Nyírvidék, 1891 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1891-11-15 / 46. szám
,.iv YíRV 1 DÉK." A boldogultnak halt tetemei f. hó 14-én délután 2 és fél órakor fognak az ágost. evang. egyház szertartása szerint, búzatéri lakásából (13. szám) a vasút melletti sírkertben örök nyugalomra tétetni. Nyíregyháza 1891. évi november hó 12 én. Áldás és béke lengjen hamvai felett! — Alólkoztak ugy a magunk, mint számos rokonaink nevében is fájdalomteli szivvel jelentjük : a leghűségesebb hitves, a legjobb anya, nagyanya, dédanya, anyós, testvér és rokon Weisz Ábrahámné szül. Hartstein Bell életének 69 ik, boldog házasságának 50-ik évében, hosszas szenvedés után folyó hó 8 án történt gyászos kimultát. A megboldogultnak hűlt tetemei a balkányi izr. sittkertben folyó hó 9-én délután 3 órakor adattak át az örök nyugalomnak. Szakoly, 1891. november hó 9-én. Béke lengjen hamvai fölött! Weisz Ábrahám férje Weisz Lipót és neje Kandel Sára, Weisz Fáni és férje Weiszhaus Gyula, Weisz Czeczilia és férje Dr. Fleischner Samu, Weisz Ignácz és neje Fried Róza gyermekei. Harstein Rézi és férje Reichman Éliás, Harstein Ignácz, Kemény Dávid és neje Brandt Fáni testvérei. Weisz Jolán és férje Klár Andor, Weisz Ferencz, Weisz Irén és férje Ehrenreich Sándor, Weisz Boriska, Weiszhaus Izabella, Weiszhaus Frigyes, Weiszhaus Jenni, Fleischner Anna, Fleischner Károly, Kohn László, Weisz Mariska, Weisz Sándor unokái. Klár Margit, Klár Miklós, Klár Ilona, Klár Mariska dédunokái. — Barbi Alice korunk legkitűnőbb énekesnője, mint nyílt téri rovatunkból olvasható, jövő deczember hó 15-én a főgimnázium tornacsarnokában egy hangversenyt fog megtartani. Sietünk ezen művészi tekintetben páratlan fontosságú eseményre olvasóink figyelmét felhívni. Lapunk zártával futva magunk is ennek tudomására csak röviden jelezzük, hogy az uralkodók által ugyaiiiver mint rendjelekkel kitüntetett művésznő a Pattik és Luccák fényét teljesen elhomályosította s ma, mint egyedül ragyogó csillag uralkodik a dalművészet egén. Kíséri játékát az Albion ködös honában, mint legelőkelőbb művésznő ismert a ragyogó szépségével s briliáns játékával mindenkit elragadó zongora művésznő: Miss Miry Wurm, ki önálló zongora piéceivel fogja az est sikerét emelni. Hogy tetemesen reducált számú helyek olvasóink részére hozzá aférhetők legyenek, okvetlenül szükséges a jegyek sürgős előre való beszerzése, melyek kaphatók,hirdetésünk szerinti árakban, Ferenczi Miksa könyvkereskedésében. — Kömley Gyula színtársulata e hó 21-dikén, szombaton kezdi meg előadásait városunkban, a központi vendéglő emeleti nagytermében, melyet az igazgató nagy költséggel teljesen renováltat s uj kijárással is ellát. Mint halljuk, idáig is már igen sokan s városunk legelőketbb családjai bérletet váltottak s igy remélhető, hogy késői szini saisonunk igen élénk lesz, annál is inkább, mert a repertoire sok és jeles újdonságokban fog bővelkedni. — Vasúti összeütközés. Folyó hó 12-én Tarczal mellett két tehervonat összeütközött, még pedig oly erővel, hogy mindkét vonat lokomotivja tetemes sérüléseket szenvedett. Emberéletben kár nem történt. — Helyreigazítás. Lapunk legutóbbi számában, a 14. cs. és kir. huszárezred tisztikara tiszteletére rendezett bankettről szóló tudósításunkban tévesen van jelezve, hogy dr. Meskó László v. t. ügyész Somogyi Gyula kir. közjegyzőre emelt poharat, mert dr. Meskó Somogyi Gyulához szólva, a 14. cs. és kir. huszárezredet éltette. — Favágók megrendszabályozása. Sztárek Ferencz rendőrkapitány a favágók ellen fölmerült számtalan panasz folytán elhatározta, hogy a legközelebbi képviseleti gyűlésen javaslatot terjeszt be a favágók megrendszabályozására. A szabályzat értelmében mindenki ki favágással akar foglalkozni, köteles lesz a rendőrségnél ezt bejelenteni, ahol nyilvántartást fognak vezetni. A szabályzatba meg lesznek állapítva azon díjak is, melyekért kötelesek lesznek favágóink a felvállalt munkát elvégezni. — Szökött katona. Boglyárcsik András ujonczhuszár a 14-ik cs. és kir. huszárezrednél e hó 9-én este megszökött a kaszárnyából. A rendőrség elfogta a Szekeres-bokor tanyán s átszolgáltatta a katonai hatóságnak. — Megcsípett orvvadászok. Kulcsár,Károly lovas rendőr biztos engedély nélküli vadászásban érte a héten Báqszki Márton, Pokoráczki József és Kovács Mihály Fába puskásokat, s fegyvereiket, melyeket előle a föld alá kaparva akartak elrejteni, elkobozta. Egy csapat intelligens külsejű férfit tolonczolt el a napokban a rendőrség vasuton illetékes községeikbe. Amerikába akartak kivándorolni az iletők, de nem szerezték meg ehez a szükséges bizonyítványokat. Debreczenben az állomásnál föltartóztatták őket s átkísérték Nyíregyházára, ahonnan aztán továbbították őket. A nyíregyházai dalegylet f. hó 8-án tartotta évi rendes közgyűlését, mely egyszersmind alakuló közgyűlés is volt, amennyiben az eddigi szokástól eltérőleg nem két, de öt évre 28 működő taggal ismét megalakult. Az egylet tisztviselői: Bencs László elnök, Bogár Lajos alelnök, Orsovszky Gyula titkár, Novák Gyula pénztárnok, Fábry Béla szertárnok, kik egyhangúlag lettek megválasztva. Az állandó bizottság tagjai pedig, titkos szavazás útján a következők lettek: Huszty József, Valent András, Csécsy Sámuel, Stoffan Lajos, Bencs Pál, Virág József, Szabó Endre és Macsánszky Lajos. Az egylet beléletére nézve kiváló fontosságú intézkedése volt még a közgyűlésnek, az eddigi hiányos ház és alapszabályok módosítására vonatkozó javaslat elfogadása, továbbá a karnagyi állás rendszeresítése. Ezen állásra pályázott két egyén: Szánka Antal karmester és Santroch Alajos zenetanár, Kik közül a közgyűlés kitűnő működési bizonyítványaira való tekintettel Santroch Alajost egyhangúlag megválasztotta. Remélhetjük tehát, hogy ez utóbbi intézkedés folytán dalegyletünk feladatához képest rendszeresen megkezdi működését s múltjához méltóan társadalmi életünkre jótékonyan ható nyilvános szerepléseivel mielőbb élvezetet nyújt. — A büd-szent-mihályi műkedvelők fényesen sikerült szini előadást tartottak e hó 7dikén. Az előadásnak nemcsak igen szép anyagi, de még nagyobb erkölcsi sikere volt. Szinre került Szigligetinek jeles népszínműve: „A czigányMagáról az előadásról a következő tudósítást kaptuk: Rózsi czigány leány (Deák Ida k. a.) volt az, ki a darabnak kimagasló drámai szerepében, oly hatást ért el, minőt csak nagy szinpadoktól várhatunk. Természetes, hogy a megérdemelt jutalom sem maradt el, egyik csokor a másikat zajos taps közepete érte ugy ő, mint atyjánál Zsiga czigány (Homolay Gyula urnái) Nincs az az ügyes színész — komikus — ki a vén czigánynak azt az eredeti alakját adja meg, melyet a szereplő, miért is jeleneteit zajos derültség kisérte. Ennek fia Peti (Peczek Sándor ur) gyönyörű dalait — tekintettel a jó hangra és az ezt kisérő ügyességre — többször megújrázták. Márton parasztgazda (Mészáros János ur) még csak ő állta meg helyét, midőn feleségével Rebekával (Deák Amália k. a.) a kitünően alakított nyelves menyecskével össze összejött. A menyecske leánya Évi (Vadas Erna k. a.) volt, kinek szerepébe szebb és kedvesebbet képzelni se lehetett. Jól kirukkolt Kurta nagygazda (Gyulay János ur) unokaöcscséért Gyuriért, (Komáromy Miklós ur) ki a szerelmes szerepben teljesen otthon volt; sikerült dalait többször ismételtették. Hát még a Ferke urasági hajdú (Szalai Béla ur) volt még csak a hetyke legény, ki Várszegi gazdag földesurfival (Lövendy Domokos ur) szerepüket a leghelyesebben fogták fel. A kisbíró és vőfély, (Maurer Armand ur) Sári, (Siller Jenni k. a.) Panni, (Kövendy D.-né urnő) Erzsi (Vadas Irén k. a.) a násznaggyal (Süttő Imre ur) az előadást csak sikerültebbé tették. — Halálos lórugás. Bukovinszki József helybeli talyigást e hó 11-dikén a Sima pusztai nagy laposon úgy fején rúgta a lova, hogy pár óra múlva meghalt. — Hasonló esetet jelentenek Bogdányból, ahol e hó 8-dikán délután Rosenbaum Mór kocsisát Porvízik Mihályt a ló szintén agyon rúgta. — Tűz. Nagy tűz volt e hó 8 dikán a Sima pusztai Messzelátó tanyán. Klár Károly bérlőnek csűrös kertjében támadt a tűz s 14 bazil szalmát s töreket elhamvasztott. A kár közel 3000 forint. — Öngyilkos csizmadiáné. Nagy Miklós kemecsei csizmadia felesége e hó 9 dikén jól bepálinkázott állapotában felakasztotta magát s meghalt. Minthogy a holttesten külső erőszak nyomai látszottak, orvos-rendőrileg felbonczolták s kitűnt, hogy az öngyilkos Nagy Miklósné végzetes tette végrehajtása előtt összeverekedett a cselédjével s ennek karma nyomai látszottak meg rajta. — Vasutak védszentje. Egy párisi abbé azon fáradozik, hogy társaságot alapítson a vasúti szerencsétlenségek ellen; nem valami biztosító, hanem imádkozó társaságot, mely a „Notre Dame de la Gare", vagyis „a vasúti szent szűz" nevet viselné. .Miért ne legyen a vasúton utazóknak ép ügyvédszentjök, mondja az abbé, mint a tengerészeknek, vagy a tengeri utasoknak?" Az év bizonyos napján misét mondanának a vasút védszentjének tiszteletére s az utazókat imakönyvekkel látnák el, melyből útközben imádkozniok kellene. A társulat tagjainak ezért évenkint bizonyos csekélyebb dijat kell majd fizetniök. Hogy ez a szer megvéd-e majd a vonatösszeütközések ellen, ezt a következmények fogják majd legjobban bebizonyítani. — ,,A Hét" 45. most megjelent száma ismét fényesen bebizonyította, hogy ez a lap mindegyre jobban tölti be hivatását, hogy a hét eseményeinek ha visszatükrözője legyen. Az aktuális érdekű dolgok egyre több tért foglalnak benne, ami a lap elevenségét nagy mértékben emeli. Ahhoz apró czikecskéi olyan gonddal, annyi finomsággal vannak megírva, hogy olykor egy-egy 40—50 soros apróság fölér egy novellával. A legújabb szám különösen gazdag ilyen apróságokban. Mutatványul közöljük ezekből a „Modern temetés” cziműt egyik kiváló belletristánk tollából. A Krónika után, mely a most Rómában összegyűlt bikekongesszus tárgyalásait persifllja, Iehár Gyulának egy fantasztikus novellája és egy „Nurmahal" czimü gyönyörű rajz következik. Verseket Keltai Jenő, Makai Emil, Báró Iiálmntitz József és mások írtak. Az irodalmi rovatban Palányi kötetének bírálata. A színházi rovatban: Gabányi Árpád .Pogány magyarok" czimü uj darabjának premierjével foglalkozik. Rengeteg olvasni való van összehalmozva azon a sürün nyomatott 16 oldalon, melyet „A Hét* hetenkint közöl. Melegen ajánljuk olvasóinknak. „A Hét* szerkesztősége és kiadó-hivatala, szállás változtatás következtében, most az Erzsébet körúton 6 szám alatt van. „A hét előfizetés ára: évnegyedre 2 frt 50 kr, félévre 5 fit, egész évre 10 frt. Mutatvány számokat kívánatra ingyen és bérmentve küld „A Hét liadóhivatala VII. Erzsébet* körút 6. Előleges szini Jelentés! Tisztelettel értesítem Nyíregyháza város m. t. közönségét, hogy színi előadások tartására engedélyt nyertem és előadásaim sorozatát elsőrendű dráma, vígjátéki, népszínmű és operette társulatommal november hó I ik felében megkezdem. N. é. közönség! Mindent elkövettem, hogy Nyíregyháza város m. t. közönségének műigényeit kielégíthessem és társalomat a közönség műigényeinek megfelelőleg szerveztem. Azon reményben kezdem meg működésemet hogy a ra. t. közönség áldozatkészségemet méltányolni fogja és engem b. pártfogásával tüntet ki. Szinre kerülnek a budapesti színházak legkiválóbb újdonságai u. m. Nagymama, Öröktörvény, Apósok, Megboldogult, Fenegyerekek, Feneleányok, Szegény Jonathán, Szép Ileléna, Madarász, Kanári herczegnő, Elektra, Ideges nők, Huszárszerelem, Virágfakadás, Náui, Sári néni, Végrehajtó, Czigánybáró, Ripp-Ripp. Bérletár 15 előadásra: Oldalszék és első rendű zártszék 10 frt. 50 kr. Másodrendű zártszék 7 frt. 50. kr. A bérletek eszközlése végett személyesen teszem tiszteletemet. Tisztelettel kérem a n. é. közönséget, becses pártfogásával kegyeskedjék engem kitüntetni, hogy a magam elé tűzött czélnak becsülettel megfelelhessek. Társulatom névsora. Nők: Parczel Mari operette és népszínmű primadonna, Tornay Fancsi operette coloratur énekesnő, Kalocsa Róza fiatal hősnő, drámai szende, Dombainé Róza drámai szende, Wéber Ferike naiva, Szécsi Boris segéd énekesnő és naiva, Benedek Gyuláné soubrette és társalgási színésznő, Kovács Laura drámai és társalgási színésznő, Györgyffyné P. Erzsébet drámai anya, Kimleyné Erzsi társalgási és énekesnő, Kovács Gusztávné drámai anya, Lázár Róza, Várdai Hermin, Kecskemétiné Anna, Raskó Ernesztia segéd színésznők és kardalosnők. Férfiak: Kömley Gyula operette buffo (igazgató, operette rendező), Benedek Gyula hős szerelmes bonvivant (művezető rendező), Tóth Antal drámai hős jellemszínész, Bodrogi László komikus, kedélyes apa, Torontáli Dénes operette, bariton népszínmű segédénekes, Kiss Sándor operette és népszínmű énekes, Dombai Mihály szerelmes és jellem színész, Bihary Zoltán karmester, Bajkai József súgó, Molnár Elemér, Pálfi Bertalan, Eöry Béla, Kecskeméti M. segédszinészek és kardalosok. 1 kellékes 2 segéddel 1 ruhatárnok. Tisztelettel Kömley Gyula színigazgató Csarnok. A levágott láb. (Zschokke.) 1872. őszén, Thevenet Lajos, Calais csodaorvosa egy anonym levelkét kapott, melyben felkérik hon a következő napon okvetlenül jöjjön el műszereivel Thevenet akkori időben mint maga nemében legügyesebb ember volt ismeretes; és nem is volt feltűnő"ha őt a csatornán túi Angolországba el el hívták. Egy időben a katonaságnál volt alkalmazva, honnan némi durvaságot örökölt de egyszerű, jó szive miatt mind a mellett szeretni kellett őt. Thevenet csudálkozott az anonym levélkén. Idő és óra és vidék a legnagyobb pontossággal meg volt benne jelölve, hol és mikor várják őt, de mint fentebb említettük, hiányzott az aláírás. — „Banyára lóvá akarta tenni valaki." gondolá és nem ment. Három nappal ezután egy újabb meghívást kapott de még sürgetőbbet, megtoldva még azzal, hogy holnap 9 órakor egy kocsi fog érette menni, mely őt elhozza. És valóban másnap, midőn a toronyóra kilenczet ütött, egy nyitott fogat jelent meg háza előtt. Thevenet nem vonakodott tovább, hanem felült. Még az ajtónál kérdezte a kocsistól: „Hová fogsz engem vinni ?* „I ara not concerend", mi körülbelül azt jelenti, amit nem érzek, az nem melegít. — Ördög vigye, tehát angol — gondolá Thevenet. A fogat végre megállott a nevezett háznál. „Kihez menjek? Ki lakik itt? Ki a beteg?" kérdezé Thevenet a kocsiról, mielőtt még kilépett. De ez az előbbit felelé, míg az orvos ugyanazt gondolá magában. Az előszobában egy csinos, körülbelül 28 éves fiatal ember fogadá, ki őt egy nagy terembe vezette. Kiejtése elárulta, hogy a fiatal ember angol; Thevenet tehát angolul beszélt hozzá. — Ön hivatott engem? kérdé a csodaorvos. — Én uram és nagy köszönettel tartozom fáradságáért. Helyezze ön nyugalomba magát és ha tetszik némi erősítőt magához venni operáczió előtt, szolgálhatok csokoládéval, kávéval, borral. — Mutassa ön meg először nekem a beteget Sir. Meg kell néznem a sebet, hogy vájjon szükséges-e operálni. — Nagyon szükséges, Thevenet úr. Foglaljon helyet Nekem bizalmam van önhöz. Hallgason ön meg engem Itt van egy erszény 1000 guinevel, ezt ígérem én önnek fizetésül. Ellenben, ki vonakodik ön kérésem teljesíteni, látja ön ezt az erősen töltött pisztolyt. Ön hatalmamban van Thevenet ur. — Sir, én nem félek pisztolyától. De tudnom kell mit kiván tőllem. Csak ki vele minden kerülő nélkül. — Önnek le kell vágni a jobb lábamat. — Teljes örömmel, Sir és ha ugy akarja még a fejét is egyúttal. De ha jól látom, lába teljesen hibátlan. Ön olyan ügyesen szaladt fel elébb a lépcsőn mint egy kötéltánczos. Mi baja lábának ? — Semmi én akarom, hogy hiányozzék. — Sir, ön bolond. — Az ne aggassza önt, Thevenet úr! — Hát mit vétett az a szegény láb? — Semmit, de elhatározta ön magát lábamat levágni ? — Sir, én nem ösmerem önt, de húzzon ön előbb bizonyítványt ép eszéről. — Thevenet úr, akarja ön kérésemet teljesíteni? — Rögtön Sir, mihelyt csak alapos okát adja annak, hogy miért akarja magát megcsonkíttatni. — Én most azt nem mondhatom meg önnek — talán egy év múlva igen. De fogadjunk uram, hogy akkor ön is igen nemesnek fogja tartani, hogy ezen lábamtól szabadulni óhajtottam. — Én nem fogadok addig, míg meg nem mondja nevét, lakhelyét, foglalkozását. — Jövőben mindezt meg fogja ön tudni. Most nem De tartson ön addig is becsületes embernek. — Egy becsületes ember nem fenyegeti orvosát fegyverrel. Nekem köteleségeim vannak még önnel idegennel szemben is. Ön nem kényszeríthet még fegyverrel sem, de hát ha egy ártatlan családapa gyilkosa akar ön lenni ? ám tessék. — Jó Thevenet ur — mondá az angol és leeresztő a fegyvert — nem lövöm önt agyon de mégis kényszeri ́teni fogom arra, hogy lábamat levágja. Amit ön nem akart megtenni szívességből, vagy a golyótól való félelemből, ezt megfoja tenni könyörületből. Én egy lövéssel széttöröm lábamat, még pedig az ön szeme láttára. És az angol leült térdének tartva a pisztolyt. Thevenet úr fel akart ugrani, hogy elfordítsa a fegyvert. „Ne mozduljon — kiábá az angol — mert különben megnyomom a ravaszt. Csak arra kérek feleletet, nagyobbítani és hoszabbítani akarja e a fájdalmat. — Sir, ön ostoba. Ám legyen kívánságom. Levágom az elátkozott lábát. Minden elő volt készítve a vágáshoz. Ekkor az angol rágyújtott pipájára és megesküdött, hogy egy jaj, sem fog hallatni a műtét alatt. És az angol megtarott