Nyírvidék, 1908 (29. évfolyam, 27-52. szám)
1908-07-05 / 27. szám
Nyíregyháza, 1908. Megjelenik hetenként egyszer vasárnapon. Előfizetési feltételek: Egész évre 8 kor., Fél évre 4 kor., Negyed évre 2 kor, Egyes számára 20 fillér. XXIX. évfolyam, 27. szám. A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: VÁROSKAZ-TÉR 6. SZÁM. Telefonszám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Vasárnap, július 6. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. A nyílt téri közlemények dija soronkint 60 fillér. Apró hirdetések 10 szóig 40 glL, minden további szó 4 fillér. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. A „Nyírvidék" olvasóihoz Új köntösében ahogy megjelen a „Nyírvidék" a közönség előtt, külső alakjának ezzel a megváltoztatásával meghajol — az utolsók közül valónak ebben a sorban a magyar lapok között — az úgynevezett modern ízlés előtt, amely Magyarország régi, nagy rétű lapjait a mai kis formátumú újságokká változtatta át. Ettől az átformálástól idáig való idegenkedésünknek a magyarázata az a , hogy úgy mondjuk karakterbeli kivetkőzése volt a magyar sajtónak, mely a formaváltozás eme divatjával szinte egyidős. Valamelyes, csaknem babonás félelem és irtózás lázas érzékenységével féltettük ezt az igénytelen heti újságot, hogy ha — csak külső megjelenésének formájában is — maga magán változtatást csinál s a nagy lepedő helyett, ahogy idáig élt 28 esztendő óta, szűkebbre, de többrétű mezőkre osztja magát: hát, hogy ez az árí^i^Aás la!4e az első, öntudatlanul megtett lépés lesz az újságírásnak szívünkbe soha be nem férkőzhető, lelkünkből utált mai divatú irányzata felé. Mély tisztelettel kérjük azonban a „Nyír vidék" közönségét, hogy lapunk előtte való megjelenésének ebben a külső megváltozásában épen csak a más szabású ruhát lássa, mert a „Nyírvidék" az marad ezután is, ami volt idáig. Megcsináltuk a változtatást azért, mert így, ebben az új alakban, többet fogunk nyújtani olvasóinknak s változatosabb, könnyebben áttekinthető tartalmat, mint idáig A „több”-ben és a , változatosabb" -ban azonban csak a mennyiséget és a rovatok bővülését tessék érteni. De semmi esetre sem azt, hogy mi most már ebben a modern köntösben csak egy vonalnyira is eltérnénk a régi iránytól, amelyet idáig megtántoríthatatlan hűséggel képviseltünk. „Szürkék" maradunk mi ezután is, a sajtóra vonatkoztatva abban az értelmében ennek a szónak, hogy messziről bosszantó fő, al- és mellékcímekkel megírott családi tragédiákkal, szobalányok szeretkezéseinek, szabólegények szerelmi csalódásainak undorító történeteivel nem fogjuk se csiklandozni, se megbotránykoztatni olvasóinkat. Ennek a hivatásnak a betöltését — ha amikor alkalom "in rá, küzdve ellene — átengedjük az igynevezett modern sajtóvirtV 4 © — írt s színész (..rektoroknak. Annak a modern sajtónak, illetőleg a modern sajtó ama munkásainak, akik, természetesen minden tanultság és arravaló ig nélkül, egyszerűen fölcsapnak újságírónak, ma ebben, holnap abban a táborban settenkednek, írnak így, megint amúgy, ahogy és ahonnan a szél fúj. Politikai elvekhez való hűség? Ugyan ki az a bolond, aki erről beszél, mikor u. n. modern újságírásról van szó, hiszen a legnagyobb részének még elemi fogalma sincs ahoz, hogy egyáltalán politikai elvei lehessenek, és ha amelyiknek van , ma itt, holnap ott értékesíti. Pedig hát nem a közönség a bűnös, hanem ezek a romlott erkölcsű kalózok, akik egy pillanatnyi gyengeségen keresztül rést törnek a maguk erkölcs nélkül való ízlésüknek s kultuszt csinálnak abból s — ami fő — üzletet. S aztán harsogva trombitálják az igazságukat, hogy ez a kor ízlése, ez a kor erkölcse, mi csak hű szolgái vagyunk! A sajtó hivatása iránt való nagyrabecsülésünk ellen mi vétkezni soha nem fogunk. Se üzleti érdek, se szenzációhajhászat — ami ezzel azonos , régen megszokott útirányából a „Nyírvidékiét még csak kizökkenteni sem fogja. Szabolcs vármegye és Nyíregyháza városa közérdekeinek a szolgálatában maradunk — uj köntösünkben — ezután is, s amidőn így — uj ruhánkban — nehogy félreismerjenek, bemutatkozunk, ajánljuk magunkat Szabolcs vármegye ás Nyíregyháza városa közönségének további jóindulatába. i Csevegés múzeumunk érdekében is. Id. Liptay Ede bátyáidnak ősrégészeti gyűjteményét vármegyénknek muzeuma a sörnek vagyis a sörháznak köszönheti, mert délelőttönkint ide szoktunk járni egy kis tereferére. Nem csak amolyan magamfajta nyugdíjas naplopók, hanem többen olyanok is, akik csak vasárnap Paraguayi termiták, hangyák. írta: Báró Babarczyné Jósa Jolán. Hányféle az erdő! Sugárpálmák, terebélyes fenyők, lombos fák, vékony szálfák milyen beláthatatlan birodalmat alkotnának, ha valamely csodatevő kéz egy csoportba, egymás mellé sorakoztatná őket, így is, ahogy a természet akaratából, éghajlat és talajkülönbség szerint foltonként megtelepedtek : micsoda változatosság a színekben, milyen tobzódás a zöld minden árnyalatában. Egy sem egyhangú közülök, csak a pampák hatalmas fűerdeje; mármint annak, aki csak átgázol rajta. Amikor először jársz az ember magas fűben, valami boszantó érzés fog el, tehetetlen düh, olyan, amilyet szúnyogcsípéskor érzel. Emberi természetünk jobban gyűlöli a kisebb ellenséget, ezek az egyenként jelentéktelennek látszó hosszú, vékony tűszálak hogy megkínoznak, a mint rendre sorakoznak, hogy gáncsot vessenek lábaidnak. Csak hajolj le, lesd meg a fűóriások közötti mozgalmas életet és elfelejted a fáradságot, mellyel idejutottál. Hány kicsiny vadnak ad menedéket, hány apró élőlény leli meg benne életföltételét. Keresd benne a termiták, a hangyák fészkét. E két kis állatot, melyet annyian egynek tartanak, pedig különböző családokból valók. A hártyásszárnyúakhoz tartoznak a hangyák, míg a termiták recésszárnyúak rendjébe valók. Első látásra bizony könnyen elnézzük őket, mert feltűnő különbség legfeljebb a termiták világosabb lestszíne. Ezért nevezi őket az angol és német tévesen „fehér hangyá"-nak. A termiták négy szárnya eretlen, egyforma nagy, míg a hangyáknál nagyobb a két első szárny és erezeti. Különben ez legfeljebb a hímeknél lehet állandó ismertetőjel, mert a nőstényeket nászútjuk, rövid nászrepülésük után megfosztják szárnyaiktól. Ezt a munkát pedig a nemnélküli vagy elsatnyult nőstény állatok, a dolgozók végzik , amelyik pedig kikerüli ezt a támadást, maga hajtja végre testén a szárnykitépést, akárcsak a japánok a harakirit. A kisebb termetű szárnyas hímek pedig halálukat lelik e végzetes repülés után. Szigorú a hangya-termita erkölcs : a szárnyaszegett nőstényt kényszeríti, hogy betöltve anyai hiáfását, őrizze a házi tűzhelyet. Hanem aztán ezt a tűzhelyet jól megépítik. Járok a fű között, amíg meg nem botlom valami hatalmas agyagbuckában. A botlás csak nekem fájt, az áll helyén rendületlenül. Szürke agyagból épült és szinte fénylően lesimított a gömbölyű tetejű, cukorsüveg alaku építmény; lehet majdnem másfél méter magas. Mi felnőttek szidjuk a gyermeket, ha nemsokára szétszedi a kapott játékot, megtudni, mi van benne. Mi sem vagyunk különbek. Én is verni kezdtem ezt az agyagalkotmányt és hogy egyben maradt — nem az én érdemem. Hogy bírnék én meg vele, mikor még a tropikus esőzésnek is ellentáll. Megvárom az ostromot és békésen vizsgálódni kezdek. Néhány kintrekedt szürkésfehér testű bentlakó menekül a nyílások felé. Ez a guarani indián nyelven cupii-nak (kupi) nevezett termiták o1 A palota aljában nagy kerek nyilás Ez vezet a termiták vendégszobájába, hol valamely harapós kisebb kígyó van beszállásolva. Ez a mumus, a termiták cerberusa, így nem mernek föllépni ellenei; a vendégkigyó pedig békésen él a kapu alatt és védi a tulajdonos érdekeit, akárcak a pesti házmesterek. Igy hallottam, de nem tartom a hátamat érte. Talán mégis igaz, mert ezek nemcsak fű közé, védett helyre építkeznek. Sokszor találkoztam velük sötét erdők napsugaras tisztásain. Amilyen a talaj, olyan a palota szine. Itt termékeny vörös föld az anyag és az alacsony pázsitról lerí a rozsdavörös épület. Hogy egészen stílszerű legyen, a bentlakók is fölveszik ezt a színt: fekete hátuk szépen ékintett bordóvörös rajzokkal. Ezek az ügyes kőművesek nem nyilvánosan dolgoznak. Belülről szinte emelik, tágítják az épületet, míg sokszor egy öl magas, néha még nagyobb átmérőjű palota nem lesz belőle. A kupi-nak nevezett termita ránk nézve nem kártékony s táplálékul beéri a zöld környezetéből előkeresett száraz levéllel. Van azonban egy fermita-rokona, mely nem ilyen ártatlan életet él. Paraguay északibb részén házak gerendáira, fákra építi hatalmas, dinnye alakú függőfészkét, ebből aztán rejtett járatokat készít le a földre. A könnyű házak faszerkezetét össze-vissza fúrják s az első heves szélroham kártyavárként dönti el az egész alkotmányt. Ehhez hasonló termitafajnak köszönhette összeomlását a mult század elején Indiában Kalkuta kormányzói palotája. A kőfalba is befurakodnak ; a meszelt falon hosszú, porszemcsékkel beboltozott, sötét ?áv jelzi bejáratnkat. Mai számunk 12 oldal.