Nyírvidék, 1895 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1895-04-21 / 16. szám

Melléklet a „Stfyirvidék" 1895. 16-ik számához. Felhívás. Felkérem mindazokat, kik az 1896-iki ezred­éves országos kiállítás kertészeti csoportjában, illetőleg az időleges kertészeti kiállításban tény­leg részt venni óhajtanak, hogy a vonatkozó bejelentési ivek átvétele végett, — mik hivata­talomban bármikor rendelkezésre állanak, — intézkedni szíveskedjenek. Nyíregyházán, 1895. április 16. Kállay András, főispán, mint a kiáll. he yi kiz. elnöke. Megyénk népének szaporodása. Az országos m. kir. statisztikai hivatalnak kimu­tatása szerint, e lefolyt évtizedben megyénk népének szaporodási viszonyai tetemesen javultak. Honnan ered ez az örvendetes eredmény? Ha a véletlenséget kizárjuk — ami statisztikánál éppen nem szerepelhet—akkor szerény nézetem szerint, ha az okot fürkésztük — csak következőben találhat­juk annak megfejtését: 1. A talaj javítása. Örvendetes tapasztalat, hogy a­hol ezelőtt tíz évvel csupa sápadt, beteges kinézésű elsoványodott embereket láttunk, most, mióta az álló­vizeket levezették, sokkal egészségesebb, erősebb, jó táplált egyéneket lehet látni. A meghonosult posványláz varázsképpen tűnt el, tehát a talaj javítása s annak kapcsán a tisztább levegő, jó ivóvíz — első­sorban fő­tényezők megyénk szaporodásánál. Nem kevésbbé jó befolyással van. 2. A szeszes italok árfelemelése, mely által kevesebb az iszákos emberek száma, s a megkeresett pár kraj­czárját táplálékra fordíthatja a pórnép! 3. Tetemesen szaporodott továbbá népünk avval is, hogy más megyékből sokan bevándoroltak és letele­pedtek. A­mi pedig a kimutatás I­­ik pontját, t. i. a zsidó törvénytelen gyermek­ek száma szaporodását illeti­ azt kö­vetkező okban találom megfejtve, t. i. a törvény szigorú ellenőrzése a házasság­kötésnél. Ennek magyarázata az, hogy a zsidótörvény megengedi­­ magától értetődik sürgős esetekben, mint háború idején, egyik vagy másik fél súlyos betegsége, vagy más országba távozása hogy ha az egybekelés ünnepélyesen a rabbinás előtt­, előtt nem történhetne, a vőlegény tanuk előtt kijelenti, hogy ő ezt a nőt feleségül veszi és e nyilatkozatát avval erősiti meg, hogy menyasszonya ujjára a jegy­gyűrűt rátolja — ily egybekelés a zsidótörvény előtt, törvényes aktus, és az egybekelőket mint férj és nőt tekinti, de nem az állam törvénye előtt, mely ily egy­bekelésről mit sem tud és e házasságból eredő gyer­meket, törvénytelen ágyból származékul tekinti! A lefolyt évtizedben Galicziából és Lengyelor­szágból számos zsidó család bevándorolván, itten le is telepedtek. Már ezek gyermekeinek a törvényes egy­bekelés felette nehéz — majdnem lehetetlen, mert az egybekeléshez szükséges okiratok megszerzése sok fá­radságba, utána járásba és pénzáldozatba ke­rülne, de sok esetekben lehetetlen is­ s igy nem maradt más hátra, mint tanuk előtt egybekelni — keveset törődvén avval, hogy gyermekeik törvénytelenek lesznek. Szerintem igy szaporodnak a törvénytelen gyer­mekek a zsidóknál. Braun Fülöp, orvos, van, hogy egy huszár szivét nem tölti be súlyos aggo­dalommal ez az egész kalaphistória. Énekelt és nézett. Nézte azt a formás termetű, zokogó szép özvegyet. Valami mély érzés furakodott szívéhez a legénynek. Sajnálta a keservesen siránkozó Bébit , úgy szerette volna vigasztalni, elmondani neki, hogy feledj­e a föld alatt levőt, mint ő fogja feledni az eltemetett kalapját. Másat fog ő venni a helyett, tegyen úgy a Rébi is, kerítsen egy másat. Aligha el nem is mondta ezt később Komló Pista a szép Robinak, mert hát többen látták, mikor el-el­látogatott a házához. Meg lett füvelve a legény, mintha az elteme­­tt kalapja valami titkos varázslat hatalma alatt hullott volna Ujjas András sirjába, ugy összeforrt e gondolattal szive, hogy valahányszor kalapjára gon­dolt, menten oda termett elébe a szép özvegy tejfehér arcza is. A falu népe kacsagta ugyan sokáig, hogy mimódon temették el a kalapját Ujjas Andrással, de bánta is azt Komló ! Kiszolgált huszári mivoltában felemelkedett holmi közönséges halandók felfogásán. Egy hónap múlva aztán, hogy Ujjas Andrást el­temették, ismét felkereste Bébit. — Bébi te! — szólt hozzá. — Ha már a kalapo­mat eltemették az uraddal, te meg temess el engem forró szivedbe! . . . Hogy mit felelt reá a szép özvegy, én biz nem tudom, elég az hozzá, hogy két hónap múlva azután, hogy Ujjas Andrást eltemették, a falu népe méltó cso­dálkozására, már a szép Csutkás Bébit Komló Pistáné­nak titulálták. A vén bakter találkozott vele egyszer az utczán. Vizet vitt két korsóval a Tiszáról. Nem volt már bána­tos, sőt derűs öröm ragyogott telt arczulatján. — No ugy­e mondtam! — szólt a vén ember. — Miért is tudtál ugy epekedni az András után ? . . . Elpirult a Bébi és gyorsan elsietett a vén ember pirongató szavai elől. Az meg nézett utána, gúnyos mosol­lyal és ka­czagva mondá: — Hehehe! Asszony bánat, pipafüst! Mondjuk utána mi is! Szini Péter. Színház. Május 1-én kezdi meg nálunk előadásait Tiszay Dezső, a debreczeni szinház igazgatója. Pár nap óta már kifüggesztette és szétküldötte előleges jelentését, mely egész terjedelmében ekként hangzik: Színházi jelentés! Mély tisztelettel van szerencsém Nyíregyháza város és vidéke nagyérdemű közönségét értesíteni, miszerint jelesen szervezett debreczeni társulatom­ és saját zene­karommal előadásaim sorozatát a városi színházban szerdán, 1995. évi május hó 1-én megkezdem. Színtársulati név­sor: Igazgató-művezető: Tiszay Dezső. Rendezők: Tapol­czay Dezső, Krémer Jenő. Karnagy: Znojemszky Gyula. Zenekarigazgató: Schauer József. Titkár: Bende Ödön. Igyelő : Váradi Albert. Súgó: Dorcsay József. Pénztárnok­nő, özv. Cserniné Mária. Nők: Bajnóczy Valéria, naiva és soubrette. Bogyó Ilona, szende és társalgási. Cserni Berta fiatal hősnő és társalgási. Galyasi Paula operette énekesnő. Kiss Irén sálon komika és társalgási. Lubrincz Júlia anyaszinésznő. Lo­csarekné Gizella com­ica, Margó Zelma,­ operett és nép­színmű énekesnő. Ruzsinsky Ilona operett és népszínmű énekesnő. Tiszayné Ilona operett és népszínmű énekesnő. Borcsainé Erzsi, Bárdos Irma, B. Fürst Róza, Csepregi Emma, Csepregi Irma, Kovács Fanni, Takács Jolán, Takácsné Lenke, V. Sándor Mari, Várnay Lenke kardalosnők és szegédszinésznők. Férfiak: Haday Sándor, operett, bariton és nép­színmű énekei. Klenovits György, szerelmes és jellem. Kr­­émer Jenő, komikus és társalgási. Németh János, operette és opera tenorista. Rózsahegyi Kálmán, naturburs. Szathmáry Lajos, szerelmes és társalgási. Sándor Emil, jellem és apa. Püspöki Imre, boutfo és apa. Tapolczai Dezső, bonvivant és jellem. Tiszay Dezső, boutfo és jellem komikus. Várady Albert társalgási. Debreczeni La­jos, Izsó Miklós, Kozma Pál, Nádasy József, Nagy Jó­zsef, Németh József, Szabó Sándor, Takács József, Vank István, Virág Antal, kardalosok és segédszínészek. Zenekar: Schauer József, Silbert Leó, Wiener Károly, Reinhardt János, Brunello Viktor, Keller Venczel, Rehák Venczel, Weinbaum­ Christián, Klupp Adolf, Zora Viktor.­­ Műszaki személyzet: Martiny Lajos fodrász, Hellvigh Albrecht festő, Baksay Lajos ruhatárnok, Kun András díszmester 2 segéddel, Nagy Sámuel szertárnok 2 segéddel, Kállay Mihály szereposztó. A színidény alatt ugy a hazai mint a külföldi iro­dalom legujabb és legjelesebb termékeit csínnal kiállított és szabatos előadásokban lesz szerencsém színre hozni, hogy a már szerzett elismerést még nagyobb mértékben kiérdemelhessem. Bérlet árak: Idény bérlet: 40 előadásra : Páholy 160 frt. Támlásszék és erkély I-ső sor 40 frt. Kis bér­let 20 előadásra: Páholy 90 frt. Támlásszék és erkély I-ső sor 20 frt. A bérlet eszközlésével és a bérlet pénzek átvételé­vel — ellen-nyugta mellett — Bende Ödön színházi tit­kár bízatott meg, ki még e hó 23-dikán a nagyérdemű közönségnél tisztelegni fog. Nyíregyháza, 1895. április hó 15-én. Kiváló tisztelettel Tiszay Dezső, a debreczeni szinház igazgatója. ÚJDONSÁGOK. 21-én — A vármegye közigazgatási bizottsága e ha rendkívüli gyűlést tart, melyen az 1893—1894. évi közúti pénztári számadást fogja tárgyalni a bizottság. — Az ápril­­-iki gazda-gyülés lefolyásáról lapunk múlt számában közzétett közleményünket s abban a fő­ispán ur ő méltósága nyilatkozatára vonatkozókat, a nyert információk alapján a következőkben kívánjuk rektifikálni: ugyanis a főispán ur elösmervén a gazda-kongresszus czéljának üdvös voltát s üdvözölvén a kongresszus esz­méjét, mint olyat, mely az állam agrár­politikájának meg­felelő kifejezésre juttatására felette alkalmas, kijelenté, hogy nem akar titkot csinálni abból, ami ugy sem az már, hogy t. i. az országos gazda-kongresszusnak párt­politikai czélok is imputáltatnak. Ezért a főispán úr ő méltósága kimondandónak tartotta az április 7-iki gazda­gyűlésen, hogy a menesztendő küldöttség csakis a kon­gresszus programjajában már megállapított pontozatok feletti vitában vegyen részt s egyéb politikai vitáktól, — amikre egyébként előreláthatólag nem is lesz alka­lom — tartózkodjék. — Személyi hír: Miklós László királyi tanácsos, alispán három havi szabadságidőt vesz igénybe. Távol­léte ideje alatt Miker­z János főjegyző helyettesíti. — Hivatal­vesztésre ítélt körorvos, Burián János mándoki körorvos a legutóbbi kolerajárvány idején meg­engedte, hogy Adler Izrael kolerában elhalt őrladányi lakos koporsó nélkül temettessék el, s hogy egy Mándo­kon kolerában elhalt egyén temetésén az iskolás gyer­mekek részt vegyenek. Emiatt fegyelmi vizsgálatot indí­tottak ellene s elitélték 25 frt pénzbüntetésre. A fegyelmi választmány ez ítélete ellen Burián János körorvos, s az ítélet szigorítása érdekében Mándok, Thuzsér és Bezdéd községek elöljárói felebbezést adtak be. A belügyminisz­tertől a napokban érkezett le ez ügyben , amely szerint Burián János körorvos, hivatalos határozat, köteles­ségének hanyag teljesítése miatt (tekintetbe véve, hogy ezért több ízben volt már fegyelmi úton büntetve) hivatal­vesztésre ítéltetett. — Ülések a vármegyénél. A fegyelmi választ­mány e hó 22-én d. u. 3 órakor, a számonkérő szék ugyan az­nap d. u. 4 órakor ülést tart. — Törzskönyvezés Szabolcsvármegyében. Sza­bolcsvármegye törvényhatósági utainak törzskönyvezésére a vármegyei alispáni hivatalnál Nyíregyházán e hó 13-ikán megtartott árlejtés alkalmával a következő mérnö­kök ajánlkoztak és pedig: Fogarasy Sándor szatmári mérnök csupán a törzskönyvezésére 23 frttal, a tengely­pontok megjelölésére szükséges tölgyfakarók vagy kőlapok hozzáadásával 25 frttal, a közutak határainak kijelölésé­ért és karókkal való ellátásáért 7 frttal kilométerenkint és végre a magán­területek felvételéért holdanként 1 frt 80 krral, Berger Mór gávai mérnök : a törzskönyvezésre tölgy vagy akáczfa fispontok hozzáadásával 24 fitért erdőbényei vagy bodrogkereszturi kőből való fixpontokkal­ 16 irt 20 krért, szerencsi kőlapokkal 26 frt 60 krért újhelyi kőlapkákkal 27 frt 20 krért kilométerenként. A határpontok karóit díjtalanul adja és szinte díjtalanul végzi a magán területek felvételét és az utak határai­nak kijelölését. Lux Gyula mezőberényi mérnök ajánlata következő: törzskönyvezés tölgyfa fixpontokkal 23 frt 60 kr; faragottkő fixpontokkal 26 frt 50 kr kilométe­renként; a külön felvételek holdja 50 kr. Grósz Benő kisvárdai mérnök; törzskönyvezés tölgyfakarókkal 21 frt újhelyi kővel 22 frt 15 kr, bodrogkereszturi kővel 20 frt 60 kr, erdőbényei kővel 21 frt kilométerenként. A külön felvételek holdja 65 kr. Az ajánlatok felett a májusi megyei közgyűlés fog dönteni. — Leégett szeszgyár. Pócs-Petriben e hó 14-én husvét napján pont délelőtt 10 órakor, midőn a lakos­­­ság templomba sereglett, a község kellő közepén levő Lipthay-féle szeszgyár lángba borult, valóságos szélvihar között s a tűz egy rövid óra alatt azt és a mellette levő spre-istallot elhamvasztotta. A hízó szarvasmarhákat sike­rült még idejében kiszabadítani. Az erős, hideg szél dél­nyugatnak fájt, ha bármely más irányban veszi a szél irányát, ma Í­ócs-Petri volt — és nincs. A szeszgyár bérlője Schreiber Hermán — mint levelezőnk írja — általános megbotránykozást okozott, hogy szegény keresz­tény munkásait e gyárban — még húsvét napján is — dolgoztatta. — Hangverseny és tánczmulatság. A nyíregy­házi evantg. reform, egyház épitkezési czéljaira e hó 27-én a városi színházban megtartandó jótékonyczélú hangver­senyre a meghívók szétküldettek már. A rendező bizott­ság élén Lukács Ödön r. b. elnök áll, jegyzője Deme Kálmán. Bizottsági tagok: dr.Bodnár István, Bogár Lajos, Bónis Zsigmond, Böszörményi Kornél, Elischer Simon, Geduly Henrik, Gyuricskó Ferencz, Kálnay Zoltán, Kauf­man Aurél, Krasznay Sándor, ifj. Király József, Kiss Endre, Kricskó Béla, dr. Korányi Endre, Korniss Géza, Ko­vách Sándor, Kubinyi Mihály, dr. Leövey Elek, Lukács István, ifj. Lukács Ödön, Maurer László, Morvay Pál, Mráz Endre, Munczhart József, Nádasy Dezső, Vilmos, Péchy Gyula, Péchy Gábor, Petrás György, Pauer Prok Gyula, Lic. Rácz Kálmán, dr. Réczey Sándor, Sovány Dezső, dr. Szabó Imre, Szeszich Béla, Szesztay Zoltán, Sztempák­­ Jenő, Sztreska Miklós, Török László, Ujfalussy Zoltán, Werner László. Belépti támlásszék 1 frt 50 kr, I. emeleti pij. páholy 6 forint, erkély 1 forint, II. emeleti zártszék 50 kr. állóhely 30 kr,­­karzat 20 kr. Felülfizetéseket köszönettel fogad és hirlapilag nyugtáz a rendezőség. Jegyek előre válthatók: Ruzsonyi testvérek és Tahy István urak divat-üzletében, valamint Tester Lajos ur czukrászdájában. Kezdete 8 órakor A hangver­seny műsora a következő: I. Szakasz 1. „Talpra magyar." Huber Károlytól. Énekli: a városi dalegylet 2. Részletek a „Szent-iván­éji álom"-ból. Mendelssohn-Liszt. Zongorán előadja: Heuman Klára k. a. 3. A komikus. Magánjelenet, írta: Kürthy Emil. Előadja: Sovány Dezső úr. 4. Lili keringő: Bánfi, Sándortól. Énekli: Lukács Ilonka k. a., zongorán kíséri: Lukács Margit k. a. 5. Magyar dalok. Duett. Éneklik: Lukács Ilonka k. a. és Rohoska József úr. II. Szakasz. 1. Dialóg. Előadják: Jósa Mártha k. a. és Maurer László úr. 2. Gordonka-solo. Előadja: ifj. Pazár István úr. 3. Magyar dalok. Énekli: ifj. Kállay András úr, zongorán kiséri: Jósa Mártha k. a. 4. Czimbalom­solo. Előadja: Kúti László úr, a m. kir. operaház zene­karának czimbalom-művésze. 5. Élő­ szobrok és élő­ képek: 1-ső kép: Hit, Remény, Szeretet. 2-ik kép: Lopott csók. 3-ik kép: Páris ítélete. 4-ik kép: A párkák. 5-ik kép: „Jön a nevelőnő!" 6-ik kép: Apotheosis. A csoportokban részt vesznek: Graselly Norbertné úrhölgy, Batta Mariska, Fejér Erzsike, Fejér Juliska, Gredig Sarolta, Lukács Ilona, Lukács Irén, Lukács Margit, Magyarossy Erzsike, Márky Józa, Maurer Irén, Sexty Judith, Szopkó Olga, Sztárek Margit, Sztárek Krisztina, Zoltán Boriska és Zoltán Margit kisasszonyok. Rendezik: Dr. Réczei Sándor és Dálnoki Gaál Gyula urak. Az előadást táncz követi az ipartestület Szent-Mihály-utczai helyiségeiben. — A hangverseny iránt rendkívül élénk érdeklődés nyilvánul, ugy hogy a jegyek már is szokatlan mennyiségben kel­nek. A műsor egyik vonzerejét az élőképek és szobrok csoportozatai képezik, mint a­melyek nálunk újdonság számba mennek. Nem kevésbé érdekes pontja a műsor­nak a Kun László czimbalom játéka, ki ez idő szerint az országnak s ezzel együtt bátran mondhatjuk a világ­nak első czimbalom-művésze, kinek játékáról a fővárosi lapok minden egyes alkalommal az elragadtatás hangján emlékeznek meg s a ki fiatalsága daczára mint zene­szerő is hírnévre tett szert. Egyik szerzeményét a Várady Antal „Petőfi a Hortobágyon" czimü költeményének melodrámai megzenésítését (hegedű, zongora és czimba­lom kísérettel) az „Otthon" egyik legutóbbi estélyén adták elő frenetikus hatással s miután Kun László ismételten biztosította a hangversenyen való közreműködését, a ren­dezőség elhatározta, hogy ezt a melodrámát is felveszi utólag a műsorba és pedig közvetlen a kitűzött czimba­lom-soló előtt. — Eljegyzés: Borsy János vármegyei tb. alszámvevő, e hó 16-án jegyet váltott Rácz számtiszt, György hodászi földbirtokos kedves leányával, Szeréna kisas­­szonynyal. — Esküvők. Fodor Zoltán hó 15-én vezette oltárhoz Mann dohánybeváltótiszt folyó József dohánybeváltó-tiszttartó kedves leányát, Arankát. — Kovács Gyula helybeli fiatal vaskereskedő folyó hó 16-án esküdött örök hűséget Zakár Anna kisasszonynak Kisvárdán. — Nyilvános nyugtázás. A kemecsei ref. egyház „orgona alap"-ja gyarapítása czéljából, e hó 15-én tar­tott tánczmulatság alkalmával a következő árak voltak szívesek felülfizetni: Farkas József (Beszterecz) 2 forint, Mikecz Pál, Kondor Lajos (Debreczen), Márkus Péter, Szitha Miklós, Kabay Károly, Ferenczi S. 1—1 forint, Márkus József, Borza László, Batta Barnabás, Farkas Imre, Verpecz Bálint, Fábián Dániel, Nemes Árpád, Czövek János (Komoró) 50—50 krt. A jótékony és nemes czél érdekében történt ezen felül fizetésekért ez uton is köszönetét fejezi ki a gondnokság.

Next