Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-09-16 / 74. szám

Nyíregyháza, 1915. szeptember 16. Csütörtök Megjelenik szerdán és szombaton este. Előfizetés: Egész évre 10 K, Fél évre 5 K, Negyed évre 2 K 50 í. Egy szám ára 10 f. Tanítóknak félár. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI ÚT 9. SZÁM. Telefonszám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. XXXVI. évfolyam, 74. szám. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. Legolcsóbb hirdetés 1 K. Hiv. hirdetések sora 60 f. A nyilt tér soronként 80 f. Apró hirdetések 10 szóig 1 K, minden további szó 5 f. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. A közönséghez. A Nyirvidék a kárpáti falvakért. Szerény viszonyainkhoz mérten, mi is részt óhajtunk venni „Az Est" által megindított nemes akcióban: a kárpáti falvak újraépítésének szép munkájában. Elhatároztuk, hogy minden új előfizetőnk előfizetési díját, a kárpáti falvak felépítésére adott adomány címen fogjuk nyilvánosan nyugtázni, de azért a Nyírvidéket is megindítjuk a címére. Ha tehát valaki mint új előfizető beküld 10 koronát hozzánk, mi a Nyírvidéket egy évig küldeni fogjuk a címére és a beküldött összeget a kárpáti falvak felépítésére adott adomány címen fogjuk nyilvánosan nyugtázni — és rendeltetési helyére juttatni. Ez által kettős célt ér el az új előfizető. Az előfizetési díjat a legszebb és legnemesebb célra adta — de a Nyírvidéket is megkapja a beküldött összegnek megfelelő időtartamra. Hisszük — hogy ha csak egy házzal is — de mi is hozzájárulhatunk így az elpusztított kárpáti falvak Hazafias felépítéséhez! tisztelettel: a szerkesztősége és kiadóhivatala. Újabban a következő adományokat kaptuk : Ruttkay Gyula 10 K Oberländer Zsigmond 10 K Trak Géza 10 Adorján János 10 Nyíregyházi Ipartestület .... 10 Jakabovits Adolf 10 Preisz Bertalan 10 Lőjek József 10 Lakner Ödön 10 dr. Krómy Károly 10 dr. Hajós Sándor 10 Dessewffy Manó 10 Tatay István 10 Weinberger Aladár ....... 10 Kéler Gyula 10 „ Fűszer- és Gyarmatáru Rt. . . . 10 „ Oltványi Ödön 10 , Ébner Béla ........ 5 » Glück Ignác 5 „ Blau Mór 5 , Szántó Ignác 5 , Róth Zsigmond .... . . . 5 , Átvitel 195 K Áldozat 195 K Szamueli Lajos 5 , Groszman József, Oros 5 , Lovász Dezső 5 s dr. Mandel Jenő . . . . . . . 5 , összesen . . 215 K Eddigi gyűjtés . . 237 K Együtt . . 452 K Hearst levele. Wilson úr, az U. S. A. elnöke, kiváló férfiú lehetett mint polgárember, de hogy mint elnök, mint államfő nem mindig találja meg a helyes utat, az nyilvánvaló. Hiszen ha már egyszer ki kellett törnie az általános európai háborúnak, amely a benne résztvevő nemzetek jelentősége és hatalmi érdekeltsége folytán szükségképen kiterjedt a többi földrészekre és az összes tengerekre is, azaz valóságos világháborúvá lett, az amerikai kormány csak az által háríthatta volna el magától a háborúban való részesség gyanúját, ha a nemzetközi jogot nem betűje, hanem szelleme szerint magyarázza, hanem az amerikai nagytőke számára kínálkozó hatalmas kamatozási alkalmat nem kívánja elszalasztani, hanem komolyan számba veszi az Egyesült Államoknak és azok népeinek igazi érdekeit mégpedig nemcsak a jelent, hanem a jövőt illetőleg is. Azonban Wilson úr nem úgy tett, és meg lehet állapítani, hogy aki nem cselekszik helyesen, az vagy nem tudja mi helyes, vagy nem képes önállóan, helyesen cselekedni. Úgy látszik Wilson úrnál az utóbbi esetet kell feltételeznünk. Wilson tudja mi volna helyes, mi volna az Egyesült Államok érdekeinek megfelelő, de úgy látszik, hogy nem volt tisztában azzal, hogy mi is az igazi többségi hangulat az Unió népei közt. Az ördöngös Roosevelt Teddy is zavarólag hathatott az elnök elhatározásaira. Ez az úr tudniillik tehetségei szerint kiváló férfiú, hajlamai szerint azonban kalandor természetű, s e két tulajdonság együttvéve nagyon alkalmas arra, hogy valakit a nagy tömegek — különösen amerikai tömegek — előtt népszerűvé tegyen. Így nem tudhatta Wilson, a tényleges elnök, hogy Roosevelt, a volt elnök s minden jövendő elnökjelöltnek veszedelmes ellenjelöltje, nem a közhangulat szirénája-e, mikor Németország ellen erélyes, félreérthetetlen lépések megtételére sürgeti a kormányt. Így jutott Wilson, valószínűleg nem rosszindulatból, hanem kizárólag hiúságból vagy gyengeségből olyan helyzetbe, amelyet másnak mint fonáknak, nevezni lehetetlenség. A fonák helyzetből egy erős, határozott egyéniség kivágja magát, a gyenge, ingatag ember pedig abba a tévedésbe esik, hogy ami a valóságban rút és helytelen azt szavakkal szépnek és helyesnek lehet feltüntetni. Ilyen felfogásokból kiindulva tálalták fel Wilson elnök úrnak nemzetközi jogi tekintélyei és tanácsadói azt a híres tételt, hogy Amerika akkor szegné meg a semlegesség követelményeit, ha ellenségeinket nem látná el fegyverrel és munícióval, s ha ezt nem tenné, még önmagában is kárt tenne, mert akkor szükség esetén ő sem kapna fegyvert a szomszédos hatalmaktól. Ilyen tételek foglaltattak abba a jegyzékben, melyet Wilson úr az osztrák-magyar jegyzékre válaszképen küldött. A válasz nálunk nem keltett semmi izgalmat. Gorombaság, sértő szándék nem volt benne, arra pedig nem igen érhet rá a mi diplomáciánk, hogy logikai sületlenségeket analizáljon. De van egy világ, a tiszta logika s a magasabb morál világa, amely gondoskodik arról, hogy ne csak szándékos, de még a nem szándékos tévedések is lelepleztessenek. S így történt most is. William Hearstnek Wilsonhoz intézett nyilt levele halomra döntött minden szofizmát, ami az amerikai jegyzékben fel volt halmozva. „Ha magunknak is szükségünk lehet valamikor fegyverre és munícióra, akkor gyártsunk a magunk számára és ne másoknak." Így mondja Hearst és mindjárt azt is konstatálja, hogy az Egyesült Államoknak lesz háborúja — Japánnal. Ebben is igaza van Hearstnek. Nincs kizárva, hogy a japán-amerikai háború előbb kitör, mint a mostani véget ér. És miféle bölcsesség volt ily körülmények között a Japán szövetségeseinek osztani a fegyvert és muníciót? Hearst úr nyilt levele nem csak bátor, hazafias, hanem igen okos cselekedet is volt s bizonyára nagy és jótékony hatása lesz. Dr. Pröhle Vilmos. — Ne termékeket vásároljunk csak magyar Ipar-