Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 122-215. szám)

1919-07-01 / 145. szám

Nyíregyháza, 1919. julius 1. * Kedd SZABOLCSVÁRMEGYE ÉS NYÍREGYHÁZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA Szerk­esztik:: Dr. VIETÓHILZ JÓZSEF GERGELY ANDOR felelős szerkesztő S Vezetés: Egész évre 72 K, félévre... 36 K. | ALAPÍTOTTA: 1­­ negyedévre 18 K, egy hónapra oK. | |UBA ELEK ? TELEFON SZÁM 323. POSTACHEQUE 2955 ® Tanítóknak félévre 24 korona.­­ f Kéziratokat nem adunk vissza. .mr.vi.'iyfimtMWT-g'urr-yr,- r,- r -i r -y-r—-t-Y —----^rm—m Románia és Itália együttes akciója Bukarest, június 30. Románia és Olaszország között a közös baj, a jugoszláv kérdés érez­hető közeledést hozott létre. Tár­gyalás folyik a két kormány között, hogy kezdjenek közös akciót, illetve kössenek külön­békét a versaillesi konferencia megkerülésével. A tár­gyalásokat Románia részéről Lahováry György rendkívüli követ vezeti Ro­mában, akit most várnak Bukarestbe. Fiume hadsereget állit fel Bukarest, junius 30. l­aibachból jelentik : Fiume és kör­nyékének nemzeti tanácsa elhatározta, hogy hadsereget állit fel, amely meg fogja védeni a kikiáltott köztársaság határait minden szláv támadás ellen A hadseregbe rengeteg olasz tiszt Károlyi Gyula kormányának jegyzéke Szeged, június 30. Károlyi Gyula gróf elnöklete alatt alakult kormány Bécsen keresztül jegyzéket intézett a Versailles­i béke­konferenciához, amelyben kéri a kon­ferenciát, hogy Magyarország képvi­seletein hívják meg a szegedi kor­mány delegátusait tárgyalásai­kra. Hangsúlyozza a jegyzék, hogy az ország lakossága, amennyiben a vö­rösök terrorja ebben nem akadályozza elismerte a Károlyi kormányt, ezzel szemben Kun Béla csupán a terrori­zált budapesti munkásságra támasz­kodik, míg a hatalma alatt tartott vidékek lakossága egyenesen ellene van. Az Adriai kérdést újból tárgyalják Bukarest, június 0. Parisból jelentik. A békekonferen­cia az Adria kérdését újra tárgyalás alá vette és remélik, hogy az új olasz kormány engedékenységével le­hetővé teszi a végleges megegyezést. Paris ujongva fogadta a német béke alaí­ását Parisból jelentik : Az egész fővá­ros örömmámorban úszik, minden­felé ujongó menetek járják be az utcákat és tüntetnek Clemenceau mel­lett. Clemenceau miniszterelnök be­szédet mondott a tüntetőkhöz és ki­jelentette, hogy 40 évig várta ezt a pillanatot és egész élete munkája erre irányult. Intette a tüntetőket, hogy kettőzött erővel lássanak a munká­hoz, mert a nagyszerű győzelem gyü­mölcsét csak akkor élvezhetik, ha a nagy pusztulást a termelő munkával jóvateszik. Ára 30 fillér. ÁL. évfolyam * 145 ára a a fifik­. t német béke Bucsrest, június 29. A Viitorul írja : Bauer, az új német kormány minisztere a békeszerződés aláírása előtt még egy utolsó jegyzéket inté­zett a szövetségesekhez, amelyben rá­mutat, hogy a békeszerződés mely pontjai azok, amelyeket nem fogad­hatnak el. A jegyzék egyebek közt a következőket írja : A német nép nem akarja a véres háborút folytatni s őszintén kivánja a tartós békét. A német kormány a vitás keleti tartományokból szenvedélyes tünte­tésekről kapott értesüléseket, melyek szerint a lakosság minden eszközzel ellen akar állani e tartományok elvá­lasztásának, miután azok évszázadok óta a német birodalomhoz..... tartó jtji ki­minden "TWTtrsseget "minden nehézségért, ami a lakosság esetleges­ ellenál­lása fo­ytán állana elő. Ha a német köztársaság kormánya mégis kész aláírni a szövetségesek kívánságait az alábbi fentartásokkal, azt nem j­­ szántából teszi. Az előírt feltételek meghaladják azokat a mértékeket, amelyeket Né­metország teljesíteni képes. A német köztársaság kormánya kötelességének érzi kijelenteni, hogy minden fentar­tással él, elhárítván minden felelős­séget a következményekkel szemben, amelyek Németországban előállhatná­nak, ha a feltételek a német telje­sítőképesség legerősebb megfeszítése mellett sem volnának teljesíthetők. Németország különösen hangsú­lyozza azt a kijelentést, hogy nem fogadhatja el és nem írhatja alá a békeszerződés 231. cikkelyét, amely azt követeli Németországtól, hogy is­merje el, hogy egyedüli okozója a háborúnak. Ebből következik, hogy Németországnak vissza kell utasítania a háború kezdésének eredményeként mutatkozó terhek elvállalását. Hasonlóképen Németország nem tartja méltóságával és tisztességével összeegyezhetőnek, hogy ő fogadja a 22 — 230 cikkelyeket és hogy azokat végrehajtsa, miután azt kívánják Né­metországtól, hogy német állampol­gárokat adjanak át a szövetséges és csatlakozott hatalmaknak elitéltetésük végett, akiket azzal vádolnak, hogy megszegték a nemzetközi törvénye­ket a hadijoggal ellenkező eljárások­kal és cselekedettekkel. A német köztársaság kormánya feltételezi, hogy a csatlakozott hatalmak szövetséges éi azt kívánják, hogy Németország nyíltan beszéljen. Tekintettel jó­indulatára és fentartá­saira és tekintetbe véve azt a súlyos­­ helyzetet, amelybe a szövetségesek követelés­ei a német népet juttatták, azt a helyzetet, amelynél súlyosabbat és fatálisabbat népnek még nem te­remtettek, hivatkozással az 1919. jú­nius 10-iki jegyzékben foglaltakra, feljogosítottnak érzi magát, hogy a szövetséges és csatlakozott hatalmak­tól a következő kérést intézze, el­várva, hogy a szövetséges és csatla­kozott kormányok az alábbi kijelen­tést, mint a szerződés kiegészítő ré­szét tekinti. A szerződés aláírásától számított két év alatt a szövetséges és csat­lakozott kormányok a szerződést alá fogják vetni a hatalmak legfelsőbb tanácsa ''elü L-J;- tán:: k, amel­y_ a_ 1 IMINX«A SOOIN­Y. - - -Van megállapítva. A német ...II­IJN­-— felhatal­mazottaknak e legfelsőbb tanács előtt ugyanolyan jogaik lesznek, mint a többi ellenőrző hatalmak képviselői­nek, azoknak a kérdéseknek a felül­vizsgálatánál, amelyek a német nép önrendelkezési jogát sértik, valamint azoknak a határozatoknak a felül­vizsgálatánál, amelyek Németország szabad és egyenlő gazdasági fejlő­dését gátolják. A német köztársaság kormánya kibocsátja tehát az lölü. junius lü-iki átiratban kívánt nyilat­kozatot a következőkben : A német közt­ársasági kormánya kész aláírni a békeszerződést, anélkül azonban, hogy elismerné, hogy a német nép volna a háború szerzője és anélkül, hogy vállalná a kötelezettségét a békeszerződés kiadás 227. és 230. cikkelyeinek megfelelően. Hogyan kényszerítették a a néme­teket a b­éke aláírására Az „Independance" jelenti Mainz­ból : A Rajnán túl gyors előnyomu­lásra szükséges összes csapatmozdu­latok befejezést nyertek. Azok a csapategységek, amelyek eddig a Rajna balpartját tartották megszállva, átkeltek a folyón, hogy a mainzi-koblenzi és kölni hídfőknél tömörüljenek. Ezeket a csapatokat eddig hátrább elhelyezett tartalékokkal pótolták. Emellett a tengerészet előkészüle­teket tett a Németország elleni blo­kád szigorítására, amennyiben erre­­ szükség lenne. Az e célra kijelölt­­ egységek mindenre készen állnak. A­­ béke aláírásának hírére a csapatmoz­dulatokat beszüntették. Román konservativok szervezkedése Bukarest, június 30. A Nemzeti Konzervatív párt Take Jonesku elnöklete alatt nagy­gyűlést tartott. A gyűlés határozatait Take J­i iku külön kihallgatáson jelen­tette be a királynak. A kihall­gatás eredményéről Take beszámolt a végrehajtó bizottságnak, amely örömmel vette tudomásul a királyi akarat­­­nyilvánítást. Jugoszlávia ünnepel Bukarest, junius 30. Belgrádból jelentik, hogy Péter király születés­napját egész Jugosz­láviában meg­ünneplik. Az ünnep­ségeken a hadirokkantaknak és a bolsevismus elől oda menekült pro irigait javára fog"»k Q- hogy Pál ezredest szabadon bocsátották Máramaros-Sziget, jun. 30. Nagy Pál ezredes a derék széke­lyek parancsnoka a napokban ideér­kezett. Az ezredest már előbb is el­bocsátották volna Bra­s­sóból, ahová internálva volt, de a lelkiismeretes parancsnok nem hagyta el Brassót mindaddig, míg valamennyi katoná­jának nem biztosította a szabadságot. A magyar-cseh határ Bukarest, junius 30. Az Eppea jelenti : A Tem­ps prágai fonás után közli, hogy C­emenceau táv­irata, amely a cseh-szlovákok és a ma­gyarok közö­t országhatár megállapítá­sai közli, m­e­gé­rkezet Prágába. A n­em valószínű híradás szerint a cseh-magyar határ a Tatragerinc lesz és tovább hú­zódik az Ipoly alsó völgyen. Fenyegető az orosz pénzügyi helyzet Nagyszilben, jun­us 30 Stockholmból jelentik, hogy az orosz szovjet­ köztársaság budgetje erre a felevra 20 m­­ll­iárd bevé­telre, szeulboji 50 mi­liárd kiadást mutat A deficitet új bankjegyek kiadásával fogják fedezni. Az olaszok berendezkednek Dalmáciában Nagyszeben, junius 30 Liibachból jelentik, hogy az olaszok Isztriában és Dalmáciában mindenütt berendezkednek, mint­ha az ország már véglegesen át volna nekik adva. Adót szednek, iskolákat állítanak fel, ugy hogy a jugoszláv lakosság kétségbe ven esve. Jugoszlávia az olaszok eljá­­rásában a tőkeszerződésnek olasz részről való fuan­gálását látja.

Next