazolni nem tudja, az adó kétszeres beszámításának kedvezményétől azon egy alkalomra elesik.“ Ezeknek előre bocsátásával figyelmeztetik a lakosság, hogy a legtöbb adót fizetők névjegyzékének összeállítására nézve a kellő intézkedés megtétetett; továbbá, hogy ezen névjegyzék a városház nagy tanácstermében •— mindenki általi megtekinthetés végett •— kitétetik, s az a ki abban fel nem vétetett valamint az is, a ki a 23. $. kedvezményét igénybe venni kívánja, a névjegyzéknek e tekintetbeni megigazitásáért f. évi deczember 3-4. 5. napjain a nagytanácsteremben üléseit nyilvánosan tartandó küldöttség előtt szóval vagy írásban jelentkezhetik; későbbi felszólamlásnak hely nem adathatván. Kelt Debreczenben, 1871. november 20. Simonffy Mmres Pap Perencz. főkapitány, mint küld. elnök, küldött, jegyző.