Nyírvidék, 1901 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1901-01-06 / 1. szám

XXII. évfoly D Nyíregyháza, 1901. január 6 .K . SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSGI JEGYZŐK és A SZABOLCSMEGYEI ÁLTALÁNOS TANÍTÓEGYESÜLETÉN­EK HIVATALOS KÖZLÖNYE Megjelenik hetenkint egyszer, vasárnapon. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V., Ecksten Bernát és Általános Tudósi­i által Budapesten, Hansenstein és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban és Dorn L Comp. által Hamburgban. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő csime alatt kéretnek beküldeni. n..|i „Slí­ ftííS•• Az előfizetési pénzek, megrendelések t a poetan vagy helyben házhoz hordva: , , • i 1 j­­i 1. x "re 8 korona.­­aP, felküldése targyában leendő jelszo- „érmentetlen levelek csak ismert kezektől Kél évre 4 . tamlatok Jóba Elek kiadó-tulajdonos fogadtatnak c. könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám k kéziratok csak világos kívánatra » az (Jánoszky ház) intézendők. illető költségére küldetnek vissza. erre . . Negyed évre 2 „ A községi jegyző és tanító uraknak egész évre csak négy korona. Egy grátu­mra 20 fillér. Minden négyszer lssábszott petit tor egyutt közlése 10 fillér; többszftrl közlés esetében 8 fll. A nyílt­ téri közlemények dija toronkint 60 fillér. Apró hirdetések 10 szói* 40 fll., mindan további szó 1 fll. Vastag betűvel szedett k­itszerem­ számit. Hirdetési dijak: Hivatalos rész. :­01.11 — 1900. K. Szabolcs vármegye alispánjától. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és községek elöljáróinak. A földmivelésügyi m. kir. miniszter 96701—000. számú rendeletét közhitré tétel és alkalmazkodás végett másolatban közlöm. Nyíregyháza, 1900. deczember 20. Mikcciy János, alispán. (Másolat.) Magy. kir. földmivelésügyi miniszter 96701—900. szám. Folyó évi junius hó 1-én kelt 45574. szám­i körrendeletem hatályon kivül helyezése mellett miheztartás és a kirendelt szakértők és a marhalevél­kezelők megfelelő utasítása végett közlöm, hogy a raga­dós tüdőlobbink jelenlegi elterjedéséhez mérten a német kormány által folyó évi november hó 22-én 95. szám alatt közzétett kimutatás szerint a szarvasmarháknak Németországba való bevitele a ragadós tüdőlob esetleges behurczolásának veszélye miatt ez idő szerint Magyar­ország Szepes vármegyéjéből tilos. Egyúttal megjegyzem, hogy oly törvényhatóság területéről, melynek területén csak egy községben is ragadós tüdőlob megállapíttatott vagy uralkodik, a­miről a szakértők a nekik hetenként megküldött „Földmivelés­ügyi Értesítőből" mindig hiteles tájékoztatást menthet­nek, szarvasmarhát Németországba szállítani feltétlenül tilos tekintet nélkül arra, hogy az illető törvényhatóság neve a német kormány által időnként közzétett kimuta­tásba felvételeit­e. Budapest, 1900. deczember 13-án. A miniszter megbízásából: Csabay, s. k. 13933—1900. K. A kisvárdai járás főszolgabirájától. Körözés. Eimer Ignácz kisvárdai lakos órás üzletének kira­katából folyó hó 24-én délután 1—2 óra között 2 drb arany Rem­ontoir órát ismeretlen tettes ellopott. Az órák közül egyik 233055. számú arany Anker Remontoir duplafedéllel, a külső gravírozva, a belső metall, a másik Anker Remontoir hármas arany göm­bölyű fedéllel grilosírozva. * Feltalálás esetén ezen hatóság értesítendő. Kisvárda, 1900. deczember 28. Virányi, szolgabíró. 29612 —1900. K. Szabolcsvármegye alisánjától. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Közhirrététel és nyomozás végett közlöm, hogy Nyíregyháza város polgármesterének 892/900. M. R. számú jelentése szerint a folyó hó 10-én megtartott nyíregyházi országos vásáron Törzsök János pazonyi lakos kárára 1 db. 9­­, éves kékes szőrű fejős tehén elbitangolt. Nyíregyházán, 1900. deczember 13. Mikecz János, alispán. 29013—1900. K. Szabolcs vármegye alispánjától. Szabályszerű közhírré tétel és nyomozás végett közlöm, hogy Nyíregyháza város polgármesterének 893/900 M. R. sz. jelentése szerint, a folyó hó 10-én megtartott országos vásár alkalmával Márton János vencsellői lakos kárára 1 db. &*/, éves fehér szőrű, P. L. bélyegű tehén elbitangolt. Nyíregyházán, 1900. deczember 13. Mikecz János, alispán. 30522—1900. K. Szabolcs vármegye alispánjától. Hivatkozva a folyó évi október hó 29-én kelt 25605 számú értesítésemre, tudomására hozom, hogy a Demecser községben fellépett sertésvész folytán elrendelt zár folyó évi deczember hó 21-én feloldatod. Nyíregyháza, 1900. deczember 24-én. Mikecz János, alispán. 29678—1900. K. Szabolcs vármegye alispánjától, A ny.-bátori járás főszolgabirájának laSK/SO"­. szám alatt kelt körözvényét szabályszerű nyomozás s esetleges intézkedés végett másolatban közlöm. Nyíregyháza, 1900. deczember 14. Mikecz János, alispán. 13895—900. K. Körözvény. Bleuer Béla kárára f. év deczember hó 3-án a Kis-Léta község határában fekvő .Nagy Völgy" tanyán levő ménesből egy 7 éves hasas kancza, pej ló, nyakán jobbról ismeretlen bélyegű, egy darab sárga szőrű 3­ éves csikó homlokán csillag, egy 2 éves fekete szőrű csikó nyakán jobbról ismeretlen bélyegű, elbitangolt s mai napig feltalálható nem volt. Ny.-Bátor, 1990. decz. hó 10. s­ r. Leövey Elek, főszolgabíró. A kisvárdai járás főszolgabirája. 13968—900. K. Körözés. Nincsák Mihály ajaki lakos Ajak község elöljáró­sága által 1900. évi deczember hó 13-án 1366—903. községi és 158634. törvényhatósági szám alatt 1 darab 7 éves fehér szőrű tehénre kiállított tárlat levelét el­vesztette. Érvénytelennek kimondatik. Kisvárdán, 1900. deczember 28. Angyalossy, főszolgabíró. 30822—1900. K. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Értesítem, hogy Szalóka községben Antal Áron kárára 1 drb tehén lépfene miatt elhullott s ez okból a nevezett ló és szarvasmarha állománya zár alá helyeztetett. Nyíregyházán, 1900. deczember 30. Mikecz János Mispán. 30020—1900. K. Oolosvármegye alispánjától. Aradvármegye aXiiispánjának 3­81 í>.1900"». sz. alatt kell körözvényét szabályszerű nyomozás végett oly felhívással közlöl­ni, hogy nevezettek tartózkodási helyének feltalálás esetében n­pszám jelentős teendő. Nyíregyházán, 1900. deczember 18. Mikecz János, alispán. (Másolat.) Aradvlhelye alispánjától. 30315(900. se. Valamennyi törvényhatóságunk. Szalka Ferenc* 1879. évbeli születésű, Preisz Adol­f 1878. évi születésű, Bauer János 1879. évbeli születésű cservaíi illetőségű had­kötelesek állítási kötelezettségeknek eleget nem tevén tisztelettel felkérem tek­­ezitetj, hogy nevezettek körö­zését hatósága területén elrend­elni s feltalálás esetén hivatalomat értesíteni méltóztassék. Arad 1900. évi november hó 17. Az alispin tái^pl: Schill József s. k. főjegyző. i —1 w Mai w&mnnk 8 oldalra terjed. A „NYIRVIDM* TÁRCZÁJA, Árkon-bokron át, körben A lovak már nyergelve vannak. A lovászok nagy párosával vezetgetik őket az istálló előtt a tágas térségen, melynek apróazemü kavic-porondja át­nedvesedve az őszi nyirkosságtól zajtalanul la­pül össze a ptriplk vasalt körmei alatt. Az indulást csak a köd híráltatja. Odafent már ritkul ugyan, de azért még nem tud felszakadni. A nap erőtlen, bágyadt fényű ko­rongja közködvet bontakozik ki a lassan szürkeségből és csak mikor az első napsugár gomolygó akadály­talanul röppen át a nyirkos őszi jégen, mozdul meg hirtelen a szürkeség. A szétszakadt fátyol mind kisebb darabokra rongyolódva egy kis ideig még ott kavarog a tarlók felett, aztán úgyszólván pillanat alatt tűnve el a látóhatárról, teljes pampájában tárja fel az őszi tájképet pókhálós tarlóival, megtépászott karójú tengeri­földjeivel, sárguló kökényfa- és c­sip­kerózsa-bokraival. Még érezni a fölszakadt köd után maradt hideg nyirkosságot, mikor az urlovasok megérkeznek. A lovak nyugtalanul harapják zablájukat, ágaskodnak, kapálnak és horkolva szívják magukba a hűvös őszi levelét. Némelyik, mintha éreíből öntötték volna, első lábait megtorpintva mozdulatlanul áll meg, csak szemeinek tűse és mozgó arczimpája árulja el hogy él. Aztán nyakát hosszan előre nyújtva, ideges vágyódással nyerít ki a körülfekvő lankás pusztasághoz, mintha csak mintha csak mondaná, hogy: szervusz, szervusz midjárt találkozunk! A lovasok egytől-egyig jó ismerősök, vig ecimborák-Akad köztük a tizenöttől egész az ötven évesig minden korból való. A fiatalja csak úgy betyárosan, csikós módra, egy kapádra szökik lóra. Az öregebbek már nem virtuskodnak. Kényelmesen, kengyelvasban szállnak fel. Némelyik már a lovász segítségét is igénybe veszi. Da csak egy pillanatra. Csak épen addig, míg felka­paszkodik és a szárakat összeszedi. Ha aztán elhelyez­kedett, ép úgy megüli a lovat, mint a fiatalja, sőt még talán jobban, mert nem izgatja folyton az amúgy is türelmetlen paripát. Mikor aztán mindnyájan lóra ültek, eleresztik az agarakat is. Azokat a nyafogó, u­rá'ó ördögfiókokat, melynek izmaik mintha rugókból lennének, örömükben méteres szökésekkel szaladják körül az udvart, aztán hogy a hangos hó ide­je lóhoz te kiál­tásokra visszaszágu­danak, gazdáik kereséséhez látnak. — Felágaskodnak egész a nyereg táskáié. — S­­agrálva, szűkölve járnak egyik lótól a másikhoz. Ugrálnak jobbra, balra, ló­szügyire, nyakára, marjára m­iközben szeretettel gyöngédséggel nyalogatják meg a lovak bársonyos orrát, melyet azok barátságos szaglálással nyújtogatnak a tolakodó bajtársak felé. A nyafogó konczertnek, melybe összhangzatosan vegyül bele egy-egy ostorcserdités, csak az indulás vet véget. Elől lovagolnak az urlovasok az agarakkal, pár lépéssel hátrább a kiseró lovászok. Mindenki ahhoz szegődik társnak, a­kihez éppen tetszik. I­t nincsenek olyan szigorú törvények, mint a puskásoknál. Itt fékte­lenül neki lehet ereszteni a jókedvet, ha van. Lehet hangosan beszélgetni, adomázni, nevetni, ha van min. Lehet szivarozni, pipízni, kinek melyik esik jobban. Ha tetszik pattoghat az ostorral, ha tetszik fic­ánkí­tathatja lovát. Itt igen sok meg van engedve, mert itt nem lehet nagyképűsködni. Itt úgyis eldől előbb utóbb: ki a legény a gáton. És a kinek jó lova, meg bátor­sága nincsen, az úgyis hiába hegyel, hiába ficánkoltat, mert az elsó akadálynál úgyis biztosan elmarad A­­ lefuvás után" pedig hiába igyekszik magát tisztára mosni. Az már nincs megengedve. A­ki elmaradt, az elmaradt. Annak vagy a lova rosz, vagy o­rosz lovas. Aetán punktum, le van tárgyalva. I­iába mindm beszéd minden magyarázat. Az indulás után még egy unalmas rész következik. Az út egy darabon a falun vezet­­ keresztül, a­melyen át pokoli zsivaj, lárma, a hitőrző kuva vjok acsarkodó csahillsa kiséri a társaságot. Mikor így az utolsó ház is elmarad a lovasok mögött, az u'babib útszéli árkot átugratva az egész társaság jobbra fordul.­ Az árkon túl egy gyönyörű terep következik. Egy nagy darab, szemmel alig belátható földterület, melynek sima lankásságát csak itt ott zavarja egy egy kisebb földpuposodás. Legelői egy nagy tábla nyír terül el. Helyenként tele van szórva magas sziru httángkóró, czigánymogyoró és egyéb avar funnyadt száraiból álló foltokkal. Aztán egy nagy darab kukoriczás következik kitarolt, elgázolt kórós keresetű­­ kasul vannak szőve a futótök elszáradt szúrós i­ndáival, melyeknek tenyérnyi nagyságú levelei sok helyen egymást érve úgyszólván fedett búvóhelyül kínálkoznak az apró futó vadoak. Azontúl már a legelő következik ruganyosan puha ffi­szőnyegével, melynek zöldes bársonyát itt-ott már meg­sárgították az őszi hideg éjszakák. Néhol bütykös, zsom­békos a talaj, a vége felé pedig egy kiszáradt nádas­felé húzódik el, melynek méteres avarjában, apró rikuttyás berkeiben szívesen tanyázik a róka koma. Az aviron túl megint legelő következik, váltakozva szántó­földekkel, le egészen a szomszéd falu határáig. A lovasok egyenesen a nádasnak tartják. U.közben a tengeri karok feltöltései mellől rövid időközben egy egy tapsifüles kerül elő. Nyomban rá neki rugaszkodik az egész társaság. A fia is azonban rövid. Alig hangzik el a biztató hajrá kiáltás, alig melegesznek bele a pari­pák a vágtatásba a nyulak le vannak fülelve. Kápa mellé kerül mind a kettő. Aztán halad a társaság zavar­talanul odább. Mindössze a lova k lesznek ki^az izga­tottabbak. Idegesen hegyezik dóiyl'tNuáVeV^ ^ mii 1Y T

Next