Nyírvidék, 1895 (16. évfolyam, 1-26. szám)
1895-04-21 / 16. szám
Melléklet a „Stfyirvidék" 1895. 16-ik számához. Felhívás. Felkérem mindazokat, kik az 1896-iki ezredéves országos kiállítás kertészeti csoportjában, illetőleg az időleges kertészeti kiállításban tényleg részt venni óhajtanak, hogy a vonatkozó bejelentési ivek átvétele végett, — mik hivatatalomban bármikor rendelkezésre állanak, — intézkedni szíveskedjenek. Nyíregyházán, 1895. április 16. Kállay András, főispán, mint a kiáll. he yi kiz. elnöke. Megyénk népének szaporodása. Az országos m. kir. statisztikai hivatalnak kimutatása szerint, e lefolyt évtizedben megyénk népének szaporodási viszonyai tetemesen javultak. Honnan ered ez az örvendetes eredmény? Ha a véletlenséget kizárjuk — ami statisztikánál éppen nem szerepelhet—akkor szerény nézetem szerint, ha az okot fürkésztük — csak következőben találhatjuk annak megfejtését: 1. A talaj javítása. Örvendetes tapasztalat, hogy ahol ezelőtt tíz évvel csupa sápadt, beteges kinézésű elsoványodott embereket láttunk, most, mióta az állóvizeket levezették, sokkal egészségesebb, erősebb, jó táplált egyéneket lehet látni. A meghonosult posványláz varázsképpen tűnt el, tehát a talaj javítása s annak kapcsán a tisztább levegő, jó ivóvíz — elsősorban főtényezők megyénk szaporodásánál. Nem kevésbbé jó befolyással van. 2. A szeszes italok árfelemelése, mely által kevesebb az iszákos emberek száma, s a megkeresett pár krajczárját táplálékra fordíthatja a pórnép! 3. Tetemesen szaporodott továbbá népünk avval is, hogy más megyékből sokan bevándoroltak és letelepedtek. Ami pedig a kimutatás Iik pontját, t. i. a zsidó törvénytelen gyermekek száma szaporodását illeti azt következő okban találom megfejtve, t. i. a törvény szigorú ellenőrzése a házasságkötésnél. Ennek magyarázata az, hogy a zsidótörvény megengedi magától értetődik sürgős esetekben, mint háború idején, egyik vagy másik fél súlyos betegsége, vagy más országba távozása hogy ha az egybekelés ünnepélyesen a rabbinás előtt, előtt nem történhetne, a vőlegény tanuk előtt kijelenti, hogy ő ezt a nőt feleségül veszi és e nyilatkozatát avval erősiti meg, hogy menyasszonya ujjára a jegygyűrűt rátolja — ily egybekelés a zsidótörvény előtt, törvényes aktus, és az egybekelőket mint férj és nőt tekinti, de nem az állam törvénye előtt, mely ily egybekelésről mit sem tud és e házasságból eredő gyermeket, törvénytelen ágyból származékul tekinti! A lefolyt évtizedben Galicziából és Lengyelországból számos zsidó család bevándorolván, itten le is telepedtek. Már ezek gyermekeinek a törvényes egybekelés felette nehéz — majdnem lehetetlen, mert az egybekeléshez szükséges okiratok megszerzése sok fáradságba, utána járásba és pénzáldozatba kerülne, de sok esetekben lehetetlen is s igy nem maradt más hátra, mint tanuk előtt egybekelni — keveset törődvén avval, hogy gyermekeik törvénytelenek lesznek. Szerintem igy szaporodnak a törvénytelen gyermekek a zsidóknál. Braun Fülöp, orvos, van, hogy egy huszár szivét nem tölti be súlyos aggodalommal ez az egész kalaphistória. Énekelt és nézett. Nézte azt a formás termetű, zokogó szép özvegyet. Valami mély érzés furakodott szívéhez a legénynek. Sajnálta a keservesen siránkozó Bébit , úgy szerette volna vigasztalni, elmondani neki, hogy feledje a föld alatt levőt, mint ő fogja feledni az eltemetett kalapját. Másat fog ő venni a helyett, tegyen úgy a Rébi is, kerítsen egy másat. Aligha el nem is mondta ezt később Komló Pista a szép Robinak, mert hát többen látták, mikor el-ellátogatott a házához. Meg lett füvelve a legény, mintha az eltemett kalapja valami titkos varázslat hatalma alatt hullott volna Ujjas András sirjába, ugy összeforrt e gondolattal szive, hogy valahányszor kalapjára gondolt, menten oda termett elébe a szép özvegy tejfehér arcza is. A falu népe kacsagta ugyan sokáig, hogy mimódon temették el a kalapját Ujjas Andrással, de bánta is azt Komló ! Kiszolgált huszári mivoltában felemelkedett holmi közönséges halandók felfogásán. Egy hónap múlva aztán, hogy Ujjas Andrást eltemették, ismét felkereste Bébit. — Bébi te! — szólt hozzá. — Ha már a kalapomat eltemették az uraddal, te meg temess el engem forró szivedbe! . . . Hogy mit felelt reá a szép özvegy, én biz nem tudom, elég az hozzá, hogy két hónap múlva azután, hogy Ujjas Andrást eltemették, a falu népe méltó csodálkozására, már a szép Csutkás Bébit Komló Pistánénak titulálták. A vén bakter találkozott vele egyszer az utczán. Vizet vitt két korsóval a Tiszáról. Nem volt már bánatos, sőt derűs öröm ragyogott telt arczulatján. — No ugye mondtam! — szólt a vén ember. — Miért is tudtál ugy epekedni az András után ? . . . Elpirult a Bébi és gyorsan elsietett a vén ember pirongató szavai elől. Az meg nézett utána, gúnyos mosollyal és kaczagva mondá: — Hehehe! Asszony bánat, pipafüst! Mondjuk utána mi is! Szini Péter. Színház. Május 1-én kezdi meg nálunk előadásait Tiszay Dezső, a debreczeni szinház igazgatója. Pár nap óta már kifüggesztette és szétküldötte előleges jelentését, mely egész terjedelmében ekként hangzik: Színházi jelentés! Mély tisztelettel van szerencsém Nyíregyháza város és vidéke nagyérdemű közönségét értesíteni, miszerint jelesen szervezett debreczeni társulatom és saját zenekarommal előadásaim sorozatát a városi színházban szerdán, 1995. évi május hó 1-én megkezdem. Színtársulati névsor: Igazgató-művezető: Tiszay Dezső. Rendezők: Tapolczay Dezső, Krémer Jenő. Karnagy: Znojemszky Gyula. Zenekarigazgató: Schauer József. Titkár: Bende Ödön. Igyelő : Váradi Albert. Súgó: Dorcsay József. Pénztárnoknő, özv. Cserniné Mária. Nők: Bajnóczy Valéria, naiva és soubrette. Bogyó Ilona, szende és társalgási. Cserni Berta fiatal hősnő és társalgási. Galyasi Paula operette énekesnő. Kiss Irén sálon komika és társalgási. Lubrincz Júlia anyaszinésznő. Locsarekné Gizella comica, Margó Zelma, operett és népszínmű énekesnő. Ruzsinsky Ilona operett és népszínmű énekesnő. Tiszayné Ilona operett és népszínmű énekesnő. Borcsainé Erzsi, Bárdos Irma, B. Fürst Róza, Csepregi Emma, Csepregi Irma, Kovács Fanni, Takács Jolán, Takácsné Lenke, V. Sándor Mari, Várnay Lenke kardalosnők és szegédszinésznők. Férfiak: Haday Sándor, operett, bariton és népszínmű énekei. Klenovits György, szerelmes és jellem. Krémer Jenő, komikus és társalgási. Németh János, operette és opera tenorista. Rózsahegyi Kálmán, naturburs. Szathmáry Lajos, szerelmes és társalgási. Sándor Emil, jellem és apa. Püspöki Imre, boutfo és apa. Tapolczai Dezső, bonvivant és jellem. Tiszay Dezső, boutfo és jellem komikus. Várady Albert társalgási. Debreczeni Lajos, Izsó Miklós, Kozma Pál, Nádasy József, Nagy József, Németh József, Szabó Sándor, Takács József, Vank István, Virág Antal, kardalosok és segédszínészek. Zenekar: Schauer József, Silbert Leó, Wiener Károly, Reinhardt János, Brunello Viktor, Keller Venczel, Rehák Venczel, Weinbaum Christián, Klupp Adolf, Zora Viktor. Műszaki személyzet: Martiny Lajos fodrász, Hellvigh Albrecht festő, Baksay Lajos ruhatárnok, Kun András díszmester 2 segéddel, Nagy Sámuel szertárnok 2 segéddel, Kállay Mihály szereposztó. A színidény alatt ugy a hazai mint a külföldi irodalom legujabb és legjelesebb termékeit csínnal kiállított és szabatos előadásokban lesz szerencsém színre hozni, hogy a már szerzett elismerést még nagyobb mértékben kiérdemelhessem. Bérlet árak: Idény bérlet: 40 előadásra : Páholy 160 frt. Támlásszék és erkély I-ső sor 40 frt. Kis bérlet 20 előadásra: Páholy 90 frt. Támlásszék és erkély I-ső sor 20 frt. A bérlet eszközlésével és a bérlet pénzek átvételével — ellen-nyugta mellett — Bende Ödön színházi titkár bízatott meg, ki még e hó 23-dikán a nagyérdemű közönségnél tisztelegni fog. Nyíregyháza, 1895. április hó 15-én. Kiváló tisztelettel Tiszay Dezső, a debreczeni szinház igazgatója. ÚJDONSÁGOK. 21-én — A vármegye közigazgatási bizottsága e ha rendkívüli gyűlést tart, melyen az 1893—1894. évi közúti pénztári számadást fogja tárgyalni a bizottság. — Az ápril-iki gazda-gyülés lefolyásáról lapunk múlt számában közzétett közleményünket s abban a főispán ur ő méltósága nyilatkozatára vonatkozókat, a nyert információk alapján a következőkben kívánjuk rektifikálni: ugyanis a főispán ur elösmervén a gazda-kongresszus czéljának üdvös voltát s üdvözölvén a kongresszus eszméjét, mint olyat, mely az állam agrárpolitikájának megfelelő kifejezésre juttatására felette alkalmas, kijelenté, hogy nem akar titkot csinálni abból, ami ugy sem az már, hogy t. i. az országos gazda-kongresszusnak pártpolitikai czélok is imputáltatnak. Ezért a főispán úr ő méltósága kimondandónak tartotta az április 7-iki gazdagyűlésen, hogy a menesztendő küldöttség csakis a kongresszus programjajában már megállapított pontozatok feletti vitában vegyen részt s egyéb politikai vitáktól, — amikre egyébként előreláthatólag nem is lesz alkalom — tartózkodjék. — Személyi hír: Miklós László királyi tanácsos, alispán három havi szabadságidőt vesz igénybe. Távolléte ideje alatt Mikerz János főjegyző helyettesíti. — Hivatalvesztésre ítélt körorvos, Burián János mándoki körorvos a legutóbbi kolerajárvány idején megengedte, hogy Adler Izrael kolerában elhalt őrladányi lakos koporsó nélkül temettessék el, s hogy egy Mándokon kolerában elhalt egyén temetésén az iskolás gyermekek részt vegyenek. Emiatt fegyelmi vizsgálatot indítottak ellene s elitélték 25 frt pénzbüntetésre. A fegyelmi választmány ez ítélete ellen Burián János körorvos, s az ítélet szigorítása érdekében Mándok, Thuzsér és Bezdéd községek elöljárói felebbezést adtak be. A belügyminisztertől a napokban érkezett le ez ügyben , amely szerint Burián János körorvos, hivatalos határozat, kötelességének hanyag teljesítése miatt (tekintetbe véve, hogy ezért több ízben volt már fegyelmi úton büntetve) hivatalvesztésre ítéltetett. — Ülések a vármegyénél. A fegyelmi választmány e hó 22-én d. u. 3 órakor, a számonkérő szék ugyan aznap d. u. 4 órakor ülést tart. — Törzskönyvezés Szabolcsvármegyében. Szabolcsvármegye törvényhatósági utainak törzskönyvezésére a vármegyei alispáni hivatalnál Nyíregyházán e hó 13-ikán megtartott árlejtés alkalmával a következő mérnökök ajánlkoztak és pedig: Fogarasy Sándor szatmári mérnök csupán a törzskönyvezésére 23 frttal, a tengelypontok megjelölésére szükséges tölgyfakarók vagy kőlapok hozzáadásával 25 frttal, a közutak határainak kijelöléséért és karókkal való ellátásáért 7 frttal kilométerenkint és végre a magánterületek felvételéért holdanként 1 frt 80 krral, Berger Mór gávai mérnök : a törzskönyvezésre tölgy vagy akáczfa fispontok hozzáadásával 24 fitért erdőbényei vagy bodrogkereszturi kőből való fixpontokkal 16 irt 20 krért, szerencsi kőlapokkal 26 frt 60 krért újhelyi kőlapkákkal 27 frt 20 krért kilométerenként. A határpontok karóit díjtalanul adja és szinte díjtalanul végzi a magán területek felvételét és az utak határainak kijelölését. Lux Gyula mezőberényi mérnök ajánlata következő: törzskönyvezés tölgyfa fixpontokkal 23 frt 60 kr; faragottkő fixpontokkal 26 frt 50 kr kilométerenként; a külön felvételek holdja 50 kr. Grósz Benő kisvárdai mérnök; törzskönyvezés tölgyfakarókkal 21 frt újhelyi kővel 22 frt 15 kr, bodrogkereszturi kővel 20 frt 60 kr, erdőbényei kővel 21 frt kilométerenként. A külön felvételek holdja 65 kr. Az ajánlatok felett a májusi megyei közgyűlés fog dönteni. — Leégett szeszgyár. Pócs-Petriben e hó 14-én husvét napján pont délelőtt 10 órakor, midőn a lakosság templomba sereglett, a község kellő közepén levő Lipthay-féle szeszgyár lángba borult, valóságos szélvihar között s a tűz egy rövid óra alatt azt és a mellette levő spre-istallot elhamvasztotta. A hízó szarvasmarhákat sikerült még idejében kiszabadítani. Az erős, hideg szél délnyugatnak fájt, ha bármely más irányban veszi a szél irányát, ma Íócs-Petri volt — és nincs. A szeszgyár bérlője Schreiber Hermán — mint levelezőnk írja — általános megbotránykozást okozott, hogy szegény keresztény munkásait e gyárban — még húsvét napján is — dolgoztatta. — Hangverseny és tánczmulatság. A nyíregyházi evantg. reform, egyház épitkezési czéljaira e hó 27-én a városi színházban megtartandó jótékonyczélú hangversenyre a meghívók szétküldettek már. A rendező bizottság élén Lukács Ödön r. b. elnök áll, jegyzője Deme Kálmán. Bizottsági tagok: dr.Bodnár István, Bogár Lajos, Bónis Zsigmond, Böszörményi Kornél, Elischer Simon, Geduly Henrik, Gyuricskó Ferencz, Kálnay Zoltán, Kaufman Aurél, Krasznay Sándor, ifj. Király József, Kiss Endre, Kricskó Béla, dr. Korányi Endre, Korniss Géza, Kovách Sándor, Kubinyi Mihály, dr. Leövey Elek, Lukács István, ifj. Lukács Ödön, Maurer László, Morvay Pál, Mráz Endre, Munczhart József, Nádasy Dezső, Vilmos, Péchy Gyula, Péchy Gábor, Petrás György, Pauer Prok Gyula, Lic. Rácz Kálmán, dr. Réczey Sándor, Sovány Dezső, dr. Szabó Imre, Szeszich Béla, Szesztay Zoltán, Sztempák Jenő, Sztreska Miklós, Török László, Ujfalussy Zoltán, Werner László. Belépti támlásszék 1 frt 50 kr, I. emeleti pij. páholy 6 forint, erkély 1 forint, II. emeleti zártszék 50 kr. állóhely 30 kr,karzat 20 kr. Felülfizetéseket köszönettel fogad és hirlapilag nyugtáz a rendezőség. Jegyek előre válthatók: Ruzsonyi testvérek és Tahy István urak divat-üzletében, valamint Tester Lajos ur czukrászdájában. Kezdete 8 órakor A hangverseny műsora a következő: I. Szakasz 1. „Talpra magyar." Huber Károlytól. Énekli: a városi dalegylet 2. Részletek a „Szent-ivánéji álom"-ból. Mendelssohn-Liszt. Zongorán előadja: Heuman Klára k. a. 3. A komikus. Magánjelenet, írta: Kürthy Emil. Előadja: Sovány Dezső úr. 4. Lili keringő: Bánfi, Sándortól. Énekli: Lukács Ilonka k. a., zongorán kíséri: Lukács Margit k. a. 5. Magyar dalok. Duett. Éneklik: Lukács Ilonka k. a. és Rohoska József úr. II. Szakasz. 1. Dialóg. Előadják: Jósa Mártha k. a. és Maurer László úr. 2. Gordonka-solo. Előadja: ifj. Pazár István úr. 3. Magyar dalok. Énekli: ifj. Kállay András úr, zongorán kiséri: Jósa Mártha k. a. 4. Czimbalomsolo. Előadja: Kúti László úr, a m. kir. operaház zenekarának czimbalom-művésze. 5. Élő szobrok és élő képek: 1-ső kép: Hit, Remény, Szeretet. 2-ik kép: Lopott csók. 3-ik kép: Páris ítélete. 4-ik kép: A párkák. 5-ik kép: „Jön a nevelőnő!" 6-ik kép: Apotheosis. A csoportokban részt vesznek: Graselly Norbertné úrhölgy, Batta Mariska, Fejér Erzsike, Fejér Juliska, Gredig Sarolta, Lukács Ilona, Lukács Irén, Lukács Margit, Magyarossy Erzsike, Márky Józa, Maurer Irén, Sexty Judith, Szopkó Olga, Sztárek Margit, Sztárek Krisztina, Zoltán Boriska és Zoltán Margit kisasszonyok. Rendezik: Dr. Réczei Sándor és Dálnoki Gaál Gyula urak. Az előadást táncz követi az ipartestület Szent-Mihály-utczai helyiségeiben. — A hangverseny iránt rendkívül élénk érdeklődés nyilvánul, ugy hogy a jegyek már is szokatlan mennyiségben kelnek. A műsor egyik vonzerejét az élőképek és szobrok csoportozatai képezik, mint amelyek nálunk újdonság számba mennek. Nem kevésbé érdekes pontja a műsornak a Kun László czimbalom játéka, ki ez idő szerint az országnak s ezzel együtt bátran mondhatjuk a világnak első czimbalom-művésze, kinek játékáról a fővárosi lapok minden egyes alkalommal az elragadtatás hangján emlékeznek meg s a ki fiatalsága daczára mint zeneszerő is hírnévre tett szert. Egyik szerzeményét a Várady Antal „Petőfi a Hortobágyon" czimü költeményének melodrámai megzenésítését (hegedű, zongora és czimbalom kísérettel) az „Otthon" egyik legutóbbi estélyén adták elő frenetikus hatással s miután Kun László ismételten biztosította a hangversenyen való közreműködését, a rendezőség elhatározta, hogy ezt a melodrámát is felveszi utólag a műsorba és pedig közvetlen a kitűzött czimbalom-soló előtt. — Eljegyzés: Borsy János vármegyei tb. alszámvevő, e hó 16-án jegyet váltott Rácz számtiszt, György hodászi földbirtokos kedves leányával, Szeréna kisasszonynyal. — Esküvők. Fodor Zoltán hó 15-én vezette oltárhoz Mann dohánybeváltótiszt folyó József dohánybeváltó-tiszttartó kedves leányát, Arankát. — Kovács Gyula helybeli fiatal vaskereskedő folyó hó 16-án esküdött örök hűséget Zakár Anna kisasszonynak Kisvárdán. — Nyilvános nyugtázás. A kemecsei ref. egyház „orgona alap"-ja gyarapítása czéljából, e hó 15-én tartott tánczmulatság alkalmával a következő árak voltak szívesek felülfizetni: Farkas József (Beszterecz) 2 forint, Mikecz Pál, Kondor Lajos (Debreczen), Márkus Péter, Szitha Miklós, Kabay Károly, Ferenczi S. 1—1 forint, Márkus József, Borza László, Batta Barnabás, Farkas Imre, Verpecz Bálint, Fábián Dániel, Nemes Árpád, Czövek János (Komoró) 50—50 krt. A jótékony és nemes czél érdekében történt ezen felül fizetésekért ez uton is köszönetét fejezi ki a gondnokság.