Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 216-291. szám)
1919-10-23 / 237. szám
s Félreértések elkerülése végett... • Bukarest, okt. 22. Az „Indreptarea" írja: Az orosz delegáció közli Párisból, hogy a sajtóban megjelent tudósítások szerint, az utóbbi napokban orosz tábornokok és volt magasabb tisztviselők Berlinben szerveztek kormányt Nyugatoroszország számára ban levő német és a Kurlandhadsereggel összeköttetésbe léptek. Félreértések elkerülése végett a párisi orosz delegácó kötelességének tartja kijelenteni, hogy csakis egyetlen jogosult orosz kormány van és ez a Kobeng tengernagyé, Omak ideiglenes székhellyel. A Danikin kormánya teljesen egyesült ezzel és egyesültek többi kormányok mind, amelyek Oroszországban alakultak. Trotzkij őszinte Bukarest, okt. 22. A „Viitorul" irja: Helsingforsi tudósítás kis kijelentése szerint Troiza kommunisták egy gyűlésén, hogy a szovjet csapatok nem viselhetnek téli háborút, s a győzelemre sincs kilátásuk. Memel Németországnál akar maradni (Berlin) A Memel-vidéki Hydekrug lakossága népgyűlést tartott, amelyen felhívta a kormányt, hogy az utolsó órában sürgősen kíséreljen meg mindent, hogy a Memelvidék megmaradjon a német birodalom részének, mert ez a terület történelmi, gazdasági és szellemi vonatkozásainál fogva elszakíthatatlanul Németországhoz van kötve. Mivel azonban egyedül nem képes a német szociális berendezkedést keresztül vinni, Németországtól való elszakítása teljes, kulturális és gazdasági összeomlását jelentené. Zavargások és ostromállapot a Saar-vidéken Saarbrückenből jelentik : Andener tábornok falragasz útján a következő kiáíltványt tette közé : Dálután négy óra óta Saarbücken utcáig zavargások folynak. A nyugalom és rend fentartása érdekében mint a Saar-vidék legfőbb parancsnoka, az egész Saarvidék fölött elrendelem az ostromállapotot. J^YÍRVIDÉK. Hol nyerte meg az entente a háborút? A Marne megmentette Franciaországot — Mikor a németek már Páris előtt állottak — A gigászi küzdelem Egyik párisi folyóiratban érdekes cikket olvasunk arról, hogy a Marne folyó hogyan mentette meg a francikat a végzetes vereségtől. A Marne! Ezt a híressé vált nevet mindig eszébe fogja juttatni a franciáknak augusztus és szeptember hava. S mindenkor csak hálával gondolhatnak rá. Két ióban, a háború kezdetén és a háború végén, a Marne partjain kellett visszaverni a franciáknak a legázolással fenyegető német offenzívát. A franciáknak két ragyogó győzelme fűződik a Marnehoz 1914. szeptember 5 én hat hat német hadsereg, amely 1.4000,000 bánosból lőtt, megyéinken át tlőrenyomulva, oly hatalmas lökést tett, amelynek lendülete megállíthatatlannak látszott. A németek a berlerin-i sikerüktől elragadtatva azt hitték, hogy még szeptember 15-ike előtt már Ghhamps-Elyséesben fognak táborozni. Sőt Párisban is a legrosszabbra gondoltak már és szeptember 1-től kezdve különvonatokon költözködött el a kormány és elvitték a minisztérium okmánytárát Bordeauxba, a muzeális műkincseket Toulousebe és mintegy egymillió párisi lakost s a német invázió elől kiürített francia megyék menekülteit szállítottak folyton a különvonatok. Komolyan foglalkoztak Páris elfoglalásának lehetőségével s a Szajna mögött készültek egy végső csatára. A porosz trónörökös hadserege előnyomult az Argonneokon át, a würtenbergi herceg hadserege az völgye és Gualons közt, Aisne Einem hadserege Gaalons von és Reims közt, von Bülow hadserege Reimstől keletre, elővédeivel Estenauban, végül Kluck hadserege, feladata volt egyenes amelynek irányban haladni Pars felé, az Oise völgyén át, Meaux és Coulomóiers irányában operált. Kluck hadseregének a mozdulata bírta Joffre generálist az offenzíva ujabb megindítására a német hadsereg szárnyára dobva a 6. francia hadsereget. Joffre tábornok szeptember 5 én nagyparancsot adott ki, amely így Most egy kezdődött: oly csata kezdődik, amelytől országunk sorsa függ . . . A fracia hadsereg elhelyezése a következő volt: jobbra Sirrail tábornok serege, amely Verdunre és a Meuse felső folyására támaszkodott; Langle da Cary generális serege a Marnenál állott, délre Vitry le Francoistól, arcvonallal északra. Focü generális serege a Marn alatt Sézanne Milly helyezkedett el. Az összes felállott haderő 900,000 emberből állott, beleértve a 130 000 főnyi angol sereget is. Ez a sereg szállt szembe a német tömegekkel. A katonák ki voltak fáradlva a tíz napos visszavonulásban, amelyben éjjel-nappal harcoltak. Az élelmezés nehéz volt. A lovasság minden lovarész volt. A tüzérségnek nem volt tartalék muníciója. Ilyen körülmények közt kezdődött a csata szeptember 6 án, a Marnetól északra. Szeptember 6-tól 10 ig gigászi küzdelem folyt. Szeptember meg volt nyerve. lO én a csata A német hadsereget visszaszorították az Aisnéig, ahol csak azért állhatott meg, mert a franciaangol seregnek hiányzott a szükséges muníciója. Négy évvel később, 1918 március 21-én újra a Marnenél állott a német hadsereg. A németeknek lehetett 1.400,000 harcosa. A franciáknak 1 600,000 embere volt a seregcsoportban. Foch marsall vezette a küzdelmet. Az első marnei csata 5 napig tartott. A második, amely a világháború sorsát eldöntötte, 17 napig tartott. A németek repülőgépekről és ágyukból lőtték Parist. A Marne kétszer mentette meg Parist attól, hogy a németek elfoglalják 'Dolgozz teljes erődből, mert szerencsés ember az, aki dolgozhat Épen ezért ne feledkezz meg azokról, akik nem tudnak munkához ütni ! — Az Ujságboltba keztek az összes tóvárosi megérnapilapok, heti és képes újságok. IS 19. október 23 k washingtoni munkáskonferencia s a nsmstek Budapest, okt. 22. Az „Allgemeen Handelsblad" hágai tudósítója ezt íja Németországnak a washingtoni munkáskonferencián való részvételéről : Németországnak tanácsolták, vegyen részt a konferencián és bizonyára értesültek már a németek a francia és belgamunkásvezéreknek arról a kijelentéséről, hogy a német delegátusok mint egyenlő jogú tagok jelenhetnek meg a konferencián. Ezzel megszűnt az utolsó akadály is, ám a németeket a koferenciákról távoltarthatta volna. Németország most már remélhetően a konferencián való részvétel mellet fog dönteni, mert ha ragaszkodnék engesztelhetetlen álláspontjához, nagyon rossz szolgálatot tenne a konferenciának. íriai magyar parlament választja az államtanácsot Paris, okt. 22. A ,,Chicago Tribüne" jelenti Budapestről : Friedrich István miniszterelnöknek a régi magyar parlament összehívásával az a célja, hogy három napi ülésezés alatt alkossa meg az új választási törvényt és egy öttagú államtanácsot válasszon meg, mely a választások tartama alatt vezetni fogja a kormányzást. B szétik, hogy ebben a tanácsban Friedricchen kívül Lánczy Leó és Wekerle Sándor volt miniszterelnök is helyet kapnának. Anatole Francé a szocialisták jelöltje Bukarest, okt. 17. A „Chemarea" jelenti Párisból: A francia szocialisták 17-ik osztálya az get képviseli. Henty értelmisé előterjesztette, hogy Guernut a képviselőjelöltek sorába fel Anatole Francét, J. vegyék Paul Bencourt és V. Bescht. Nem valószínű, hogy Anatole Francé hajlandó lenne elfogadni a jelöltséget. Egyébként, ha megválasztanák, feltehető,hogy a Bourbon palotába épp oly keveset járna, mint amilyen kevéssel látták a tudományos akadémiában azóta, hogy tagnak választották.