Nyírvidék, 1901 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1901-04-07 / 14. szám

NT t U y I D É K F­redt-hangverseny. Városunk kiváló hegedűművészének folyó hó 14-én végbemenő hangversenye iránt úgy látszik, hogy a mi szépért és jóért telkesülni tudó közönségünk körében osztatlan az érdeklődés. A hangverseny műsora: l. o) A­ve Maria. Szerzette Schubert-Wilhelms. 6) Carmen. Szerzette Bizet-Hubay. Hegedűn előadja Füredi Sándor. Zongorán kíséri Ferenczi József. 2. a) Áhítat. Mazurka. Szerzette Popper Dávid. b) A szökőkútnál. Szerzette Davidow K. Gordonkán előadja Füredi Samu. Zongorán kíséri Füredi Samuné úrnő. 3. a) Szegény Péter. Szövegét irta Heine H. For­dította dr. Popini Albert. Zenéjét szerzette Schumann R. b) Áhítat. Szövegét irta dr. Vietórisz József. Zenéjét szerzette Bach-Gaounod. Énekli dr. Popini Albert­né úrnő. Zongorán kúséri Martinyi Margit úrhölgy, hegedűn Füredi Sándor. 4. a) Az ördög trillája. Szerzette Tartini J. b) Moszkvai Ernők. Szerzette Wieniawsky H. Hegedűn előadja Füredi Sándor. Zongorán kiséri dr. Popini Albertné úrnő. 5. D. moll-trio. Szerzette Mendelssohn F. B. Előadja Deutsch Géza zongorán, Füredi Sándor hegedűn és Füredi Samu gordonkán. Belépő díj személyenként 3, 2 és 1 korona. Jegyek válthatók Jakobovits Fanny kisasszony dohánytőzsdéjében és este a pénztárnál. A hangverseny a Korom-szálló nagytermében, folyó hó 14-dikén, vasárnap, este megy végbe. Kezdete 8 órakor. A hangversenyen énekelendő .Szegény Péter* szövege a következő: Nehéz a fa, melyet helyéből elmozdítani akarunk; egyfelől az önzés, másfelől a közöny vastag kérgét kell szívünkről lehántanunk, hogy természetes jobbérzésének ragyogó kincseihez juthassunk; hosszú századok mély­séges álmából kell felébrednünk, hogy tudatára jussunk szégyenletesen elmaradt állapotunknak. De ha egyszer talpra állunk, s készségesen meg­hallgatjuk azt, a­mit a szívünk érez s azt, a­mit eszünk tanácsol, bizony-bizony mondom, talpra állítjuk a magyar ipart is és jelentékeny lépéssel haladunk gazdasági füg­getlenségünk kivívásához. Ez az a politika, melyre nézve alig lehet köztünk nézeteltérés vagy véleménykülönbség, s melynek követé­sére valamennyi természetes ellenségünk kényszerit s igaz magyar fajunknak szeretete bátorít. Teljes joggal hivatkozhatom e pereiben Deák Ferencz­nek a jelen kérdésre alkalmazható fetelére, mely szerint azt, a­mit erőszakkal vesznek el tőlünk, hasonló erő­szakkal visszaszerezhetjük az idők folyamán; azt azon­ban, a­mit egyszer önként adtunk másnak, vissza nem követelhetjük, sőt nem is kivonhatjuk soha! Jelentsük ki tehát egy szívvel-lélekkel, s ezt az ügyet előkészítő bizottság nevében határozati javaslatul is terjesztem elő, hogy 1. A magyar ipar pártolását a társadalom hazafias kötelességének ismerjük. 2. A városunkban erre nézve megindított mozgal­mat örömmel üdvözöljük. 2. A nyíregyházi állandó iparpártolási bizottságot azonnal megalakítjuk.­­ Javaslataimat azzal a forró kívánsággal ajánlom a t. gyűlés hazafias figyelmébe, hogy elfogadásuk magunk­nak dicsőségére, édes magyar hazánknak javára váljék. Majd Halasi János emelt szót, hangsúlyozván, hogy ötszáz millió forint megy ma ki évenként Magyar­országról külföldre külföldi ipartermékekért. Ha nem is egészben, de legalább részben sikerülni fog az ország­szerte megindult mozgalomnak ezt a külföldnek s főként Ausztriának kiszolgáltatott évenkénti összeget az ország határain belül tartani, óriási szolgálatot teszünk vele az ország közgazdasági fejlődésének, a nemzet vagyonoso­dásának. Simitska Endre gazdasági egyesületi titká­­r a mel­lett emelt szót, hogy ne a külföldi tőkével a­lapított magyarországi gyárak, lása t­űzessek ki czélul, hanem a kézműiparosok párta-Dr. Kállay Rudolf nem lát veszedelmet abban, ha külföldi tőkével alapítanak az országban gyárakat, annál is inkább, mert magyar tőke nem áll rendelkezésünkre és mert a külföldi pénzzel dolgozó gyárakban is magyar munkások jutnak keresethez, tehát a gyár bevétele­ine­k nagyobb része itthon marad, míg ellenben a külföld­ön lét­ező gyárakban az előállítási költségek is külföldön maradnak. A mozgalom czélja különben is általában a mmagyar ipar pártolása, tehát a magyar kézmű­iparosoké , és épen azért van szükség az iparpártoló bizottságra, hogy úgy az iparosoknak, mint a vevő közönségnek az utat és módot megmutassa, amely mellett egymást megismerjék és megértsék, ekként lehetővé válván, hogy az iparosok a vevő közönség igényeit kielégítsék. Hoffmann Mihály és Mikecs József szólottak még a tárgyhoz s végül dr. Kelemen Adolf rabbi mondott meleg köszönetet az előkészítő bizottságnak hazafias munkájáért. Ezután a megjelentek egyhangúlag elfogadták az előkészítő bizottság indítványát s nyomban megválasz­tották a 135 tagból álló állandó iparpártoló bizottságot, elnökéül a Meskó László indítványára Bencs László polgármestert választván meg. Befejezésül Meskó László mondott köszönetet a megjelenteknek és felszólalóknak, buzdítván őket, hogy a fellobbant lelkesedés ne legyen szalmaláng, hanem család­jában és ismerősei körében mindenki legyen buzgó apos­tola a magyar ipar­pártolás eszméjének! Kívánjuk mi is, hogy ugy legyen ! Irodalom. Versek. — Takács Endre — Nyíregyháza város irodalompártoló közönségének kedves húsvéti meglepetést szerzet Takács Endre .Versek* czimü kötetével. Az egyszerű czim mögött, káprázatos színpompával tárja ki lelkét egy fiatal poéta. A valótlan vezeti a tollat Takács. Harmonikus csengés bongás közt bűvöli át olvasóját a poézis világába. Tolla után bőven buzog a szó árja, de nem lapos, nem terjengős sehol sem. Dylan a stílusa a hol szürkének tetszik is, mint az opál. Ha jobbról nézem, ha balról nézem, újra meg újra megcsiklandja a szemem, egy-egy rejtett szín csilláma. Nem kritizálom a könyvet, csak méltatom. Majd megbírálják azt avatottabbak, akiknek ügyelmet bizonyára fel fogja kelteni, mert remény sem, hogy az a véletlen, a­mi miatt nem a fővárosban, hanem Nyíregyházán jelent meg, a­­ Versek' a kötet hírnevének nem szolgál ártalmára. Büszkék lehetünk rá, hogy a Takács Endre versei a mi közönségünk támogatása m­ellett nálunk hagyta el a sajtot, ötvennégy kissebb nagyobb vers van egy füzérben. Mindjárt elől üde fehér virág. Bájos poéma. A szerző nővéreinek ajánlja verseit. Folytassam a képet? Tarka barka változatban sorakoznak egymás mellé a nefelejts, s tubarózsa, az érzőké. Akad tulipán is, szingazdag illatszegény, akad ibolya is, a­mi fölött át­fut a szem, de tartalma lebilincsel maradandóan. Végül babér közt tüzes bazsarózsák következnek nemzeti színű szalaggal összefűzve. A hazafias költemények ,zászló­foszlányok­ koncepció alatt. Ilyen a kötet összbenyomása. Derék poéta Takács Endre. Ismerem az embert is. Mikor gyöngörik é%dús la­pozgatok a kedves kis kötet változatai között, a lelkem oda réved ahoz a magas homlokú, égő szemű, tapadt l­uhaz. Szeretnek a jövőbe h­inni, hogy la>sam uierre viszi ujjj, lefelé-e, felfele-e 't . Lesz e annyi uralma önmagán, hogy a magyar irodalom dicsőségére előre, felfelé fog lépni, vagy meg­ejti őt is az a milliónyi rém, a mi minden igaz körül rosz szándékkal leskelődik, a­mi együtt nevetve az élet. A­mint tűnődöm, ajkamról önkéntelenül is ellebbben a kérés — Istenem tartsd meg, segítsd meg őt! Páfrány. Szegény Péter. (Heine) — Énekeli Schummn dallamára dr. Popini Albertné a Füredi-hang­versenyen. — L ' mkó­s Gita tánczol körbe körül, Öröm h­eve fénylik arczán. És Péter ott áll hallgatagon, Akár a fal oly halvány. Jankó­s Gita vőlegény és ara már, És díszeleg ünnepi mezben. Szegény Péter körmeit rágja, és Iluhája szurtos, esetlen. Morog foga közt szegény Péter S néz elkomorodva a párra­ .Ne van' csak oly józan e balga fej. Még kár esnék bennem mára.' .. .Keblemben ég egy szörnyű kin, Mely szétrepeszti nyomban: És álljak, járjak bárhová, Csak tova kerget onnan. A drága lányhoz az tova, Hogy meggyógyítsa keblem. Pedig szemébe nézve, ah­­ol kell megint sietnem. A hegytetőre törtetek. Ott tán magányt találok. S ha a gerinczre feljutok, Megállok ott és sírok." ÜL Szirény Péter inog tova. Oly lassú, halvány s tétova. Hogy az utczán a nép, ha jön, Megál és bámul rá mezőn. És összesúg a lánysereg­ ,Ez tán a sírból lére meg 7* Ah nem, nem, édes lánykahad. A sírba ez csak most halad. Szegénynek kincse elveszett Sírban­ talál hát jó helyet, A hol majd ítéletnapig Szépen nyugodtan alhatik. A mult hó végén dr. Meskó László, országgyűlési képviselő, egybegyűjtötte Nyíregyháza városának közön­ségét a városháza nagytermében, a­hol több alakról szép és lélekemelő szavak hangzottak el a magyar ipar pártolása érdekében. Ám mi nekünk nemcsak a magyar ipart kell pártolnunk, hanem mindent, a mi magyar és a mi mind nagyon rászorul a pártolásunkra, így a magyar művé­szetet is.Reméljük,hogy szavunk nem kiáltó szó a pusztában, és az a közönség,mely tódulva­ tódult pár hónappal ennek­előtte a Kubelik hangversenyére, elmegy meghallgatni a saját városának nagy tehetségű szülöttét is, a­kiről szatmári újság azon alkalomból, hogy öccsének, a szat­a­mári zenetanárnak, mult hó végén rendezett hangversenyén vendégszerepelt, a mag­asztalásnak eme szavaival emlékezik meg­ .Füredi Sándor,ha ugyan még haladhatott, nagyot haladt, mióta városunkból távozott. Művészete mélyebb komolyabb lett, a bravúr helyett egyenlőséggel velőkig­ható intenzitással hat. A tetszés féktelen módon nyil­vánult a zseniális muzsikusnak mindkét száma után.* — Kívánunk neki itt is hasonló igaz nagy sikert és elismerést! íír~ Lapunk e száma első lévén az új évnegyedben, tisztelettel kérjü­k a lejárt előfizetések szives megújítását s az eset­leges hátra­ ckos clőfi­­d­ósi dijak bekül­dését. A „Nyirvidék” kiadóhivatala. ÚJDONSÁGOK. — Boldog ünnepeket kívánunk lapunk olva­sóinak, munkatársainknak s minden rendű jó barátainknak. — Ünnepi Istentiszteletek az ág. hitv. evang. templomban. Húsvét vasárnap: Reggel 7 órakor úr­vacsora tót nyelvű szertartással, osztja Noszkó s. lelkész; 8­­« órakor tót nyelvű istentisztelet, szónokol Paulik lelkész; 10­. órakor magyar nyelvű istentisztelet, szóno­kol Geduly lelkész; délután 2 órakor tót nyelvű isten­tisztelet, szónokol Noszkó s. lelkész. Húsvét hétfő: Reggel 7 órakor úrvacsora magyar nyelvű szertartással, osztja Paulik lelkész; 8­­4 órakor tót nyelvű istentisztelet, szónokol Geduly lelkész; 10­ l« órakor magyar nyelvű istentisztelet, szónokol Noszkó s. lelkész; délután 2 órakor magyar nyelvű írásmagyarázat, tartja Paulik lelkész. Mindkét napon ofifertorium fog szedetni, még pedig első nap a rendes lelkészek és kántorok, második nap az oltári alap javára. Az ezidei konfirmátiói oktatásra vonatkozólag a lelkészi hivatal jelzi, hogy a már elmúlt vagy folyó hó szeptember 1-éig betöltő 12 éves ágost. hitv. evang. gyermekek konfirmátiói oktatása húsvét utáni 1-ső vasárnapot követő hétfőn április 15-én veszi kezdetét. A beiratás április hó 10. és 11-ik napján a lelkészi irodában fog eszközöltetni. A fiú gyermekeket Paulik lelkész, a leánygyermekeket Geduly lelkész fogja oktatni. — Ülések a vármegyénél, A közigazgatási bizott­ság rendes havi ülése a közbeeső nemzeti ünnep miatt e hó 12-én fog megtartatni. — A pótadó felszólamlási küldöttség e hó 12-én d. u. 3 órakor a főispán hivatalos helyiségében ülést tart. — Az állandó választmány vár­megyeházi pénztár 1900. évi számadás­ának letárgya­a­lása czéljából e hó 13-án d. e. 11 órakor ülést tart. — Az erdészeti albizottság e hó 15-én d. u. 3 órakor ülést tart. — Lelkészi jubileum. A nagy-kállói evang. reform. egyház szeretett lelkipásztorának nagytiszteletü Görömbei Péter nagy-kállói lelkipásztor s felső-szabolcsi esperesnek. 25 évi áldásos nagy-kállói lelkészsége alkal­mából április hó 10-én jubiláris ünnepélyt rendez. Az ünnepély tárgysorozata: I. 1. Délelőtt 10 órakor disz­pres­byteri gyűlés a templomban, melyre ünnepeltet egy ki­küldött bizottság meghívja. 2. Hálaadó istentisztelet a következő sorrenddel: c) A 37-ik dicséret 1-ső verse; énekli a gyülekezet, b) A X6-ik zsoltár 1-ső és 2-ik verse; énekli a gyülekezet, c) Ima. Mondja! Nt. Görömbei Péter lelkész úr. 3. Üdvözlő beszéd: Beretey János fő­gondnok úr által. 4. Üdvözlet a felsőszabolcsi ev. ref. lelkész-egyesület részéről 5. CXXII. zsoltár 2-ik verse; énekli a gyülekezet. II.­­­,12 órától­­­ 11 óráig hivatalok, egyesületek és magánosok tisztelgése a lelkész lakon. III. Délután 1 órakor közebed a­­ Nagyvendéglő* tánczter­mében. Egy teríték ára: 3 kor. IV. Este 8 órakor a m­. kir. állami gimnázium tornacsarnokában hangverseny a következő műsorral: 1. Honvédek csatadala, Huber Károlytól, énekli a polgári dalárda. 2. Alkalmi óda irta, és szavalja: Dr. Benedek János úr. 3. Gzimbalom játék, Horváth Bertalan úr által. 4. Szép Ilonka, melodráma, szövegét írta: Vörösmarthy Mihály, zenéjét: Ernyei J. szavalja: Szőcs Kamilla k. a. zongorán előadja: Kállay Gusztáv úr. 5. Kurucz dalok, Méder Mihály­tól, énekli a polgári dalárda. 6. Szavalat, Bay Gyula úr által. 7. Zongorajáték Kállay Gusztáv úr által. 8. Eredeti magyar dalok, Gaál Ferencztől, énekli a polgári dalárda. Helyárak: 1—V. sor 3 korona, VI. és többi sor 2 korona. Felül­fizetések köszönettel fogadtatnak s hírlapikig nyugtáz­tatnak. A hangverseny tiszta jövdelme fele részben a polgári dalárda gyüjteménytára javára, fele részben az ev. ref. leányiskola felszerelésére fordittatik. Azon t. vendégek, kik eljövetelüket ápril hó 6-ig Beretey János főgondnok rend. biz. elnöknél bejelentették, elszállásoltatni fognak; ugyanazért kérjük az eljönni szándékozókat, hogy ebbeli elhatározásukat, érkezési idejüket, az érkező családtagok számát, valamint elszállásolás iránti óhajokat és azt, hogy a közebéden hányan fognak részt venni; a hangversenyre hány és milyen jegyet kívánnak maguknak fenntartani, bejelenteni szíveskedjenek. — Megjegyeztet­vén, hogy az előjegyzett, de d. u. 6 óráig ki nem váltott hangverseny­jegyek iránti igények megszűnnek. — A nyíregyháza—vásárosnaményi h. é. vasút Ügye mindinkább közeledik a megvalósulás felé. Mult hó 2- án tartották meg e vasút engedélyezési tárgyalá­sát a kereskedelemügyi m. kir. ministeriumban dr. Nagy Ferencz államtitkár elnöklete alatt, a melyen a pénz­ügyi, földmivelésügyi, hadügyi minisztériumba­',vala­mint a r­. kir. államvasutak képviselői is ré­zt vettek. E tárgyaljon meg lettek állapítva a v­sut építésére és üzleti berendezésére vonatkozó feltételek, a kiadandó engedélyokmány szövege, valamint a had­ügyi követelmények ír E vasút üzemét a m. kir. állam­vasutak fogják vinni, és ennek folytán kötendő üzem­viteli szerződésre vonatkozó főbb elvek már ez alkalom­mal nyertek elintézést. Az engedélyezési tárgyalás folyamán a törzsré­zvényjegyzések, illetve hozzájárulá­sok ül.­ye is tárgyalta­ ott s az uti osztály jelen volt képviselője a 200,000 K. törvényhatósági hozzájárulás kérdésében tett nyilatkozata alapján mondhatni, hogy e kérdés már legközelebb úgy a megyei utilap, mint a vasút érdekének megfelelő megoldást fog nyerni. A tárgyalás folyamán nyilvánvalóvá vált, kormány e vsút létesítését óhaj­ti és a hogy a magas maga részé­ről k­isó támogatásban részesíteni is hajlandó, úgy hogy főleg a helyi érdekeltség részéről nyújtandó hozzá­járu­ások mérvétől függ, hogy e vasút építése még ez év folyamán megkezdődjék, avagy esetleg még hosszabb ideig elzáródjék. Miután azonban a helyi érdekeltség kellő támogatá­s nélkül helyi érdekű vasút nem létesül­het, a helyi érdekeltség saját jól felfogott érdekében cselekszik, hs sma támogatást, melyet előbb utóbb feltétlenül nyujtanis kell, mielőbb megsdji, hogy igy ennek ellenszolgálmányát, vagyis magát s vaautst­ia mielőbb élvezhesse és hasznosíthassa. Ugy tudjuk, hogy Vidovich Menyhért nyűg. ezredes, e­vauit engedélyeim a még hiányzó törzsrészvényjegyzések bir­to«isá*a czéljá­ból egy nagyobb tck­ót szándékozik megindítani, mihelyt az engedélyezési tárgyalás eredménye miniisteri rendelet alakjában vele közöltetni fog. E vasut jövőjére éa

Next