Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 1-74. szám)

1920-03-28 / 72. szám

HMM) Nyíregyháza, 1980. március 26. * Vasárnap SZABOLCSVÁRMEGYE ÉS NYÍREGYHÁZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA _ _ Mk sv^s. I­ifizetée: egész évre 120 K, félévre... 60 K, negyedévre 30 K, egy hónapra 10 K. _ Tanítóknak félévre 40 korona. I Alapította JÓBA ELEK Felelős szerkesztő Dr­­. SZABÓ LÁSZLÓ Szerkesztőség és Kiadóhivatal: / SZÉCHENYI­ ÚT 9. SZÁM. TELEFON SZÁM 328. POSTACHEQUI M" Kéi­iratokat nem adunk vissza. Az igazolványkényszer megszüntetése E hó 26-ától a nyilvános személy­forgalom a Tisza balpartján lévő meg nem szállott területen, a román de­markációs vonal mentén lévő semleges zónát kivéve,­­elvétetett. Egyidejűleg a Fővezérség lÜOtO—1. sz. rendelete a Tisza balpartján levő területen a vas­úti forgalom szabályozására nézve ha­tályon kívül helyeztetett. A nyilvános személyforgalom részére megnyitott Tisza balparti területen fekvő vonalakon az utazási igazolvány vasúti kény­szer egyidejűleg meg lett szüntetve. Az ezen vonalakon való utazáshoz tehát akár a Tisza bal partján fekvő állomá­sok egymás közötti forgalmában, akár ezen állomásokról a Tisza jobb part­ján vagy azon túl fekvő állomásokra való utazáshoz, így Budapestre való utazáshoz sem szükséges semmiféle igazolvány. Mindazonáltal kívánatos, hogy az esetleges ellenőrzések­­ aka­dálytalan lefolytatása céljából az utazó közönség magát a személyazonosság igazolására alkalmas okmánnyal ellássa Az utazási igazolvány kényszer azon­ban továbbra is fennáll a semleges zónára nézve, amelybe az alant fel­sorolt vonalak tartoznak: 1. Vámos­pércs—Nyirábrány 2. Sáránd - Nagy­léta—Vértes. 3. Zaránd—Nagykereszt. 4. Berettyóújfalu—Ártánd 5. Máté­szalka—Csenger. 6. Mátészalka—Ag­erdő major. Ezen utazásokra szóló iga­zolványok kiadására kizárólag a ka­tonai parancsnokságok jogosultak A vármegye uj katonai parancsnoka A mai napon vette át az ujonan kinevezett Jármy Elemér ezredes a vármegye katonai parancsnokságát. Az uj parancsnok vármegyénk szü­lötte, Jármy Gyula nyirbogdányi nagy­birtokos és neje Gulácsy Ilona uras­­szony házasságából született és érdem­dús katonai szolgálat után került jelen­legi erőke­l és nagy hatáskörrel járó­­ pozíciójába. A háboru alatt a 6. és 8. gyalogezredeknek majd később honvéd­a 128. gyalogdandárnak volt a parancsnoka s kiváló katonai erényeiért több rendbeli kitüntetés érte. Tudósítónknak volt alkalma vele ki­neveztetése alkal­mából beszélgetést folytatni. Kevés szava, igazi magatartásából és beszédéből a katona, meg­fontoltság és erély­ tükröződnek. — Nem szeretem a sok beszédet - szólt tudósítónkhoz — hlég kevésbbé a nyil­vánosságnak szánt nyilatkozatokat: ka­tona vagyok s a fennálló tör­vényekhez , rendeletekhez s a felsőbb helyről j jövő utasításokhoz alkalmazkodom. Annyit azonban még s megírhatnak, hogy egyedüli programmom a munka és a tisztességes irányzatnak a támo­gatása minden téren. A távozó D hm Ti­bor alezredes, aki a parancsnokság sz­ervezése és mű­ködésbe hozása körül hatalmas ener­­r­giájának fényes bizonyságát adta — to­vábbra is városunkban marad s mint ezredparancsnok kiváló képességeit most már kizárólag ezredének ujjászer­vezési munkájára fogja fordítani, (ó) ' Téves hírek a pénzlebélyegzésről Budapest, márc. 27 Egyes vidéki lapokban az a megté­vesztő hír jelent meg, hogy a felülbé­lyegzéssel ne siessenek, mert a kor­mány a lejárati dőt meghosszabbította és elrendelte, hogy további léket vonjanak le a pénzből. 25 száza-Illetékes helyen a magyar távirati irodát annak közlésére hatalmazták fel, hogy ez a híresztelés elejétől végig valótlan és csak spekulánsok üzelmeire vezethető vissza. A hadiözvegyek és hadirokkantak földet kapnak A földmívelésügyi miniszter bejelen­tette a nemzetgyűlésen, hogy a hadi­özvegyek, hadirokkantak földhöz jut­tatása érdekében sürgős rendelettel kí­ván intézkedni. Az erre vonatkozó in­tézkedést a tegnapi minisztertanács elfogadta. Magának a rendeletnek lé­nyegéről Rubinek Gyula földmivelés­ügyi miniszter a következőképpen nyi­latkozott. “ A tegnapi minisztertanácshoz be­terjesztettem a hadirokkantak és özve­gyek földhöz juttatása érdekében ké­szült rendeletemet. Ezt a miniszterta­nács elfogadta s most már a legköze­lebbi hivatalos lapban meg is fog je­lenni Ennek a rendeletnek az a lé­nyege, hogy a had rokkantak és öz­vegyek egy holdig terjedő földdarabot fognak kapni, szóval olyan nagyságú területet, amelyet kezük munkájával maguk művelhetnek meg. sen egyelőre csak bérletről Természete­sehet szó, mert a tulajdonjog kérdésében a bir­tokpolitikai törvény fog intéz­kedni. ) Ezenkívül azok a nincstelenek, akik az­­ 1818—19. évben bérlettel bírtak s azt megfizették, ha az illető terület még még nincs bevetve, ismét meg kell, hogy kapják A bérleteket nagybirtokokból fog­ják kihasítani olyan helyen, ahol a föl­det az igényjogosultak kérik Nem sok földről van szó. Számításom szerint egy-egy faluban 20­50 holdról Már nagyon nagy falunak kell annak lenni, ahol 100 hold kihasítására lesz szük­ség. Az ily módon lefoglalt s az igény­jogosultaknak átadott föld megmunká­lására még mindig elegendő idő van. A nemzetgyűlés a miniszter bejelen­tését lelkes tapssal fogadta XLI. évfolyam • 72 szám Templomi nap a menekültekért Budapest, márc. 27. A megszállott országrészekből mene­kült inséges magyar testvéreink hatha­tósabb felsegítése céljából nagyszabású akció megindítása van tervbe véve. Horthy Miklós kormányzó, Czertoch János hercegprímás, gróf Apponyi Al­bert és gróf Bethlen István védnöksége alatt húsvét ünnepén .Templomi nap a menekültekért* fog tartatni Az ün­nep ugyanazon órájában az ország minden templomában fel fog hangzani tv. Ur szolgáinak hivó szava, megem­lékezvén az otthonukból kiüldözött ma­gyarok főofáái 1 és kifejtvén azt hogy az ország területi egysége szent és sér­hetetlen. A templomokban ez al­kalommal gyűjtést rendeznek a mene­kültek javára. A nagy feltámadás öröm­ünnepei igy fogják éleszteni a magyar feltámadás eljövetelébe vetett hitet. A­ magyar—szerb kibékülés (A Nyirvidék tudósítójától.) Szegeden elhangzott a nagy és bátor szó. Dr. Steuer G­yörgy államtitkár bátran oda­állott az ünneplők ezrei e­e és habo­zás, ingadozás nélkül . megtette a bal­káni konfliktus óta szokatlan, tehát meglepetésszerű kijelentést, hogy a szerbekkel meg kell kötnün­k a békét, mert így kívánja ezt a haza érdeke. Steuer en­nek a békének az irányát is nyomban megjelölte, a föltételeit meg­szabta, melyek természetesen csakis Magyarország területi épsége megóvá­sának gondolatkörében mozognak. Az államtitkár álláspontjának védel­mére a következő helytálló érveket hangoztatta: „A magyarok és szerbek gazdasági és földrajzi helyzetüknél, multjuknál, történelmüknél és hagyományaiknál fogva egymásra vannak utalva. Mind a magyarok, mind a szerbek a szabad­ságszeretet és függetlenség legnemesebb idealizmusától vannak eltelve és ezek­ért az ideálokért­­ a legtöbb vért on­tották. Magyar és szerb hősök közösen véd­ték a nyugati kultúrát a törökök ellen, a nyugat azonban ezt a két egymásra utalt népet mindig összeveszítette. A magyar nép az osztrák diplomácia ügyefogyottságának volt kitéve, a szerb népet pedig az orosz pánszlávizmus lidércfénye vak­totta el és így viszály­kodásba kerültek egymással. Ez a két szabadságszerető nép rabláncaiktól meg­szabadítva együttműködésre van hi­vatva." Teljesen igaza van Steuernek. Ma­gyarország és Szerbia között még ma is fennállana a Milán király idejéből való őszinte barátság, a közös célokért való zavartalan egyetértés, ha a csel­szövésében is ügyetlen, tehetetlen osz­trák diplomácia bele nem kontárkodik az első balkáni háború hatása alatt felszínre került szerb adriai kikötő kér­désébe és illetéktelenül meg nem aka­dályozza Szerbia ama jogosult törek­vésének érvényesítését, hogy az Adria felé kivezető utat kapjon, valamint ha a szerb nyersterményeknek és állatok­nak a nemzetközi piacokon való érté­kesítése elé mesterséges akadályokat nem gördít. Dr. Steuer fölfogásának helyességét a következő érdekes epizód ismerteté­sével támogatta : Mikor a Dunán újvidékről, Belgrá­don és Pancsován keresztül Nagybecs­kerekre utaztam a hajón, mint egy­szerű ismeretlen utas a királysági szer­bekkel, szerb katonákkal Jugoszlávia közállapotairól behatóan eszmecserét folytattam. Az egyik szerb katona szóról-szóra a következőket mondotta : , Svaki hóce veliku Srbiju, veliku Rumunjsku, hóce da bude takva ko velika Amerika ili velika Engelzka, ali nitke nemislinate da srbeki narod nista vise nece, nego kruh í mir." (Mindenki akarja a Nagyszerbiát, Nagyromániát, azt akarja, hogy oly nagy legyen, mint nagy Amerika, vagy nagy Anglia, de senki sem gondol­j­­a, hogy a szerb­­ nép nem kivo­n mást, mint kenyeret és békét.) És ez így is van. A háborút a dip­lomaták, a politikusok és a tábornokok egy része s az ilyenkor nyerészkedni vágyó lelkiismeretlen hadseregszállítók kívánják A nép, az igazi államfantartó elem békét és kenyeret akar Majd így folytatja Steuer: , Ha a szerb és magyar nép most, a világháború után, mikor közös ellen­ségüktől, a régi osztrák hatalomtól megszabadultak, nem jön tudatára an­nak, hogy egymásra van utalva, az együttműködés szükségét fel nem is­meri és a Bánátot Magyarországtól a bánáti nép akarata ellenére elszakít­ják, Európa békéje állandóan veszé­lyeztetve lesz, a bánáti nép által év­századokon át teremtett kultúra el­pusztul." Beszéde végén pedig a hallgatóság lelkes tapsai mellett így kiált föl : „Ön lelkiismeretem, amint azt már hangoztattam, azt sugalja, hogy a ma­gyar és szerb nép egymásra van utalva, együttműködése Európa békéje érde­kében szükséges, de ez csak a nép­szabadság, kultúra és Magyarország területi integritása alapján lehetséges. Magyarország földrajzi és gazdasági egységét, ha az entente esetleg kard­dal, szétvágja visszaállítjuk majd a le­győzhetetlen kultúra fegyvereivel !" A magyar szerb béke megkötésének lehetősége tehát ismét előttünk áll Dr. Stellar államtitkár ennek föltételét Ma­gyarország területi épségének elvi alap­jához kötötte. Ha tehát Szerbia elfo­gadja a feléje nyújtott békejobbot, le kell mondania arról a kalandos tervé­ről, hogy Magyarország testéből egy nagy, értékes részt, tőlünk elválaszt­hatatlan Baranyát, Bácskát, Bánátot kihasítsa. Ára 1 korona Horthy Miklós kormányzó válasza Nyíregyházánk Nyiregyháza, márc. 27. (Saját tudósítónktól.) Nyiregyháza vá­ros képviselőtestülete a legutóbbi köz­gyűlésén elhatározta, hogy táviratilag üdvözli Horthy Miklós kormányzót A kormányzó távirati válasza ma délelőtt érkezett meg Nyiregyháza vá­ros polgármesteréhez. A távirat szö­vege a következő: Fogadja Polgármester úr a város képviselőtestületeinek nevében kifeje­zett üdvözlésért meleg köszönetemet és tolmácsolja ezt Nyiregyháza ha­zafias közönségének. Horthy Miklós, kormányzó k ev. Leányegylet estélye Nagyobbára polgári l­ányokból alakult közművelődési és jótékony egyesület fog ma a nagy nyilvánosság előtt be­mutatkozni. A Valláserkölcsi alapon karitatív működésre szervezett és a nemes cél által áthatott vezetőség irá­nyítása mellett úttörő társaság első nagyobbszabásu­ szereplésében lesz al­kalma gyönyörködni a nagyközönség­nek. Úttörőnek azért mondható, mert az úgynevezett tar­a-ágben­ rölgyek ál­tal p .­pagált egyesülési és jogi eszmét ez az egyesület lett ong­ve-e és vitte át először' .urosuin­ban szét íeb­b demo-ritikus alapokra. jóíjLO­ yság i.ondolatát ír Összekötve a öamuvé­ö­dés gyönyörü és­ követésre méltó prog­­ramm­jával. A valláserkölcs fejlesztése, az em-

Next