Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 1-74. szám)
1920-02-14 / 36. szám
JNYÍRVIDÉK Amerongoni dráma II. Vilmos igen sötétnek látja a jövőt és védekezni készül 11. Vilmost kemény csapás érte: Kautsky könyvének megjelenése. „Hogyan keletkezett a világháború." Az excsászár már egészen átadta magát egy csendes, nyugalmas élet kellemetességeinek terveket szőt, hogy átköltözik egy másik kastélyba, a szomszédos Dora községben. Úgy számított, hogy március elején megtörténhet ez a változás. Számított számos hi emberére, akik Németországból jöttek s azt hitte, hogy olyan életet élhet, aminőre jövedelmei még hollandi forintokba átszámítva is módot adnak neki s amint Amerongenben, a Benzinek gróf hajlékában nem élhetett. Azt remélte, hogy a szövetségesek nem fognak tenni semmit vagy csak forma szerint fognak fellépni ellene és hogy az angol király felhasználja majd minden befolyását arra, hogy meghiúsítsa a kiadatási eljárást. De kitört a vihar, amikor a Kautsky kis egyszerre zöldfa-dalú könyve megjelent, amelyet csakhamar a Wilhelmstrasse okmányait közlő vaskosabb kötetek követték, harag fogta el az excsászárt. Nagyon méltatlankodott a közlések miatt, amelyek szerinte fegyvert szolgáltattak Németország ellenségeinak. Íme, hogy fognak most nevetni Londonban és Párisban — mondotta. Mikor első haragja elmúlt, nyugodtabbnak mutatta magát és hozzáfogott védelme megírásához, amelyet V. György királynak szánt. Miben áll ez a védekezés ? Főleg két pontra támaszkodik. Az első az, hogy a közölt okmányok bebizonyítják azt a tényt, hogy amint ismeretessé vált előtte Szerbia válasza Ausztria-Magyarországnak, úgy találta, hogy ez utóbbi megkapta a kellő elégtételt De már nagyon késő volt, hogy azon az úton, amelyen elindult meg lehessen állani. A második fő védekezése a következő : Anglia indította Európára a háborút azzal, hogy nem volt hajlandó interveniálni Pétervár és Pál észre térítése érdekében. Ami a híres széljegyzeteket illeti, ezek csak tisztán személyes jellegűek, pillanatnyi benyomásokat fejeznek ki anélkül, hogy befolyásolták volna a német kormányt eljárásában. Mert az a helyzet, hogy hangulata naponként változik, majd reménnyel van tele, majd egészen le van verve. Majd azt mondja : — Nem fogják merni, hogy hozzám nyúljanak. Ez az igazságtalanság netovábbja lenne. Majd kétségbeesik : Mindenre kép csak, különösen ha a németek is elhagynak Minden attól függ, minő lesz a szövetségesek fellépése. Ha energikus lesz, Hollandia tán akkor sem adja ki Vilmost, de ő maga lesz kénytelen vagy bírái elé állni, vagy elmenekülni. Burián 1916-ban II. Vilmos és I. Ferenc József levélvéltása Lyon, február 12. Berlinben közreadták Bernsdorff gróf levelezését Burián István báró volt közös külügyminiszterrel és több osztrák miniszterrel, amelyek közül a legérdekesebb Burián terve. E szerint Burián báró volt az, aki 1916 októberében már egy béketervet terjesztett elő. Még azon év telén meg kellett volna kezdeni a fegyverszüneti tárgyalásokat, megszakítván a hadümveleteket. Hivatalosan jelentették a semlegeseknek is, hogy milyen feltételek azok, amelyek mellett a központi hatalmak hajlandók lennének békét kötni. A feltételek a következők : 1. A központi hatalmak teljes integritása. 2. Minden német gyarmat visszaadása. 3 Belgium helyreállítása független szuverén állam gyanánt Németország érdekeinek megvédésével. 4. A francia területek teljes integritása. 5. A Kongó-állam átengedése Németország TM k. 6. Az osztrák-olasz határ módosítása Olaszország rovására 7. A független lengyel királyság elismerése. 8. A központi hatalmak határainak kiigazítása Oroszország és Románia felől, ahol Ausztria túlsúlya biztosítandó. 9. Ausztria annektálja Belgrádot és a macsói bánságot. Erről lemondana azonban, ha Oroszország nem helyeselné. Buriánnak azt a tervét, amelyet II. Vilmos elé terjesztettek, a császár Ferenc Józsefhez intézett levelében éles bírálat tárgyává tetta és a végén Buriánt arra intette, hogy várjon még egy keveset, amíg a békejavaslat: Bathmann Holwag közölni fogja a sajtóban is. Ebben a kérdésben azonban azt a hibát követték el, hogy sem Bulgáriát, sem Törökországot nem kérdezték meg. Vilmos azt írta Ferenc Józsefnek, hogy elég lesz a két állam számára, ha a Ferenc Józsefhez intézett távirat másolatát közlik velük, mert hiszen az kívánságaikat is megfelelően módosítani , kell. Legjobb lesz azonban, ha egyelőre síra ködbe burkolják az ő ügyüket. Ez az utolsó császári megjegyzés nagyon világosan mutatja a német császár és kormány gondolatvilágát. (Tompa.) Meghívó. A Nyíregyházi Famunkások Termelő és Értékesítő Szövetkezete 1920 február 22-én délelőtt 10 órakor saját helyiségéban, Kossuth tér 10 szám alatt II. évi rendes közgyűlését tartja. Tárgysorozat: 1. Igazgatóság jelentése, leltár és mérlegének bemutatása. az I. üzleti év 2 A felügyelő-bizottság jelentése. 3. Az igazgatóság és felügyelő-bizottság részére a felmentvény megadása, igazgatóság és felügyelő bizottság újbóli megválasztása. 4. Esetleges indítványok. E közgyűlésre a tagokat tisztelettel meghívja Nyíregyháza, 1920. február 10. 205 az igazgatóság. 1920 február 14 Mű és diozdiipzek házassága Nem éltek jól és elváltak Nagy szenzációt keltek annak idején, hogy Varga Lajos aradi mozdonyvezető feleségül vette özvegy báró Difurtné földbirokosné leányát. A házasok a társadalomnak különböző fokán álló rétegéből kerültek egymás mellé. Báró Diffurtné évek óta lakik Aradon leányával. Néhány héttel ezelőtt történt meg az esküvő, azóta a fiatal házasok az özvegy bárónéval együtt az Aranykéz utcai 9 számú házban laktak. Varga Lajos és felesége most már válófélben vannak. A fiatal asszony egy újságírónak az alábbi felvilágosítást adta : — Valóban válófélben vagyunk. Férjem már el is költözött a házból, én pedig kivettem a házasságlevelet az anyakönyvi hivatalból, hogy a válókeresethez csatoljam. Édesanyám kezdettől fogva ellenezte a házasságot. Azzal érvelt, hogy oly nagy közöttünk a nevelésbeli és felfogásbeli különbség, hogy azt aligha sikerül áthidalnunk. — Mi mindazonáltal megkíséreltük, hogy hátha összeszokhatunk. Nem is a rangkülönbség volt az ok, amiért válunk, de annyira máskép látjuk mindketten a világot és másként értékeljük a jelenségeket, hogy csakhamar meggyőződtünk, hogy minden közeledési kísérletünk és minden jóakaratunk kárbavész. Hát mi történt. Azt hittem megtalálom a boldogságot Nem sikerült, elválunk. Borzalmas gyilkosság Máriapócson Egy legényt darabokra vágtak•A féltékenység áldozata Nyíregyháza, febr. 13. (A Nyírvidék tudósítójától.) Máriapócs lakosságát egy igazi bestialitással végrehajtott bűntett tartja izgalomban. A mult pénteken Csupár Illés, fiatal máriapócsi legényt az országúton vérben fagyottan, rettenetesen megcsonkítva találták. A gyilkos kezek nem elégedtek meg azzal, hogy egy ifjú életet erőszakosan oltanak ki. A megölt legényt a szó szoros értelmében feldarabolták. Kezét, lábát, fejét s arcának egyes részeit is levágva szórták, szét a fagyos után. A rémhistóriákban is hitetetlenül hangzó vad vérengzés előzménye sablonos szerelmi történet, a kegyetlen bosszúvá hevült indulat a szerelem ősi szenvedélyének ismert őrjöngése, a féltékenység. A szerelmi bosszú azonban itt elhatározásának aljasságával, cselekvésének állati vadságával páratlanul áll s az emberi eldurvultságnak, a vad ösztönök nyers uralmának megdöbbentő szimptonája. A véres valóságot először Csupár Illés hozzátartozói tudták meg. Pénteken korán reggel a fiatalember a tanyára indult. Lóháton ment. Érkezéséről tudtak ellenségei s a lovast az országút mentén leselkedő biztos halál várta. A lóról lerántották késekkel és baltákkal végeztek is vele. A támadástól a megvadult paripa gazdátlanul vágtatott haza s a házbeliek rosszat sejtve Csupán Illés keresésére indultak. A tanyára vezető úton rettenetes kép tárult eléjük. Az úton szétszórva Csupár Illés véres tagjait találták meg. Az esetről azonnal jelentést tettek a csendőrségnek, ahol rögtön megindult a nyomozás. A gyanú egy szerelmi történet nyomain indult meg. Csupár Illés és a község egy másik legénye ugyanazt a leányt szerették A két legény ezért régóta gyülölködö haragosa