Nyírvidék, 1881 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1881-10-27 / 43. szám
II. évfolyam. Nyíregyháza, 43. szám. Csütörtök, 1881. október hó 27. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában teendő felszólamlások Piringer Jánok és Jóba Elek kiadótulajdonosok könyvnyomdájához (nagy-debreczeni utemn 1551. szám) intézendők. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czinv* alatt keretnek beküldetni. Bérmentetlen levelek csak ismertt kezektől fogadtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra , az illető költségére küldetnek vissza. Hirdetési dijak: Minden négyszer hasálozott petit-sor egyszeri közlése 5 kr ; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyegdij fejében, minden egyes hirdetés után 80 kr fizettetik. A nyílttéri közlemények dija aoronkint Ifi krajezer. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére kiadó hivatalunkban (nagy-debreczeni utcza 1551. szám); továbbá: Goldberger A.. által Budapesten. Hansenstein és \ogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten , valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is. Előfizetői föltételek : postán vagy helyben házhoz hordva . Egész évre.....................................................4 frt. Félévre........................................................2 r Negyedévre..................................................1 r A községi jegyző és tanító uraknak egész évre fink két forint. Szabolcsmegye közegészségügyi viszonyai. Ha az évi halálozási eseteket az utolsó öt évről 1876-tól 1880-ig összeállítjuk, a következő eredményhez jutunk. Ugyanis az országban az átlagos halálozási arány 3,7% Szabolcs megyében 4%. E szerint megyénkben a 16%, vagyis 660 ember hal meg évenkint, tehát több, mint amennyi az országos átlagnak megfelelne. Ez arány 1876 óta folyvást növekedőben van. 3.4%, 1876-ban ugyanis meghalt Szabolcs megyében 1877-ben: 4.1%, 1878-ban: ugyanennyi, 1879-ben: 4.2%, 1880-ban ismét ugyanennyi. Egyes községekben, például Nyir-Báthorban a halálozás 1879-ben 4%, 1880 ban 5.2% (!); Nyir-Bélteken meghalt 1880-ban: 4.4%; Nyir- Lugoson 5.7%; Nyir-Pilisen: 4.4%; Encsencsen: 6.8% (!); Piricsén: 7.3% (!) Mig a budai járásban meghalt 1880-ban, jelesen Lökön: 3.7%; Polgáron: 4.4%, Bild-Szt.Mihályon: 4.9%. Az átlag pedig a dadai járásbeli utóbb nevezett községekben, az utolsó öt évben: 4%; a nyir-báthori járás fentebb nevezett községeiben pedig: 4.5%. Tehát a dadai községek halálozási átlagát jóval meghaladja a nyir-báthori járásbeli községek átlaga. Minthogy pedig a megyei 5 évi átlag 4%-it, az ország 5 évi átlaga 3,7%-it tesz ki: a nyirbátori járásbeli községek halálozási aránya, a megyei átlagot */io%-al, az országos átlagot egész */io%-al haladja meg, vagyis minden 1000 ember után évenkint nyolcz lélekszámmal. Még tanulságosabbak és elszomorítóbbak ez adatok, ha a születési aránnyal állítjuk szembe. Az országos születési átlag, a fölvett öt évben 4.5%-it tesz ki, míg a halálozási átlag 3.760-it. A megyei születési átlag 4.7%-it, a halálozási átlag pedig 4%-i. Az országos átlag tehát 1.2%-i; a megyei átlag ellenben 7/1o%-kal többet tüntet föl a születési, mint a halálozási esetekben. Ami az egyes községeket illeti, azokban a következő arányok állanak elő. A dadai járásban az öt évi születési átlag, például Lökön: 4.7%, a halálozási átlag 3.9%: ; Polgáron: a születési átlag 5.7%, a halálozási 4.7%. Büd-Szt.-Mihálijon: a születési átlag 5%, a halálozási átlag 3.7%. Tehát a születési átlag mindenütt kedvező. Ellenben a nyir-báthori járásban, Nyír-Báthorban: a születési átlag 5%, a halálozási átlag 4%-i; Nyír-Berteken: a születési átlag 3.1%, a halálozási átlag 3.4%-i; Nyir-Lugoson: a születési átlag 5.5%, a halálozási átlag 5.6%-i; Nyir- Pilisen: a születési átlag 4.5%, a halálozási átlag 4.8%-i; Encsencsen: a születési átlag 4.3%-i, a halálozási átlag 4%-i; Piricsen: a születési átlag 5.3%, a halálozási átlag 5%. Tehát úgy az országos, mint a megyei, különösen pedig a dadai járásbeli községek átlagaival szemben, az utóbb említett községekben általában rész, mondhatni a legrosszabb átlagok állanak elő. Ezúttal csakis az említett néhány községre hivatkoztam példák tekintetében, hogy feltüntessem: vájjon a megyében mindenütt, vagy csak némely részében pusztít-e oly aránytalanul a halál ? és hogy a különböző vidékek adatait egymással összehasonlítván, az illető vidékek különböző territoriális viszonyai szerént, annál biztosabban rámutathassak a baj okaira. Mi okozza tehát ama rémítő halandóságot a megye némely részén? mert az eddig közlött adatokból is tisztán kitűnik, hogy a halandóság a megyének nem minden részében oly rémséges mérvű. A felelet igen egyszerű a feltett kérdésre. Különösen a megyei embernek, aki a helyi viszonyokat ismeri, nem is kell sok magyarázat hozzá. Kimondom tehát. Oka e nagy halandóságnak az a sok pocsolya, amelyekkel sok községben, vagy azok közelében az év minden szakában találkozunk. De amily könnyű a baj okát megtalálni, épen oly könnyű annak orvoslata is: ha t. i. a megye administrátiója a helyes útra lép és az illető községeket is a helyes útra tereli. A községek és általában a nép szegénysége és szomorú állapota tudatában, a segítséget, amint már ezt mi, az autonómia emberei megszoktuk, csak a kormánytól várjuk, holott a legjobb kormányról is azt mondhatjuk, amit a jó Istenről a franczia mond: „Aide toi et Dicu t’aidenu“. A belvizek levezetéséről szóló törvény 7 éve hogy meg van alkotva. Eme törvénynek 4-edik §-a egyeseknek is megengedi, hogy belvizeiket, hatósági engedély és megfelelő kártalanítás mellett, levezethessék. A 14-ik §. pedig, a közegészségi tekintetekből szükségesnek bizonyult levezetéseket, még az illetők akarata ellenére is foganatosíthatónak mondja ki a veszélyes vizek levezetését. E levezetés alatt én korántsem oly nagyszabású vízszabályozási munkálatot értek, mint például, hogy közelből vegyem a hasonlatot, a nyirvízszabályozás, melynek területébe, Nyir-Báthort kivéve, a fentebb említett községek nem is esnek, hanem egyszerű vízlevezető árkokat értek. Én magam e téren, mint az olvasó talán sejti is, szakember nem lévén, cultur-mérnököket hiv A „NYIRVIDEK“ TÁRCZÁJA. Évek múlva. Fogadj be völgy, ábránd hazája ! Az est báját hón csak itt érezem . Szelíden áttetsző homálya Álomba ringat titkon csendesen. Ábránd, álom, mint tarka lepkék, Körül lebegve játszanak velem . . . Ajakim ah I még nem feledték Láng csókjaidat első szerelem ! Nyíló helyben pillangó alszik, fiinyugodott fészkén a kis madár; Csak a szellő sóhaja hallszik, Úgy sir . . . fájó könyve a harmst Ar. Az álmos erdő áhítattal beszél édes fájó sejtelmeket . . . — Szép kedvesem oly félve halkai Itt súgta meg csóvőr, hogy szerel Itt álmodlak tavasz titkáról, fi kis pataknak árnyas partinál. Virágeső hullott a fáról, S te keblemen szelíden nyugvál, ti mig fénye az est csillagának. Mosolygva kelt ki túl az ormokon Szivünk verés! ringatának Édes álomba édes hangokon. Azóta több tavasz virága. Hullatta id e völgybe szirmait; Sötét lett ah I a szív világa. Felhők fedek a nap sugarait. S ha olykor a múlt távolában Reszketve kelt az emlék csillaga : Szivem majd megtört bánatában, Oly kínosnak tetszett az éjszaka_____________ Mai számunkhoz egy fél iv melléklet van csatolva. ' Eljöttem e patak partjához, De itt sem enyhül néma bánatom , Mit többé semmi vissza nem hoz, Vesztett szerelmed sírva siratom Irigylem oh a lepke sorsát, Tavaszszal szüntelen örömben 61 . Hervadt virág takarja sírját, S tavaszszal újra szerelemre kél. Ah ! de a bú nem ő' meg engem ! Pillámat most utolszor lepi köny, Elalszik minden láng szivemben, Lassanként fásulttá tesz a közöny, Szivem már alig-alig dobban, Nem csillan vissza rá a régi fény , Itt keltem dalra szebb napokban, Itt hal ki benne minden érzemény ! Dr. Pápay Imre. Egy szép asszony boszúja. — Eredeti beszély. — (Folytatás.) Szitáry és Kálossy, amint Szitáry nejének megígérte, s másnapon csakugyan megérkeztek; még pedig, amint Szitán neje ügyeimen elésére megjegyzé, idejében, vagyis illő időben, azaz délután 4 és 5 óra közt. Az érkezőket Szitáryné fogadta, férjét gyöngéden átölelve s fogadva csókját, Kálossynak pedig jobbját nyújtva a szives látás átlátszó őszinteségével. — Ez még nem elég édesem! — szólt Szitáry a j mint az irodának átalakított ebédlőbe léptek, karon fogva Kálossy ! — Kálossy úr ezentúl nekem egyike legjobb barátaimnak. A búcsú estélyen bővebben megismerkedtünk s csakhamar bizalmassá váltunk egymás irányában. — Én nagyon rendjén találom. Különösen egykor ruak és hasonló rosivaltségüek között úgy is kell lenni. Igen örülök Kálossy úr, hogy férjemet érdemesnek találta arra nézve, hogy barátságával megtisztelje. — A szerencse enyém asszonyom ! Már magában az, hogy kegyesek voltak engem házukhoz fogadni s ez által némileg kedves családi körükbe vonni, igen lekötelezett engem, és hogy Lajos barátom barátsága által egy lépéssel közelebb juthattam nemes szivükhöz, az ismét csak reám nézve szerencse. — Soha se hálálkodjál Gyula pajtás oly sokat. Nem szoktunk mi okor, hanem találd magadat otthon nálunk. — Én is elengedem a hosszas bemutatást és a bókokat, amelyekkel úgy látszik Kálossy ur nem igen gazdálkodik. — Az igazmondás asszonyom még magában nem bókolás. — Csak nem akarjátok a találkozást mindjárt, vitatkozással kezdeni meg. Vágott közbe Szitáry. — Ahelyett jobb lesz, ha mi lesétálnék a kertbe. Te pedig fiam, fordulj Szitáry nejéhez, hordass be a kocsiról mindent és láss egy kis falnivaló után. Annyit előre is kijelentek úgy saját, mint Gyula barátom gyomra óévében, hogy étvágy dolgában nem vagyunk szűkében. A mulatság után meglehetősen kiéheztük magunkat. — Azt csak bizd rám. — Válaszolt Szitáryné s bocsánatot kérve Kálossytól eltávozott, magukra hagyva az uj barátokat. — Tehát menjünk a kertbe, ha te is úgy akarod. — Szókta meg Szitáry Kálossyt Kálossy kétszer sem engedte mondani, azonnal kész volt az indulásra. Útközben megállítja Szitáry Kálossyt s lassú titkolózó hangon a következő, előttünk ismeretlen indoku szavakat intéző Kállossyhoz. — De édes Gyulám! Az asszony előtt egy szót sem arról a dologról! Becsületedre fogadtad, hogy soha sem fogsz e dologról még előttem sem szólni, annál kevésbé más, vagy épen nőm előtt Barátom halálra szégyelném magamat nőm előtt, ha megtudná. Magad is átláthatod, hogy olyasmit, komoly házas ember csak be nem számítható állapotban követhet el. De hát nem akar-