Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1883-06-03 / 22. szám
IV. évfolyam, 22. szám. Nyíregyháza, 1883. junius hó 3. (SZABOLCSI HÍRLAP.) TÁRSADALMI HETILAP. A SZABOLCSMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik: hetenkint egyszer vasárnapon. Egész évre...........................................................4 írt. Félévre.................................................................2 „ Negyedévre........................................................1 « A községi jegyző és tanító uraknak egész évre csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában teendő fölszólamlások Piringer János és Jóba Elek kiadótulajdonosok könyvnyomdájához (nagy-debreczeni utcza 1551. szám) intézendők. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czime alatt keretnek beküldetni. Bérmentetlen levelek csak ismertt kezektől fogadtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségére küldetnek viszsza. Hirdetési dijak: Minden négyszer halálozott petit-sor egyszer közlése 5 kr ; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyegdij fejében, minden egyes hirdetés után 30 kr fizettetik. A nyílttéri közlemények díja soronkint 15 krajezár. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére kiadó-hivatalunkban (nagy-debreczeni-utcza 1551. szám); továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten. Haasenstein és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is. Horn & Comp által Hamburgban. Előfizetési föltételek: postán vagy heyben házhoz hordva: 1885-diki országos általános kiállítás. (Vége ) Czélja továbbá e kiállításnak, hogy a művészetnek és tudománynak az iparosra és technikára való alkalmazását és annak ez irányban való általános és részletes befolyását nemcsak feltüntesse, de sőt az e befolyás nyomán itt-ott keletkezett gazdasági változásokat, a czikkek értékére, az elárusításra és kereskedésre vonatkozólag is tisztán kimutassa; továbbá, hogy az ország mezőgazdasági, állattenyésztési, bányászati és erdészeti viszonyait szemlélhetővé tegye; végre, hogy az ország egyes vidékeit, termelő és előállítási képességükről felvilágosítsa, úgy az ennek folytán netalán keletkezhető kezdeményezéseket támogassa, a fejlesztésre és támogatásra méltó és szükséges iparágak felvirágzását előmozdítsa s átalában, helyezett bizalmat és hitet, minden hogy a jövőbe körben megerősítse. E czélok előmozdítása tekintetéből az anyag és kézműtani (technológiai) feldolgozás szerint rendezendő csoportokban, a kiállítás lehetőleg teljes és áttekinthető képet fog nyújtani: a gazdaság, erdészet és bányászat állapotáról, az illető iparűzésről s annak rendelkezés alatti eszközeiről, a nyersanyagoktól kezdve a legtökéletesebb műipari részletekig Elvárják tehát a nemzet és ország ipari érdekei, hogy Magyarország közönsége, a termelés minden ágában élénk részt veend az 1885-ik évi kiállításon. A kiállítási országos bizottság a felhívás végén egy nagy fontosságú kérelemmel fordul a kiállítani szándékozó közönséghez. „A kiállítás sikerének — mondja ugyanis a felhívás — valamint abból az országra háramlandó anyagi előnyök érdekében, kérjük a kiállításban résztvenni szándékozókat, hogy a gyakorlati működést tartsák szem előtt, hogy arra igyekezzenek, miszerint iparunknak és gazdaságunknak életrevalóságát, gyakorlati értékét és használhatóságát ismertessék meg, s ne kívánják egyes, szokatlan, rendkívüli, talán magában véve igen érdekes, de a gyakorlati életben kevésbbé elterjedt tárgyaknak kiállítását. Nem a rendkívüliségek és sajátlagosságok megismertetése fog hasznára válni az országnak és magának a kiállítónak, hanem az, ha be tudják bizonyítani, hogy állandó használható munkát tudunk előállítani, hogy gondosan ápolt, egészséges és messze távolba is elszállítható ipari és gazdasági terményeinkkel kiálljuk a versenyt!?“ Igen valószínű, és ez csak emelni fogja a kiállítás értékét, hogy az ország vagyonosabb osztályai iparkodni fognak iparosainknál oly megrendeléseket tenni, melyek egyrészt a kiállítás díszítését képezhetik, másrészt pedig iparosainknak alkalmat szolgáltatnak versenyképességük kimutatására. Szükséges továbbá, hogy az országos kiállítás ügyét, a magyar társadalom komolyan vegye, s mint ilyet minden lehető téren, uton és módon elősegítse. Alakuljanak az ország népesebb városaiban önkéntes bizottságok, vagy egyletek, amelyek feladatul tűzzék ki maguknak: a) a kiállításra készülő szegényebb sorsú, de tehetséges iparosok segélyezését; b) a kiállítás megtekintésének könyvvé tételét az iparos segédek részére; c) az iparosok és gazdák felvilágosítását a kiállítás fontosságáról és jelentőségéről, hogy minél többen s minél jobb tárggyal járuljanak a kiállítás emeléséhez, stb. Szóval tegye magáévá e kiállítás ügyét minden hazafi s kövessen el mindent annak érdekében. A kiállítandó tárgyak bejelentésére határidőül folyó évi deczember 31-e tűzetett ki. Részletes felvilágosítások és értesítések egyelőre az 1885. évi budapesti általános kiállítás országos bizottságánk hivatalos helyiségében (Budapest, Ferencz-József-tér 6. sz. a.), majd később Aradon, Brassóban, Budapesten, Szegeden, Debreczenben, Nagy- Váradon, Fiuméban, Kassán, Kolozsvárt, Miskolczon, Pécsett, Pozsonyban, Sopronban és Temesvárt alakítandó kerületi kiállítási bizottságoknál, s végül a Budapesten, valamint a megjelölt városokon kívül, iparilag jelentékenyebb helyeken felállítandó helyi kiállítási bizottságoknál szerezhetők. — in. — Szabolcsmegye évnegyedes gyűléséből. (Május hó 29.) Főispán ur őméltósága röviden üdvözölvén a gyűlést, a tárgysorozathoz képest, az alispáni jelentés felolvasása vétetett foganatba. Mielőtt azonban a tulajdonképeni jelentés részletei előterjesztettek volna, jelentést tevő alispán ur a megyének Kossuth Lajos hazánk nagy fii születésének 80-adik évfordulója alkalmából, a rendültetlen hazafihoz intézett üdvözlő feliratára adott nagybecsű választ kéri felolvastatni. Az alispán urnak e tapintatos eljárását a közgyűlés éljenzéssel fogadta. Gaál Elek előbb a megye üdvözlő feliratát óhajtja felolvastatni és azután a választ. Rövid vita után Gaál Elek indítványa, amennyiben a válasz az üdvözlő feliratra különben is reflektál, egyszerűen elejtetett s Bégányi Ferencz főjegyző elolvasta Kossuth Lajos válaszát. A választ a gyűlés felállva hallgatta végig, több passusát lelkesen megéljenezvén. A hazaszeretet tüzétől ragyogó válasz felolvasása után, hosszantartó éljenzés közt a bizottság tagjai ismét elfoglalták helyeiket. Minthogy eme választ e lap közelebbi száma egész terjedelmében hozta, ezúttal azzal nem foglalkozunk. A csend beállván, Mezősy László veterán hazafi emelt szót, s rövid, de kegyeletes visszaemlékezés után indítványozza, hogy miután a nagy hazafi eme sajátkezűig irt örökbecsű levele csak egyszerű papírra van írva, az országos könyvtárak és levéltárak példájára, érczből készült szelenczébe zárva javasolja azt a megyei levéltárban elhelyeztetni; amennyiben pedig e nagy fontosságú levél nemcsak nekünk, akik itt most e teremben vagyunk, íratott, hanem Szabolcs megye összes közönségéhez, legalább 1000 példányban nyomassák ki és küldessék szét a megyében. Gaál Elek nemcsak kinyomatni és szétküldetni, de a mai napról felveendő jegyzőkönyvbe szóról-szóra bevezettetni indítványozza. Főispán mindkét indítványt helyesli; csupán csak arra kéri a közgyűlést, hogy a válasz kinyomási költségei aláírás útján fedeztessenek , nehogy a megye pénztárának igénybevétele által, a különben kifogás alá nem jöhető kegyeletes eljárás, kényszerszínezetet öltsön magára. A főispáni javaslat helyesléssel fogadtatott s elhatároztatott, hogy a kinyomási költség aláírás utján hozatik össze. Ezután az alispáni jelentés egyes részei olvastattak. Hosszas és komolyabb vitára nyújtott alkalmat az alispáni jelentésnek a halandósági viszonyokra vonatkozó része, ami a bizottság több tagjára nézve nagyon aggasztó hatással volt, s épen ezért több palliatív javaslat tétetett a feltűnően kedvezőtlen színezetű halandósági viszonyok enyhítése céljából. Szesztay Károly a halandóság aránytalanul magas számának okát abban találja, hogy a községi orvos urak nem kellő buzgalommal járnak el hivatalos kötelességük teljesítésénél; miért is utasittatni kéri a községeket, illetőleg a szolgabirákat, hogy az orvos uraknak a községekben való megjelenéséről minden hóban tegyenek jelentést az alispáni hivatalhoz. Harsányi Menyhért: a nagy halandóságok forrását azon körülményben találom, hogy a betegek nem veszik be rendesen az orvosságot. Az orvosok eljárását nem gyanúsítom. Az egyedüli óvszert e tekintetben abban látom, ha minden szolgabírói járásban egy kórházat rendeznénk be társadalmi úton. E czélból egy bizottságott kérek megbízni a tervezet elkészítésével. Gaál Elek. Harsányi indítványát támogatja , de azt nem találja helyén valónak, hogy a választott tisztviselő kötelességének teljesítésére serkentessék. Szesztay nézetét hasonlóképen osztja azzal az eltéréssel, hogy az orvosok utasittassanak, községeikben minden két hóban megjelenni s arról az alispáni hivatalhoz jelentést tenni. Bleuer Miklós visszautasitja Szesztay Károly vádját s a halandóság nagy számának okául, a népnevelés hiányos voltát s a gyógyszerek drágaságát hozza fel. Lukács Ödön: E kérdés elég fontos arra, hogy foglalkozzunk vele. Tagadhatlan, hogy az e tárgyban itt felhozott okok mind közreműködnek a népesség apadásánál. De azért nem látom át, miért ne mondanánk ki, hogy az orvos urak pontosan teljesítsék kötelességüket. Ebben én sérelmet nem látok. Ami a megtámadott népnevelést illeti, a tekintetben nincs okunk aggódni. A tanítóképezdében az egészségügy köteles tantárgyképen tanittatik _ Pártolom Harsányi indítványát. Meskó Pál a nagy hajlandóság okául igen helyesen a nép vagyoni jólétének hanyatlását hozza fel. Ahol az anyagi jólét — mondja szóló — hanyatlik, ott a nép nem szaporodik. Harsányi indítványát pártolná, ha a nép vagyonosabb volna. Ez nem lokális baj, hanem országos kalamitás. A baj országos lévén, a megye csak palliatív szereket nyújthat a sebre, de gyökeres orvoslással nem járulhat hozzá. Szaló szerint a járási kórházakat, a mai kedvezőtlen anyagi viszonyok közt, társadalmi úton sem lehet létesíteni. A kórházak az általános okokat magukban el nem bánthatják. A megye tegyen meg hatáskörében mindent az egészségi viszonyok érdekében. Igyekezzék érvényt szerezni a föld alatti lakások (putrik) ellen már korábban hozott határozatának. Ezzel is egy nagy ok lesz elhárítva. Zoltán János alispán a felolvasott népmozgalmi adatokat nem találja oly kedvezőtleneknek, mint aminőknek azt itt sokan feltüntetni akarják. 1882-ben a megyei lakosság száma 500 lélekkel szaporodott. Ha e szám évről-évre ily arányban emelkedik — mondja szóló — nem lehet okunk Magyarország népességi állományának jövője felett kétségbeesnünk. Szoboszlay József helyesli Szesztay indítványát. A járási kórházak felállítását kivihetetlennek találja. Szólottak még a tárgyhoz Dózsa József, Miklós László, Kállay János, Harsányi Menyhért, Gaál Elek és Pilissy László. Határozatképen főispán ur őméltósága kimondja, hogy Szesztay Károly indítványa elfogadtatik ; az orvos urak utasitandók lévén, hogy hivatalos látogatásaikról időnkint jegyzőkönyvet vegyenek fel s azt az alispáni hivatalhoz terjeszszék be. (Folyt kör) A tavasz. Szendergő álmából életre kelt a nagy természet. Mint tetszhalott, melyet mély varázs-álom tart zsibbasztó ölében, a pihenés után léteire ébred, úgy bontakozott ki a mindenség, a télnek fagyos koporsójából. Kihaltnak látszott az élet mindenütt, hólepel terült a földre, a nagy halottra, felette ridegen borongott a bús enyészet sötét képe. Ha az ember, ki hajlékának magányában a családi vagy társaságos együttlét örömében találhatott meddő gyönyört, most kilép a nagy természet regényes templomába, fölemelő tudata elragadó elvet támaszt kebelében. Nincs toll, mely képes volna hűen leírni ; nincs nyelv, mely képes volna hűen elbeszélni a természet nagyszerűségét, pompáját. Megszégyenül az ünnepelt festő ecsete a halmok legegyszerűbb virága előtt. A tavaszi ég szelíd kékje, melyen a nap égő tányérja ragyog, barátságosan hintve éltető sugarait a legkisebb fűszálra úgy, mint a fejét magasra emelő minden résszel bátran daczoló óriás tölgyre, elragadja a komoly szemlélőt. Nem tudom mikor szebb az ég, akkor-e, midőn homály nélküli űrében csillagok milliárdja ragyog a hold bágyadt fényével ; vagy akkor, midőn komor, sötét felhők borítják el, melyek reszkettető dörgéssel szórják czikázó villámaikat, hogy a tűzkigyó pillanatnyira bevilágítsa a sötét éjszakát; avagy akkor, midőn a nap megtört sugarai mérhetlen szivárványt rajzolnak arra?! Ha szép a menny, melyet hivő lelkek phantásiája képzel, szebb a föld, tavaszhimzette díszöltönyben. äW“ Mai számunkhoz egy negyed ív melléklet van csatolva. "ÄS